Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

1953. NOVEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1953;6(04)

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A heveny életveszélyes elmezavarok (u. n. heveny halálos katatonia) kezeléséről és kórszármazásáról

NAGY Tibor

1. A heveny életveszélyes elmezavar korai és halmozott electroshock kezeléssel gyógyítható. 2. A kórkép az agykéreg-köztiagy-hypophysis-mellékvesekéreg-rendszer működészavarának tünetcsoportjaként fogható fel, melyet psychés, somaticus és toxicus hatások válthatnak ki. 3. A kórkép különböző, az irodalomban eddig használt elnevezései helyett - delirium acutum, amentia, katatonia perniciosa, azotaemiás elmezavar, heveny toxicus psychosis stb. - indokoltnak látszik átfogóbb jellegű elnevezés használata.

Ideggyógyászati Szemle

Az u. n. acut halálos katatonia elektrogörcs kezelése

VARGHA Miklós, KOVÁCS Béla

A schizophrenia nosolgiai egységének felbontását több oldalról megkísérelték. A psychopathologia alapon történő, részletekbe menő differenciálás hasznos lehet abból a szempontból, hogy szorosabb kapcsolatot találjuk a szerteágazó biochemiai, pathophysiologiai, morphologiai részeredmények és a psychopathologiai kép között. A morphologiai elváltozások (Miskolczy, Hechst (Horányi), Josephy, Fünfgeld), mint azt Miskolczy is hangsúlyozza, a schizophrenia csak bizonyos alakjaiban adnak egységes képet. A köztiagy területeknek viszonylagos épsége (Stief, Hechst (Horányi)) a klinikai tünetek egy részével áll ellentétben, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy a morphologiai elváltozások - akár az agy, akár a máj (Gaupp) stb. elváltozásaira gondolunk - nem tudták sem a schizophrenia egységét bizonyítani, sem pedig a különböző megjelenési formák hovatartozáságát tisztázni. A biochemiai, pathophysiologiai kutatás az adatgyűjtés szakában van, mint azt Riebelling is, a legfrissebb összefoglaló referátumában megállapította.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a ventricularis diverticulumok keletkezésének pathomechanizmusához

SOÓS Imre, MOHÁCSI Ildikó

Egy cisterna ambiensbe herniálódó oldalkamrai diverticulum, valamint egy multiplex intracerebralis kamradiverticulosis esetét ismertettük. Cisterna ambiens diverticulum a felnőttkori rigidebb hydrocephalusos cerebrumon képződhet, bár gyermekeknél is leírták. Lényege tulajdonképpen a retrosplenialis gyrusok infratentorialis hernialisatiója lassan kialakuló agy nyomásfokozódás esetén. Létrejöttéhez kedvező feltétel a supratentorialis és infratentorialis nyomás közötti nagy differentia. Élőben csak ventriculographiaval diagnostizálható. Elkülönítendő a cisterna ambiens arachnoidealis cystáitól, amelyek a kamrarendszerrel nem közelednek, falukban parenchyma, ill. ependyma nem található. Intracerebralis diverticulumok fiatalkori hydrocephalusos agy kamrarendszeréből bárhonnan kiindulhatnak. Keletkezésük pathomechanismusában a súlyosan oedemás parenchyma beolvadási készsége és a kamrarendszerbe való másodlagos beszakadása játszik szerepet. (Weber és da Rugna: dissezierende intracerebrale Divertikel) A tágult III. kamra cisternákba való beboltosulása nem nevezhető valódi diverticulumnak, előfordulása hydrocephalusokban közismerten gyakori. A diverticulumképződés klinikai jelentősége abban áll, hogy mint a liquorkeringés akadályozottságát kiküszöbölő öngyógyító tevékenység utat mutat occlusiv hydrocephalusok műtéti megoldására.

Ideggyógyászati Szemle

A "primaer-infectiosus" polyradiculoneuritis egyes kérdései

JUBA Adolf

Két egészen heveny (2 nap és 7-8 nap alatt) halálosan végződött "felszálló polyradiculoneuritis" klinikai és kórszövettani leleteinek ismertetése után szerző a kóroktan kérdéseivel foglalkozik, amire az esetek hevenységére tekintettel a kórszövettan elég megfelelő kiindulást biztosít. A szöveti folyamat súlypontja a gyöki ideg és a csigolya-közti dúc területére esik. A gyulladásos beszűrődések azonban kezdetben igen gyérek, végig lymphocytákból állnak és nem lépik túl a parenchymapusztulás területét; vagyis nem valódi, hanem "reparativ gyulladásnak" felelnek meg. A morphologiailag igazolható parenchymasérülés kezdetben szintén nem arányos a súlyos klinikai kiesésekkel és teljes terjedelmében csak kb. 1 hét alatt bontakozik ki. Mindez az általánosan elfogadott virus-eredet ellen szól; a Pette által felvetett allergiás eredet igazolása nem szövettani, hanem klinikai-laboratóriumi vizsgálatok útján történhet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Lege Artis Medicinae

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux klinikai vonatkozásai

DEMETER Pál

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux bizonyos sajátosságai miatt kiemelt figyelmet érdemel. Alvás alatt a refluxellenes mechanizmusok többsége csökken, ebből fakadóan a nyelőcső nyálkahártyája hosszabb ideig érintkezik a gyomorsavval, mint nappali reflux esetén. Az éjszakai refluxos tünetek rontják az életminőséget, a vitalitást, a fizikai és a mentális egészséget. További fontos következmény a légzőszervi tünetek, mint az asthma, az alvási apnoe exacerbatiója. Fokozott az érdeklődés az éjszakai reflux és az extraoesophagealis tünetek - a refluxlaryngitis és a krónikus köhögés - kapcsolata iránt. A nyelőcső erozív károsodásának és adenocarcinomájának nagyobb kockázata figyelhető meg olyan betegek között, akik éjszakai refluxtól szenvednek. A kezelés fő célja az életminőség javítása és a szövődmények kockázatának mérséklése a savmucosa kontaktidő csökkentése révén. Az éjszakai refluxtünetek kezelésekor jóval nehezebben érünk el eredményt, mint nappali panaszok esetén. A kezelési irányelvek szerint első lépésként életmódbeli változtatások javasoltak, ezek azonban csak a betegek kis hányadában hoznak megfelelő eredményt. A bizonyítékokon nyugvó irodalmi összefoglalások és metaanalízisek a refluxbetegség, illetve a refluxoesophagitis kezelésére a protonpumpagátlók adását javasolják. Ezek a készítmények a leghatékonyabb savgátlók, és mérséklik a savas reflux nyelőcső-nyálkahártyára kifejtett káros hatását. További előnyük, hogy a gyomornedv mennyiségének viszszafogásával is csökkentik a refluxhajlamot.

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.