Ideggyógyászati Szemle

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

1979. FEBRUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1979;32(2)

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Neuropszichológiai vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR. VARGA Sabján Márta, DR. KOTSY Bogáta, DR. GÁTI Ágnes

A szerzők a sclerosis multiplex pszichés változásáról, az intelligencia és a gnostikus funkciók vizsgálatáról számolnak be. 56 nőbetegnél elemzik az IK, a demencia index változását és a gnostikus funkciók zavarát a betegség időtartama és súlyossága szerint. Megállapítják, hogy a betegség hosszabb időtartamával és súlyosságával összefüggésbe hozható a szellemi teljesítmények csökkenése, a demencia index értéke nő, az IK átlaga csökken. 56 beteg közül 29-nél volt konstruktív apraxia, ezt a sclerosis multiplex egyik tüneteként értékelik. Feltételezik, hogy a multiplex demyelinisatio a cortex dezintegrációját hozza létre.

Ideggyógyászati Szemle

Terjedő epilepsziás görcsök EEG jeleinek matematikai elemzése

SZIRMAI I., VOLLMER R., LAPINS R., RAPPELSBERGER P, PETSCHE H.

Az acetilkolinnal kiváltott epilepsziás rohamtevékenység 2-5 mm/min sebességgel terjed az agykérgen. Amikor a görcsaktivitás egy újabb kéregterületen fellép, ott alacsony feszültségű, magas frekvenciájú ún. primer kisülések keletkeznek. A kisülések frekvenciájának csökkenése együtt jár térbeli kiterjedésük növekedésével. Az egymást követő elektródokon felvett aktivitás cross korreláció, koherencia és fázis analízise bizonyítja, hogy az újonnan keletkező epilepsziás kisülések sietnek a kevésbé aktív, vagy már triggerelt területek görcsjeleihez viszonyítva. A primer kisülések 2 mm-nél nem nagyobb átmérőjű kéregterületről származnak, a 8-11 Hz frekvenciájú szinkron aktivitás generátor zónája legkevesebb 4 mm átmérőjű.

Ideggyógyászati Szemle

A schizophreniák akut szakát követő depresszív állapotok differenciáldiagnózisa

DR. ERDŐS András, DR. ARATÓ Mihály

A schizophreniák akut szakát követő depresszív állapotok gyakori előfordulásuk (kb. 25%) és klinikai jelentőségük ellenére a pszichiátriai irodalom viszonylag elhanyagolt és tisztázatlan kérdésének tűnnek. A szerzők 30 schizophren betegnél észleltek az akut szak rendeződése után depresszív szindrómát. A tünettanilag homogénnek tűnő betegcsoportot 4 kategóriába sorolták: 1. Schizophren processzus során kialakuló „Reziduális depresszív szindróma”. 2. Pszichoreaktív „Posztpszichotikus depresszió”. 3. Schizoaffektív pszichózis depresszív fázisa. 4. Neuroleptikus depresszió. A differenciálásnál a következő tényezőket vették figyelembe: életkor, premorbid személyiség, családi terheltség, betegségtartam, előző kórházi felvételek száma, az akut szak tüneti képe, az alkalmazott kezelés, a depresszió kialakulásának dinamikája és a depresszió tartama, lefolyása. Az alcsoportokba történő besorolás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy különböző terápiás következtetéseket tesz lehetővé.

Ideggyógyászati Szemle

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

DR. MEZEI Béla

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.

Ideggyógyászati Szemle

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Hypertonia és Nephrologia

A cyclothym affektív temperamentum és a hypertonia kapcsolata

NEMCSIK János, BATTA Dóra, KŐRÖSI Beáta, RIHMER Zoltán

Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.

Hivatásunk

Pihenteti és ellazítja a futás

L. Ida

Berzéki-Polgár Dóra, a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház Neonatális Intenzív Osztályának diplomás szakápolója éles kanyarokkal tűzdelt, váltásokban bővelkedő pályával büszkélkedhet, amelynek eddigi minden állomásán derekasan helytállt. Folyamatosan új célokat tűz ki maga elé, táncol, sportol, továbbtanul, mert úgy gondolja, a tevékeny élet megteremti a fizikai és mentális harmóniát, és ettől mindenki, aki így éli mindennapjait, kicsit boldogabb lehet.

Nővér

Boka-kar index mérés a foglalkozás-egészségügyi rendelőben

SZOBOTA Lívia, HIRDI Henriett Éva

A halálos és nem halálos kimenetelű cardiovascularis események megnövekedett kockázata perifériás artériás érbetegségek (PAD) magas prevalenciájához kapcsolódik. A foglalkozás-egészségügyi ellátás területén dolgozó ápolók ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy a még nem diagosztizált PAD-ban szenvedő személyeket kiszűrjék, azonosítsák. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a boka-kar index (ABI) egy olyan eszköz, amelyet a foglalkozás-egészségügyi ápolók könnyedén használhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Keresztmetszeti vizsgálat történt foglalkozás-egészségügyi rendelőben 2021. évben megjelent páciensek körében (N=638). Az ABI mérések kivitelezése egyidejűleg, szinkronmért oszcillometrikus mérőeszközzel történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgálatban összesen 638 fő vett részt. A vizsgált személyek átlagéletkora 46,5 év ± 8,2 év; 38,4%-uk férfi, 61,6%-uk nő. A jobb oldalon mért boka-kar index átlagértéke 1,08, a bal oldalon mért átlagérték 1,06 volt. 11 fő esetén (a minta 1,72%-a) felmerült perifériás érbetegség. A foglalkozás-egészségügyi ápolók képesek felismerni a PAD-hoz kapcsolódó kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni az ABI mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket. Az ABI meghatározása oszcillometrikus vérnyomásmérő készülékkel megvalósítható és könnyen beilleszthető a foglalkozás-egészségügyi ellátásba.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.