Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

1953. MÁJUS 09.

Ideggyógyászati Szemle - 1953;6(02)

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az idegszövet elektromos aktivitásának keletkezési mechanizmusa és jelentősége a funkcio megismerése szempontjából

LISSÁK Kálmán

Az emberiség kultúrtörténetében kiemelkedő határkövet jelent a modern elektromosság tanának felfedezése és gyakorlati alkalmazása. Az elektromosság történetében általános érdekességű, különös jelentőséggel bírnak a bioelektromos áramok, mert a modern elektromosság tanának alapját tulajdonképpen az "állati elektromosság" felfedezése képezte. Galvani 1791-ben publikált munkája: "De viribus electricitatis in motu muscularis commentarius", mencsak az elektrofiziologia tudományának a kezdetét jelöli, hanem az utána megindult vita vezette Voltát az áramló elektromosság, a galvan áram felfedezéséhez és már az ókorban is ismert elektromos ráják elektromos szerveinek morfológiája pedig a Volta-oszlop megszerkesztésénél segítette.

Ideggyógyászati Szemle

Halmozott elektroshock kezelés következtében fellépő amentiformis képek megelőzése és gyógykezelése

ZSOMBÓK György

Halmozott elektroshock kezelés folyamán a stuporos szak előtt és után amentiform nyugtalanság jelentkezhetik; enyhe hyperthyreosis jegyeit mutató egyéneken többnyire igen kifejezett sympathicotoniás jegyekkel. Ennek előidézésében a vázolt klinikai megfigyelések szerint a szervezet mobilizálható folyadékának csökkentése, részben az ES-kezelés nyomán kialakuló sympathicotonia és elhúzódó, intenzív capillarispermeabilitás fokozódása bír jelentőséggel. A zavartság i. v. adott ergotamintartáttal, ill. annak hydralt származékával (DHE45) azonnal oldható, tartós nyugtatása Sevenal+ergotamintartarát combinált injekciók váltak be. Profilaktikus, kezelés alatti, rendszeresen ellenőrzött teáztatással a szövődmények száma csökkenthető, amentiformis állapot felléptekor azonnali kombinált sedalás mellett, corrigálva a folyadékháztartás zavarát, sikerült a halálozást teljesen megszünteti.

Ideggyógyászati Szemle

Terhességi hányás a pavlovi reflexologia tükrében

KLIMES Károly, TARJÁN György

A terhességi hányás régen ismert, szinte fiziológiásnak elfogadott szövődménye a graviditásnak. A régi tankönyvek merev sematizálásukkal felosztották a fokozott terhességi hányás (hyperemesis gravidarum) jelenségét toxikus, reflektorikus és psychogen eredetűekre. A tudományos önkény kisebb hibája mellett lényegesen nagyobb hiba származott therapiás tekintetben, amennyiben egyfelől túlzott rendszabályok, másfelől a hányás elbagatellizálása között ingadozott az orvos úgyszólván teljesen szubjektív therapiás aktivitása. Számtalanszor előfordult azonban, hogy az ártalmatlannak induló terhességi hányás egyre súlyosbodott, a szaporodó hányások következtében a beteg kiszáradt és a kép egyre toxikusabb jelleget öltött. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a súlyos, toxikus hányás a terhesség művi megszakításának indikációját képezte és így a hányásos állapot precíz elbírálása nemcsak orvosi, de társadalompolitikai, sőt erkölcsi feladatot is jelentett.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Lege Artis Medicinae

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux klinikai vonatkozásai

DEMETER Pál

Az éjszakai gastrooesophagealis reflux bizonyos sajátosságai miatt kiemelt figyelmet érdemel. Alvás alatt a refluxellenes mechanizmusok többsége csökken, ebből fakadóan a nyelőcső nyálkahártyája hosszabb ideig érintkezik a gyomorsavval, mint nappali reflux esetén. Az éjszakai refluxos tünetek rontják az életminőséget, a vitalitást, a fizikai és a mentális egészséget. További fontos következmény a légzőszervi tünetek, mint az asthma, az alvási apnoe exacerbatiója. Fokozott az érdeklődés az éjszakai reflux és az extraoesophagealis tünetek - a refluxlaryngitis és a krónikus köhögés - kapcsolata iránt. A nyelőcső erozív károsodásának és adenocarcinomájának nagyobb kockázata figyelhető meg olyan betegek között, akik éjszakai refluxtól szenvednek. A kezelés fő célja az életminőség javítása és a szövődmények kockázatának mérséklése a savmucosa kontaktidő csökkentése révén. Az éjszakai refluxtünetek kezelésekor jóval nehezebben érünk el eredményt, mint nappali panaszok esetén. A kezelési irányelvek szerint első lépésként életmódbeli változtatások javasoltak, ezek azonban csak a betegek kis hányadában hoznak megfelelő eredményt. A bizonyítékokon nyugvó irodalmi összefoglalások és metaanalízisek a refluxbetegség, illetve a refluxoesophagitis kezelésére a protonpumpagátlók adását javasolják. Ezek a készítmények a leghatékonyabb savgátlók, és mérséklik a savas reflux nyelőcső-nyálkahártyára kifejtett káros hatását. További előnyük, hogy a gyomornedv mennyiségének viszszafogásával is csökkentik a refluxhajlamot.

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

Ideggyógyászati Szemle

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

1.

Lege Artis Medicinae

Windisch Lipót emlékezete
SZEPT 27.

2.

3.

Lege Artis Medicinae

Arcok a Parlamentből
SZEPT 27.

4.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.

5.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.