Ideggyógyászati Szemle

Fizikai előhívásos ezüstöző eljárás a tengelyfonalak feltüntetésére fagyasztott és paraffinos metszeteken

GALLYAS Ferenc1

1985. JÚNIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1985;38(06)

A szerző nátriumdodecilszulfátos előkezelés és a szilikowolframsavas fizikai előhívó alkalmazásával egyszerű és megbízható módszert dolgozott ki a tengelyfonalak fagyasztott, illetve paraffinba ágyazott anyagon való feltüntetésére.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem Idegsebészeti Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A carotis kompressziós teszt értéke az agyi keringészavarok felismerésében

ZOLTAY Gábor, CZOPF József, SZIRMAI Imre

A szerzők 233 carotis területi és 94 vertebro-basilaris keringészavarban szenvedő betegen, valamint 1940 járóbetegen elvégzett carotis tesztek eredményeiről számolnak be a klinikai adatok és az idegrendszeri állapot ismertetése mellett. Ezek alapján úgy vélik, hogy a carotis tesztek hasznos segítséget nyújtanak a részletes klinikai átvizsgálást igénylő beteganyag szelekciójában, ill. az aktuális carotis keringési kapacitás funkcionális értékének megítélésében.

Ideggyógyászati Szemle

[A skizofrénia néhány neurofiziológiai vonatkozásáról ]

IWANOW W.L., GALABOWA E., ALTANKOWA M.

[Az agy bioelektromos aktivitása (BEA) a mi definíciónk szerint, még ha a magasabb idegtevékenység "parafenoménje" is, és önmagában nem képes kódolni annak tartalmát, mégis bizonyos összefüggésekben áll vele. Általánosságban az agy funkcionális állapotának és reaktivitásának mutatójaként szolgálhat. ]

Ideggyógyászati Szemle

Centronuclearis myopathia

GÁTI István, CZOPF József, TROMBITÁS Károly

A szerzők centronuclearis myopathiában szenvedő anya és leánya kórtörténetét ismertetik. Az anya betegsége neurális izomatrophia klinikai tüneteivel kezdődött, későbbi klinikai, elektrofiziológiai, szövettani vizsgálatok igazolták a myopathiát. Leányánál a szövettani vizsgálat I-es típusú izomrost hypotrophiával járó centronuclearis myopathiát bizonyított. A suralis biopsia a perifériás ideg súlyosfokú degenerációját mutatta. A két beteg klinikai, elektrofiziológiai és szövettani adatai centronuclearis myopathiában perifériás idegrendszeri károsodást dokumentálnak.

Ideggyógyászati Szemle

Magatartásterápiás tapasztalataink agresszív gyermekbetegekkel

VETRÓ Ágnes, ENGELS Ralf

A kiadvány első részében a szerzők az agresszivitás viselkedésterápiájának elméleti alapjaival foglalkoznak. Hangsúlyozzák, hogy a kezelés célja nem az agresszivitás elfojtása, hanem annak szocializált kifejezése vagy kreativitássá alakítása. A második rész 14 gyermekkorú páciens kezelése során szerzett tapasztalatokról számol be. Részletes esetleírásokon keresztül mutatja be az elején ismertetett elvek gyakorlati megvalósítását, és tárgyalja a sikeres terápia személyi és tárgyi feltételeit.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Hivatásunk

Pihenteti és ellazítja a futás

L. Ida

Berzéki-Polgár Dóra, a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház Neonatális Intenzív Osztályának diplomás szakápolója éles kanyarokkal tűzdelt, váltásokban bővelkedő pályával büszkélkedhet, amelynek eddigi minden állomásán derekasan helytállt. Folyamatosan új célokat tűz ki maga elé, táncol, sportol, továbbtanul, mert úgy gondolja, a tevékeny élet megteremti a fizikai és mentális harmóniát, és ettől mindenki, aki így éli mindennapjait, kicsit boldogabb lehet.

Hivatásunk

Nemcsak a nevetés, a sírás is gyógyít

Ma már közismert és általánosan elfogadott tény, hogy mind a nevetés, mind a sírás pozitív hatással van az ember szervezetére, fizikai és a mentális állapotára egyaránt. Mindezt számos tudományos kutatás és megfigyelés is bizonyította már.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Lakossági szintű és betegségspecifikus cardiovascularis prevenció

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

Négyrészes közleményünkben a cardiovascularis prevenció jelenlegi helyzetét tekintjük át az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelve alapján. Az 1. részben a kockázati tényezőket, a kockázatfelmérést, az életkori sajátosságokat, a befolyásoló tényezőket, beleértve a diabetes mellitust és a krónikus vesebetegséget tárgyaltuk. A 2. részben a cardiovascularis koc­kázatot befolyásoló társbetegségeket, a 3. részben a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők kezelését tekintettük át, beleértve az életmódi tényezők optimalizálását, a lipidszintek, a magas vérnyomás kezelését és az antithromboticus terápiát. A 4. részben a lakossági szintű prevenciós beavatkozásokkal (fizikai tevékenység, étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás), a kormányzati és nem kormányzati szintű beavatkozások jelentőségével foglalkozunk. Röviden is­mer­tetjük a cardiovascularis prevenció el­veit coronariabetegségben, szívelégtelenségben, cerebrovascularis be­teg­ségekben, kró­nikus vesebetegségben, pit­varfibrilláció­ban, valamint multimorbiditás esetén.