Ideggyógyászati Szemle

Az atropin-coma therapia methodikájáról, különös tekintettel az atropin-érzékenység változására

DR. GASZNER Péter1

1974. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1974;27(4)

A szerző psychiatriai indicatio alapján 61 betegnél végzett atropin coma therapiát intravénásán adott atropinsulphattal. Azt tapasztalta, hogy az egyes betegek atropin érzékenysége igen különböző és ez az érzékenység a kezelés során jelentősen változhat. A dosis nagyságát individuálisán választotta meg, a gyógyszert lassan, a coma jelentkezéséig adagolva. A legkisebb hatásos dosis 0,5 mg/tskg, a legnagyobb 8,2 mg/tskg volt. Az egyes betegek atropinsulphat iránti érzékenységének változását figyelembe vette és ennek megfelelően a therapiás dosist növelte, illetve csökkentette. Így a kezelések során szövődményt nem észlelt.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Infantilis schizophrenia

DR. FARKASINSZKY Teréz, DR. SZILÁRD János, DR. VARGHA Miklós

A szerzők az infantilis schizophrenia 12 esetét elemzik aetiologia, symptomatologia, kórlefolyás, kimenettel és therapiás effectus szempontjából. Az esetekből arra lehet következtetni, hogy a gyermekkorban jelentkező betegség tünettanában, lefolyásában a kor pathoplastikus factorai, valamint a fejlődő gyermeki személyiségben a betegség okozta mélyreható destructio következtében a felnőtti kórformáktól különbözik. A korán és lappangva kezdődő esetek kifejezetten rosszindulatú lefolyást mutatnak a mentális fejlődés és a szociális adaptatio szempontjából egyaránt. 3 esetben a remissio valamilyen foka elérhető volt; ezen esetek a korai felismerés fontosságát jelzik. A rendelkezésünkre álló összes psychiatriai kezelési módokat az életkor figyelembevétele mellett alkalmazni kell. A közölt esetek sematikus és környezeti hatások szerepe mellett az örökletes tényezők jelentőségére utalnak. Ez 12-ből 4 esetben biztosan kimutatható. A vizsgálatok adatokat szolgáltatnak ahhoz az elmélethez is, mely szerint az sch. és a mániás depressiós psychosis öröklési menete a statisztikai értékelés tükrében nem teljesen divergál.

Ideggyógyászati Szemle

Intracerebrális anyagmozgás változás rövid ideig tartó részleges agyi ischaemia alatt

PAPP Mátyás

A kísérleti állatok több mint a felében megfigyelhető volt, hogy a kétoldali carotis rendszer 6—10 perces keringészavarának ideje alatt a nem lipoid- oldékony Ambenonium chloride-nak az oldalkamrából az agyállományba jutása és intracerebrális terjedése lelassul. Az anyagmozgás-lelassulás szinte minden agyrégióban megfigyelhető volt. Mivel több közvetett bizonyíték azt mutatja, hogy az agyszövetben az Ambenonium chloride nagyrészt a greater membrane szénhydrátokban gazdag rétegében (intercelluláris résekben) terjed, a fent idézett irodalmi adatok alapján felmerül annak a valószínűsége, hogy az ischaemia alatt fellépő intracerebrális anyagterjedés-lelassulásnak egyik oka éppen az itt lejátszódó folyamatokra vezethető vissza. Szerepet játszhat benne ezenkívül a liquor és az agyszövet mozgásának lelassulása is.

Ideggyógyászati Szemle

A positiv contrast-anyaggal végzett myelographia javallatairól

DR. POÓR Gyula, DR. GÁCS Gyula, DR. RIHMER Antal

A szerzők 446 positiv contrast-anyaggal végzett myelographia tanulmányozása alapján a vizsgáló eljárás javallatainak szempontjait elemzik. Az összes vizsgálat 73,3%-a műtéttel ellenőrzött positiv leletet adott. A negatív eredményű vizsgálatok többségében a spinalis folyamat egygócú és a liquorpassage szabad volt. Két esetük kapcsán figyelmeztetnek a kórokilag nem tisztázott, egy gócra utaló spinalis tünetek esetén negativ liquorlelet mellett is a myelographia elmulasztásából származó veszélyre. Fő indicatiós szempontnak a liquor passage-zavarát tartják; indokolt lehet még más úton nem tisztázható okú gyöki tünetek és multiplex spinalis térfoglaló folyamat gyanújakor.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Lege Artis Medicinae

Kedves Olvasónk! Köszöntő a LAM alapításának 30. évfordulója alkalmából

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne be­széljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Ideggyógyászati Szemle

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelésének kérdéseiről

NAGY Ferenc

Annak ellenére, hogy a Parkinson-kór diagnosztikája és kezelése az elmúlt években is folyamatosan fejlődött és új terápiás lehetőségek jelentek meg, a Parkinson-kórral élők kezelése és gondozása, különösen az előrehaladott szakaszban, továbbra is nagy kihívást jelent a mozgászavarral foglalkozó neurológusok számára. A Parkinson-kór kezelését több tényező is kedvezőtlenül befolyásolja: a betegség megállíthatatlanul halad előre, a betegek tünettana és a progresszió gyorsasága, az egyéb kísérő nem motoros tünetek és a kezelés okozta komplikációk megjelenése nagy heterogenitást mutatnak. Mindezek alapján nehéz az egységes rutin terápiás elv kidolgozása és alkalmazása. Ez az összefoglaló a szakmai kollégiumi ajánlás és a szakirodalom adataira támaszkodva próbálja megvilágítani a Parkinson-kór kezelésének szempontjait, különös tekintettel az előrehaladott stádiumú esetekre.

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.