Ideggyógyászati Szemle

Emlékezés Szepesváraljai Sarbó Artúrra (1867-1943)

EMED Alexander

2008. MÁRCIUS 30.

Ideggyógyászati Szemle - 2008;61(03-04)

Sarbó Artúr édesapja a Fonciere biztosítóintézet vezérigazgatójaként 1898-ban szepesváraljai előnévvel magyar nemességet kapott, s a címet fia örökölte. Budapesten született 1867. március 10-én, és 1891-ben avatták orvossá az Orvostudományi Egyetemen.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A parathormon 2-es receptor jelenlétének bizonyítékai humán agytörzsben (angol nyelven)

BAGÓ G. Attila, PALKOVITS Miklós, USDIN B. Ted, SERESS László, DOBOLYI Árpád

Előzmények és célkitűzés - A parathormon 2-es receptora (PTH2R) a G protein csatolt receptorok családjába tartozik. Farmakológiai és anatómiai bizonyítékok szerint endogén ligandja nem a parathormon vagy a parathormonnal rokon peptid, hanem a néhány évvel ezelőtt azonosított, 39 aminosavból álló tuberoinfundibularis peptid (TIP39). Az első funkcionális vizsgálatok eredményei szerint a PTH2R részt vesz a viscerosensoros információ feldolgozásának szabályozásában. A klinikai alkalmazások felé tett első lépésként megvizsgáltuk a PTH2R jelenlétét a humán agyban. Anyag és módszer - RT-PCR vizsgálathoz RNS-t izoláltunk agykérgi és agytörzsi post mortem humán szövetmintákból. Az RNS bomlását formaldehidgélen ellenőriztük, és a le nem bomlott RNS-mintákat reverz transzkripcióval cDNS-sé alakítottuk át. Egyesített corticalis, illetve agytörzsi cDNS-eket használtunk templátnak a PTH2R-re specifikus három primerpárral végzett PCRamplifikációban. Ezenkívül PTH2R-immunfestést is végeztünk szabadon úszó humán nyúltvelõi metszeteken felerősített fluoreszcens immunfestési technikát alkalmazva. Eredmények - Az RT-PCR vizsgálat specifikus sávjai, illetve a PCR-termékek szekvenálása bizonyította a PTH2R kifejeződését humán agytörzsben. Továbbá nagy sűrűségben találtunk PTH2Rimmunoreaktív rostokat nyúltvelõi területeken, például a nucleus tractus solitarius, a nucleus spinalis nervi trigemini és a nucleus reticularis medullaris dorsalis területén. Következtetések - A PTH2R mRNS-ének és immunoreaktivitásának együttes igazolása alátámasztja a PTH2R kifejeződését humán agytörzsben. A PTH2R-immunoreaktív rostok elhelyezkedése több viscerosensoros agyterületen megegyezik az egérben és patkányban tett megfigyelésekkel, ami a PTH2R hasonló szerepére utal emberben, mint rágcsálókban. Ennek a megállapításnak fontos szerepe lesz, amikor majd a rágcsálókban szerzett funkcionális ismereteket kívánjuk ember esetében hasznosítani.

Ideggyógyászati Szemle

A stroke és a cardiovascularis kockázati tényezők gyakorisága magyar falusi környezetben - keresztmetszeti, leíró tanulmány (angol nyelven)

BODO Michael, THURÓCZY György, PÁNCZÉL Gyula, SIPOS Kornél, ILIÁS Lajos, SZÕNYI Péter, BADÓ Mike Jr, NEBELLA Tamás, BÁNYÁSZ Attila, NAGY Zoltán

Felmérést végeztünk az egyik kelet-magyarországi faluban 1992-94-ben, amelynek elsődleges célja a stroke kockázati tényezőinek a vizsgálata volt; azonban magába foglalta a szomatikus, mentális és szociális-gazdasági jellemzők komplex felmérését is. Ismertetjük a stroke-ra és a cardiovascularis betegségre vonatkozó adatokat. Célkitűzések - a) Felmérni a cardiovascularis morbiditást, különös tekintettel a stroke kockázati tényezőire egy magyar faluban; b) az eredményeket összehasonlítani a számítógépes tömeges szűrési mérőrendszer (Cerberus) adataival (aminek célja, hogy azonosítsa a nagy kockázatúakat); c) továbbá összevetni a hagyományos orvosi nyilvántartási adatokkal. Módszer - A keresztmetszeti felmérést Csengersimán végeztük (n=546) a 90-es évek elején, Cerberus rendszerrel, amely magában foglal: 1. a stroke és a cardiovascularis betegség kockázati tényezőire vonatkozó kérdőívet; 2. erősítőket, amelyek a feji (rheoenkefalogram) és végtagi pulzushullámok, elektrokardiogram és elektroenkefalogram regisztrálását végzik. Kiegészítésként mértük a carotisszűkületet és a véráramlást Doppler-ultrahanggal, valamint 12 csatornás elektrokardiogramot készítettünk, meghatároztuk a vér koleszterin-, cukor- és trigliceridszintjét. Eredmények - A stroke kockázati tényezőinek az előfordulási gyakorisága a következő volt: túlsúly 63,25%; meszesedő agyi erek (rheoenkefalogram) 54,29%; szívbetegség 37,92%; kóros carotis-véráramlás 34,24%; dohányzás 30,55%; magas koleszterinszint 28,70%; magas vérnyomás 27,83%; magas trigliceridszint 24,35%; elektrokardiogram- eltérés 20%; átmeneti agyi keringési zavar tünetei 16,07%; magas vércukorszint 15,95%; alkoholizmus 6,74% és diabetes 4,53%. Következtetés - A vizsgálat során bemutattuk a stroke/cardiovascularis betegség primer prevenciójának a gyakorlati alkalmazását. A módszer lehetővé teszi a standardizálást, és olcsó, gyakorlati megoldást kínál tömeges szűrés céljára: a stroke és cardiovascularis betegség szempontjából nagy kockázatúak kiszűrésére. A rendszerben használt rheoenkefalogram az agyi arteriosclerosist a gyanú fázisában képes kimutatni a tünetek megjelenése előtt, előbb, mint a Doppler-ultrahang. A Cerberus rendszer egyúttal példát szolgáltat analóg fiziológiai jelek tárolására számítógépes egészségügyi adatok nyilvántartásában; továbbá megtörténtek a szakértői rendszerré alakítás első lépései is.

Ideggyógyászati Szemle

A gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítása féloldali parciális feltárásból, a „hemi-semi laminectomia”

BANCZEROWSKI Péter, VAJDA János, VERES Róbert

Célkitűzés - A gerinccsatornában elhelyezkedő daganatok és más kóros elváltozások eltávolítására használt hagyományos műtéti feltárások a hátsó csontos struktúrák elvételével, a ligamentum supraspinale és interspinalia szalagrendszer megbontásával, valamint a paraspinalis izomzat leválasztásával járnak, amelyek megváltoztatják a gerinc biomechanikai viszonyait, a gerinc deformitásához, instabilitásához vezethetnek. A gerinc szerkezeti integritásának és stabilitásának megőrzésére, egyúttal a gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítására számos minimálisan invazív módszer létezik. A szerzők saját tapasztalataikat összegzik intraspinalisan, döntően lateralisan elhelyezkedő intra- és extraduralis kóros elváltozások féloldali, részleges laminectomiával járó feltáráson keresztül végzett műtéti eltávolítása kapcsán. Módszer - Tüneteket okozó, a nyaki, háti és az ágyéki gerincszakaszon, a canalis spinalisban elhelyezkedő intraés extraduralis kóros elváltozás miatt 86 beteg esetében történt féloldali, olyan részleges laminectomiával járó feltáráson keresztüli műtéti beavatkozás, amely során a laminákon csak ablak készült, a hemi-semi laminectomia. A betegek panaszait lokális és radicularis fájdalom, motoros, szenzoros és vegetatív tünetek képezték. Eredmény - Az alkalmazott feltárás minden esetben alkalmas volt a gerinccsatornában elhelyezkedő kóros elváltozások műtéti megoldására. Hatvannyolc esetben egy, 15 esetben kettő, három esetben három szegmentumban végeztünk hemi-semi laminectomiát. A beavatkozás 16 esetben a nyaki gerincszakaszon, hat esetben a cervicothoracalis átmenetben, 35 esetben a háti szakaszon, tíz esetben a thoracolumbalis átmenetben, valamint 19 esetben az ágyéki gerincszakaszon történt. Szövettani megoszlás szerint intraduralisan 32 meningeoma, 27 neurinoma, tíz ependymoma, három arachnoidealis cysta, két cavernoma, valamint extraduralisan négy epiduralis haematoma, öt epiduralis abscessus, három duralis fistula került műtéti megoldásra. Következtetés - A féloldali részleges, úgynevezett hemisemi laminectomián keresztüli gerinccsatorna-feltárási technika lehetővé teszi az ép szövetek károsodásának további szignifikáns csökkentését, ugyanakkor biztonságos és hatásos módszer az intraspinalisan, döntően lateralisan elhelyezkedő intra- és extraduralis kóros elváltozások eltávolításában és az idegelemek felszabadításában. Két további előnye a szegmentumtévesztés, illetve a reoperáció esetén jelentkezik.

Ideggyógyászati Szemle

A szövetközi 125-jód-brachytherapia következményeként kialakuló „hármas gyűrű” időbeli változása, dinamikája új, polinomillesztésen alapuló módszerrel

KOLUMBÁN Zsuzsa, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, BAJZIK Gábor, JULOW Jenő

Bevezetés - Tanulmányunk célja 20 inoperábilis (részben irreszekábilis, részben inoperábilis), szövettanilag jól differenciált (low grade) glioma 125I-os szövetközi besugárzása következményeként kialakuló tumornekrózis, reaktív zóna, illetve ödéma térfogat-paraméterei időbeli változásának leírása. Módszerek - A „hármas gyűrűt” alkotó régiók, azaz a tumornekrózis, a reaktív zóna és az ödéma térfogatait CT/MR képfúzióval 24 hónapig követtük. A tumor felszínére eső sugárterhelés (GTV) 50-60 Gy volt. A képfúziót és a dozimetriai tervezést a BrainLab Target 1.19 szoftverrel, míg a matematikai és a statisztikai számításokat a Matlab numerikus analitikai és vizuális programcsomaggal végeztük el. A kontrollképeket a rajtuk megfigyelhető hármas gyűrűvel fuzionáltuk a sugártervezés képeivel, illetve az izodózisgörbékkel. Eredmények - Kiszámítottuk és az időtartományban ábrázoltuk az egyes betegekhez tartozó - a referenciadózis által kijelölt - referencia-térfogattal normalizált térfogatértékeket. Az így normalizált adatokból meghatároztuk az egyes hónapokhoz tartozó átlagokat, végül az átlagértékekre polinomot illesztettünk. Számításaink hitelességét statisztikai úton igazoltuk. Következtetések - Az új „polinomillesztésen alapuló prognózisgörbe”, amely képfúziót felhasználva írja le a tumornekrózis, a reaktív zóna és az ödéma térfogatparamétereinek az időbeli változását, hasznos információt nyújthat 1. az ideális betegkezelés kialakításához, 2. a betegkövetéshez és 3. az esetlegesen szükséges brachytherapiás reirradiáció vagy reoperáció (a besugárzott és kiújult daganat eltávolítása craniotomiából) tervezéséhez.

Ideggyógyászati Szemle

A mentális zavarok kockázata, változásai és szomatikus vonatkozásai magyar falusi környezetben (angol nyelven)

SIPOS Kornél, BODO Michael, MAY Zsolt, LENDVAI Balázs, PIROS Andrea, SPITZER Nóra, PATAKY Ilona, NAGY Zoltán, BÁNYÁSZ Attila

Célkitűzés - Felmérést végeztünk 1992-94-ben az egyik kelet-magyarországi faluban, amelynek elsődleges célja a stroke kockázati tényezőinek vizsgálata volt; azonban magába foglalta a szomatikus, mentális és szociális-gazdasági jellemzők komplex felmérését is. Most ismertetjük a mentális zavarokra vonatkozó adatokat. Módszer - A szorongás-, depresszió-, dementia- és neurózisteszteket 535 személy esetében végeztük el; az orvosi nyilvántartás és a tesztek adatainak összehasonlítására 330 fő esetében került sor. Eredmények - A mentális zavarok gyakorisága a következő volt: szorongás 34,7% (súlyos), dementia 44,68% (enyhe), depresszió 66% (enyhe), 15,94% (közepes), 7,88% (súlyos), neurózis 66,73% (enyhe, közepes és súlyos, együttesen). Az 1960 óta meglevő orvosi nyilvántartási adatok és a teszt eredményei között megállapítható volt az eltérés: háromszor annyi neurózisesetet mértünk, mint amennyi az orvosi nyilvántartásban szerepelt. Megállapítható volt továbbá az agyi keringési zavar összekötő/híd szerepe a mentális és a szomatikus faktorok között. Következtetés - A vizsgálat eredménye tanúsítja a szomatikus, mentális és szociális-gazdasági jellemzők együttes felmérésének sikerességét. A tapasztalat bebizonyította, hogy 1. a betegközpontú orvosi ellátás egyszerre irányulhat a szomatikus és mentális zavarokra; 2. lehetséges csökkenteni a mentális zavarok kezelésének a hiányosságait; 3. van értelme a rendszeres adatgyűjtésnek azért, hogy tervezni lehessen az optimális prevenciót, az egészségügyi költségeket és a kapcsolódó döntéseket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különbözô emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória mûkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória mûködésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fô vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nô], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követôen (rövid távú tesztelés) és 24 órával késôbb (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különbözô érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékû felejtést mutatott 24 órával késôbb, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminôség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás idôzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Magyar Immunológia

Emlékezés Petrányi Gyula professzorra

SZEGEDI Gyula

Petrányi Gyula professzor egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Fakultásán végezte, 1936-ban kapott orvosdoktori diplomát.

Ideggyógyászati Szemle

Emlékezés Richter Hugóra (1885-1945)

EMED Alexander

Richter Hugó a két világháború közötti időszak egyik kiemelkedő magyar neurológusa volt. Kőszegen született 1885. augusztus 20-án sokgyermekes, vallásos zsidó családban. Édesapja korán meghalt, s vagyontalanul maradt édesanyjára hárult 11 gyermeke eltartása, amiben Hugó egyetlen támasza volt. Középiskolai tanulmányait az érsekújvári katolikus gimnáziumban végezte, és már első gimnazista kora óta pályadíjakat nyert, ösztöndíjat kapott és házi tanítói feladatot vállalt.

Magyar Radiológia

A magyar radiológia egyik úttörője Emlékezés Révész Vidorra (1886-1939)

EMED Alexander

Révész Vidor a magyar radiológia egyik neves úttörője, 1886. február 15-én, Teregován, Bánátban született. A budapesti V. kerületi magyar királyi állami főgimnáziumban 1905. június 29-én érettségizett és 1910. november 5-én avatták orvossá.

Hypertonia és Nephrologia

Emlékezés Bálint Péter professzorra születésének 100. évfordulója alkalmából

BARTHA Jenő