Ideggyógyászati Szemle

Az angiotenzinreceptor-blokkolók hatása agyi érbetegségekben és dementiában: Bónusz a vérnyomáscsökkentésen túl

KOVÁCS Tibor

2014. MÁJUS 25.

Ideggyógyászati Szemle - 2014;67(05-06)

A hypertonia és a dementia egyaránt gyakori betegség (illetve szindróma), emellett mindkettő incidenciája nő az életkorral, illetve a hypertonia fokozza a kognitív károsodás kockázatát is, míg a hypertonia kezelése (az antihipertenzív szerek használata) csökkenti azt. A hypertonia az agyi érbetegségek legfontosabb kockázati tényezője is. A renin-an - giotenzin rendszer (RAS) a hypertonia kialakulásában különleges szerepet játszik, emellett a leggyakoribb dementiaforma, az Alzheimer-kór patogenezisében is érintett. A RAS gátlásán alapszik az angiotenzinkonvertáz (ACE) -gátló és az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) antihipertenzívumok hatása is. Az ARB-k azonban nem csökkentik az angiotenzin képződését, csak az AT1-receptoron kifejtett káros hatásait blokkolják, míg engedik a pleiotrop hatású AT2-receptorok aktivációját. Preklinikai, epidemiológiai és klinikai terápiás vizsgálatok utalnak erre a járulékos kedvező hatásra. Ezeket tárgyalja ez az összefoglaló közlemény.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség-kérdőív szignifikáns javulást mutat a gyógyszertúlhasználattal társuló fejfájás kezelése után: próbavizsgálat

GYÜRE Tamás, CSÉPÁNY Éva, HAJNAL Boglárka, KELLERMANN István, BALOGH Eszter, NAGY Zsolt, MANHALTER Nóra, BOZSIK György, ERTSEY Csaba

Bevezetés - A gyógyszertúlhasználattal társuló fejfájás gyakori, súlyos korlátozottsággal járó fejfájástípus: előfordulása a fejfájás-ambulanciák betegei között akár 30% is lehet. Az életminőség a fejfájások kezelésével kapcsolatos vizsgálatokban gyakran szerepel végpontként. A gyógyszer - túlhasználattal társuló fejfájás kapcsán eddig elsősorban az általános életminőséget vizsgáló eszközöket használtak. Közleményünkben próbavizsgálat eredményeiről számolunk be, melyben a 23 kérdést tartalmazó Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség-Kérdőív használhatóságát vizsgáltuk gyógyszertúlhasználattal társuló fejfájás kezelésének során. Betegek és módszer - A vizsgálat során 15 beteg (13 nő és két férfi, átlagéletkor: 39,7±12,5 év) komplex kezelési programban vett részt, mely a fájdalomcsillapítók megvonását, fejfájás-profilaktikus kezelés beállítását, illetve a betegségükkel kapcsolatos strukturált felvilágosítást és tanácsadást foglalta magában. A klinikai adatokat részletes fejfájásnapló segítségével gyűjtöttük. Az életminőségkérdőívet a kezelés előtt és után töltötték ki a betegek. Eredmények - A gyógyszer-túlhasználattal társuló fejfájásban szenvedő betegek életminősége kiinduláskor összevet - hető volt az epizodikus migrénesek életminőségével. A kezelési program szignifikáns javulást eredményezett az összes klinikai végpontban (a fejfájásrohamok, illetve a fejfájással töltött napok száma, a fájdalom intenzitása, a rohamgyógyszerek mennyisége). Az életminőség-kérdőív dimenziói és összpontszáma szignifikánsan javultak a kezelés után; a kérdőív 23 kérdéséből 17-nél szintén szignifikáns javulást észleltünk. Következtetés - A vizsgálatban az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Életminőség-kérdőív szignifikáns életminőségjavulást mutatott ki a gyógyszertúlhasználattal társuló fejfájás megfelelő kezelése után. Eredményünk szerint a kérdőív megfelelő eszköz lehet az életminőség megítélésére a fejfájások kezelési lehetőségeinek vizsgálata során.

Ideggyógyászati Szemle

A sürgősségi ellátásban szédüléssel jelentkező betegek adatainak elemzése

VARGA Csaba, NAGY Ferenc, DRUBITS Katalin, LELOVICS Zsuzsanna, VARGA Győrfi Krisztina, OLÁH Tibor

Célkitűzés - A sürgősségi betegellátásban szédüléssel mint főpanasszal egy év alatt megjelenő betegek vizsgálati adatainak elemzése a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában. Módszer - Retrospektív vizsgálatban azon betegek adatainak feldolgozása, akik a vizsgálatok elvégzése után a BNOrendszer szerint szédüléssel kapcsolatos diagnózist kaptak. Eredmény - A 2010. évben sürgősségi ambulancián közel 18 000 beteg jelentkezett, ebből 471 érkezett szédülés miatt, ami az összes eset közel 3%-a. A szédülés miatt érkezettek 46%-át mentő hozta. A betegek között kétszer több volt a nő, mint a férfi (71% vs. 29%). A szédüléses panaszszal érkező betegek 19%-a osztályos felvételre került, míg 81%-a az ellátás után 24 órán belül távozott a sürgősségi ambulanciáról. A szédülést a betegek kikérdezése alapján négy típusba soroltuk. A felosztás szerint a szédülés 37%- ban vertigo („forgó jellegű szédülés”), 33%-ban „dizziness”, 12%-ban ájulásszerű elesésérzés (praesyncope), 9%-ban szédülékenység (általános gyengeségérzés, más betegség okozta szédülés, light headedness) fordult elő, 9%-ot pedig nem tudtuk besorolni. Koponya-CT-vizsgálat 207 esetben (44%) készült, ebből azonban csak két esetben adott magyarázatot a szédülés okára. Következtetés - A szédülés gyakori panasz a sürgősségi osztályon, ugyanakkor ritkán jelez súlyos betegséget. A szédülések hátterében álló súlyos betegségek felismerésében az anamnézis alapján történő típus szerinti beosztás és a koponya-CT diagnosztikus értéke megkérdőjelezhető. Tapasztalatunk szerint a sürgős ellátást igénylő esetek felismerésében a betegágy melletti neurológiai vizsgálat és a szédülés, rosszullét körülményeinek pontos tisztázása adhat segítséget.

Ideggyógyászati Szemle

A Nemzeti Neurofibromatózis Regiszter létrehozása és felhasználási területei

HORVÁTH András, FARKAS Viktor, LANGMÁR Zoltán, BACH Rezső, NAGY Zsolt B

Háttér és cél - A neurofibromatózis ritka, veleszületett genetikai betegség, amely fokozott tumornövekedés mellett változatos szindrómák képében manifesztálódhat. A Nemzeti NF Regiszter a neurofibromatózis magyarországi szakértőinek felvetésére 2011-ben jött létre az NF Magyarország szervezésében. Módszerek - A regiszter tartalmazza a beteg ellátóorvosának adatait, az ellátóhelyének adatait, továbbá a beteg törzsadatait, betegségére vonatkozó szakorvosi adatait. Ezeket az adatokat időben követve összegzi a regiszter (retrospektív adatfelvétel, prospektív követés), így megkönnyítve a progresszió követését. A regiszterben továbbá szerepelnek életmódi adatok (validált táplálkozás-, fizikai aktivitási és pszichológiai kérdőívadatok), amelyek lehetőséget adnak a klinikai adatokkal történő összehasonlító értékelésre. Eredmények - Az NF Magyarország rendszerében jelenleg nyilvántartott 225 főből 37 személy tartozik az NF Nemzeti Regiszterbe is, mely létszám folyamatosan emelkedik az adatok bevitelével. A 37 fő nemi eloszlása: 22 nő (60%), 15 férfi (40%); 18 felnőtt (48%; 12 nő és hat férfi) és 19 kiskorú (52%; 10 lány és kilenc fiú) személy. Összegzés, felhasználás - Az NF Regiszter alkalmas - a kutatási felhasználáson kívül - a neurofibromatózisos betegpopuláción belüli általános és specifikus következtetések levonására. Külön hangsúlyt fektet a morbiditási jellemzők (mikor manifesztálódik, betegségprogresszió, prognosztikai faktorok kutatása, prognózis felmérése) felderítésére, ezáltal elősegítheti a jövőbeni jobb betegtájékoztatást, a kooperáción alapuló orvoslás fejlődését. A regiszter a betegek felé is nyitott, ezáltal a betegek számára tájékoztatást tud adni a neurofibromatózis-kutatás jelenlegi állásáról, az új lehetséges gyógyító eljárásokról, a jelenleg elérhető életminőségjavító gyógyszeres kezelésekről.

Ideggyógyászati Szemle

Károsodnak az aorta elasztikus tulajdonságai fiatal migrénes nők esetében

AKTURK Faruk, ERTURK Mehmet, TOPCULAR Baris, ALTINKAYA Ayca, BEHREM Neshilan, GUL Gunay, ORTEN Murat, YALCIN Arif Ahmet, UZUN Fatih

A migrén gyakori egészségi probléma, amely gyakrabban érinti a nőket. Összefüggésbe hozták a cardiovascularis események nagyobb kockázatával. Ebben a vizsgálatban azt akartuk tisztázni, hogy a kis cardiovascularis kockázatú migrénesek esetében megváltoztak-e az aorta elasztikus tulajdonságai az egészséges kontrollokhoz képest, további bizonyítékokat keresve a migrén és a nagyobb cardiovascularis kockázat közötti feltételezett összefüggésre. Módszerek - Összesen 34, kis cardiovascularis kockázatú beteget választottunk be a vizsgálatban. További 33, hasonló életkorú és nemi megoszlású önkéntes szolgált kontroll - csoportként. Az aorta elaszticitásának mérésére a következő paramétereket számoltuk ki: aortafeszülés, aortamerevség β-index és az aorta tágulékonysága. Eredmények - Az aortafeszülés nem különbözött statisztikailag a vizsgált és a kontrollcsoportban. Azonban az aorta tágulékonysága és a β-index szignifikánsan károsodott a migrénes betegek csoportjában a kontrollokhoz képest. Megbeszélés - A könnyen elérhető echkardiográfiás módszerek szerint a migrénes betegek aortájának elasztikus tulajdonságai eltérhetnek a normálistól. Ez az adat kulcsfontosságú lehet a cardiovascularis rendszer érintettségének tisztázásához migrénben.

Ideggyógyászati Szemle

A natalizumabkezelés hatékonysága és biztonságossága sclerosis multiplexben - A TOP (Tysabri Observational Program) vizsgálat első ötéves adatainak ismertetése

SIMÓ Magdolna

A natalizumab (NTZ) szelektív antitest, ami a lymphocyták felszínén expresszálódó, az endothelhez való kötődésben fontos α4 integrint blokkolja, s ezáltal gátolja a lymphocyták bejutását a központi idegrendszerbe.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013., 2015. évi adatai alapján - I. rész Bevezető gondolatok. Betegek és módszer. Alapadatok

KÉKES Ede, PAKSY András, ALFÖLDI Sándor

Világszerte az általános populációban végzett szűrések alapján észlelik a szérumhúgysavszint átlagának emelkedését mindkét nemben. Ez a növekedési tendencia érvényes a hypertoniabetegségre is. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a szérumhúgysavszint alakulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a vérnyomáscélértékkel, szervkárosodásokkal, gyógyszeres kezeléssel, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük első részében bemutatják az elemzés módszerét és az alapösszefüggéseket. A húgysavszint magasabb férfiaknál, mint nőknél, a kor előrehaladásával értéke emelkedik. A szisztolés és diasztolés vérnyomás emelkedése a szérumhúgysavszint növekedésével jár, amelynek trendje a szisztolés nyomás esetében szignifikánsan nagyobb. A hölgyeknél az emelkedési trend kisebb és mindig alacsonyabbak a húgysavértékek. Azoknál, akik nem érik el a célvérnyomást, a húgysavérték magasabb. A társbetegségek jelenléte szignifikánsan növeli a szérumhúgysavszintet.

Ideggyógyászati Szemle

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

HEROLD Róbert, VARGA Eszter, MIKE Andrea, TÉNYI Tamás, SIMON Mária, HAJNAL András, FEKETE Sándor, ILLÉS Zsolt

Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintő betegségek jelentős hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínûsíthető, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvû közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai időszakában jelen van, és prognosztikai jelentőséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.

Hypertonia és Nephrologia

Nem minden fiatal, sportoló egyetemista él optimális vérnyomással. A 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) eredményei

PATÓ Anna, NÉMETH Zoltán, JÁRAI Zoltán, KOLLER Ákos

Mintegy 100 éve tudott, hogy a tartósan magasabb vérnyomás (hypertonia) a vezetô halálokot jelentô cardiovascularis betegségek, például a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke, a vese- és a szembetegségek legjelentôsebb kockázati tényezôje. Sajnos a hypertoniának egyik jellemzôje, hogy sokáig észrevétlen marad, mindaddig, amíg már kialakult egy vagy több szerv károsodása. Ezért nagyon fontos, hogy a szisztémás vérnyomást idôrôl idôre ellenôrizzük, elsôsorban 45 éves kor felett. A magas vérnyomás elterjedtsége több mint 35% a magyarországi populációban. Újabb adatok felhívták a figyelmet arra, hogy a hypertonia megjelenhet fiatalabb korban is, bár kisebb gyakorisággal. Vizs - gálatainkat a 2019. évi Májusi Mérési Hónap (MMM-19) nemzetközi kampány ke - retein belül végeztük, amely a magasvérnyomás-betegségre és a populációs szintû, szisztematikus szûrés hiányára hívja fel a figyelmet. Feltételeztük, hogy a fiatal, látszólag egészséges egyetemi hallgatók körében is kialakulhat magas vér nyo más. A vizsgálatokat a Testnevelési Egyetem hallgatói körében végeztük el (n = 33; 25 férfi, 8 nô). Az átlagéletkor 24,3 év volt (20–34 év). A vérnyomás mérésére egy automata vérnyomásmérôt (Omron MIT5) használtunk az egyének felkarjára helyezve, az irányelvekben rögzítetteknek megfelelôen, nyugodt környezetben, ülô helyzetben. A méréseket háromszor megismételtük egyperces idôközönként, és a három mérés átlagát statisztikailag elemeztük. Az egyetemista populációban a következô vérnyomásértékeket (átlag ± SEM, három mérés átlagértékeibôl) mértük: szisztolés 121,9 ± 14,4 Hgmm, diasztolés 75,1 ± 9,1 Hgmm, átlag 90,7 ± 10,9 Hgmm, míg a pulzusnyomás: 46,8 ± 5,3 Hgmm volt. Bár az átlagvérnyomások a normális tartományba estek, egyes egyéneknél magasabb értékeket is találtunk. A szisztolés vérnyomás 33%-a esett az emelkedett-normális vérnyomás, illetve az 1. fokozatú hypertonia tartományába. Ezek az adatok megerôsítették azt a feltételezésünket, miszerint magas vérnyomás jelentkezhet fiatalkorban is, annak ellenére, hogy a vizsgált popu - láció tagjai rendszeresen sportolnak, ami egy fontos megelôzô tényezô a cardiovascularis betegségek kialakulásában. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a vér nyo - más rendszeres mérésének fontosságát fiatalkorban is, ami csökkentheti a magas vérnyomás globális elterjedtségét, és megelôzheti számos szív- és érrendszeri betegség kialakulását, beleértve az agyvérzést, szívrohamot, veseelégtelenséget és mentális leépülést.

Hypertonia és Nephrologia

Terápiarezisztens hypertonia a klinikai gyakorlatban

FEJES Imola, ÁBRAHÁM György, LÉGRÁDY Péter

A magyar hypertoniás betegek körülbelül 57%-a nem éri el a célvérnyomást. Egy 2011-ben publikált adat szerint a terápiarezisztens hypertonia prevalenciája 2,9-43% közötti. A Szegedi Tudományegyetem egyik Hypertonia Ambulanciáján gondozott betegek terápiás adatait elemezve az alábbi kérdésekre szerettek volna a szerzők válaszokat kapni. A definíció szerint hány beteg volt terápiarezisztens? Hány beteg szedett három vagy több vérnyomáscsökkentő szert? Ezek közül a betegek közül mennyi érte el a szisztolés célvérnyomást? Mekkora terápiás kombinációban részesültek a betegek általában? A retrospektív adat gyűj - tés a 2011. január 1. és 2011. augusztus 31. közötti időszakra terjedt ki. Összesen 310 hypertoniás beteg adatai kerültek feldolgozásra, minden betegnél csak egy megjelenést áttekintve. Ha egy beteg ez alatt az időszak alatt többször jelent meg a szakrendelésen, akkor csak az első viziten rögzített adatokat értékelték. Két vér - nyo másmérés átlaga került rögzítésre. A cél szisztolés vérnyomás a 140/ Hgmm volt. Ebben a beteganyagban a definíció szerint 234/310 (76%) terápiarezisztens hy - pertoniás volt (átlagvérnyomás 158±17/97±8 Hgmm). Három vagy több vérnyomáscsökkentőt 257/310 (83%) beteg szedett (átlag szisztolés vérnyomás 136±20 Hgmm) és közülük 134 (a 257 beteg 52%-a) volt célvérnyomáson. Ebben a populációban a négyszeres gyógyszer-kombináció volt a leggyakoribb. Javasolt többszörös gyógyszer-kombinációt alkalmazni a célvérnyomás eléréséhez és elegendő - de a szükségesnél nem több - időt szánni a leghatékonyabb kombináció beállításához minden esetben. A terápiarezisztens esetekben mindig szükséges tisztázni ennek okát is.

Hypertonia és Nephrologia

Hyperurikaemia hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján - II. rész

ALFÖLDI Sándor, PAKSY András, KÉKES Ede

A tünetmentes hyperurikaemia gyakori jelenség hypertoniában, és prevalenciája növekszik. A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatainak felhasználásával vizsgálták 47372 hypertoniás betegben (22688 férfi, 24684 nő) a hyperurikaemia előfordulását és összefüggését az életkorral, kockázati tényezőkkel, antropológiai, metabolikus jellemzőkkel, vérnyomással, a hypertoniás szervkárosodásokkal, valamint a társbetegségekkel. Elemzésük második részében azt találták, hogy a hyperurikaemia prevalenciája a hypertoniás férfiak körében 13,8%, a nők körében 21,6% volt. A hyperurikaemiás hypertoniás betegek életkora, BMI-je, haskörfogata, szisztolés és diasztolés vérnyomása és a hypertonia fennállási ideje nemtől függetlenül kissé, de szignifikánsan magasabbnak bizonyult. A szérumkoleszterin, -triglicerid, -vércukor és -kreatinin szintje nemtől függetlenül szignifikánsan magasabb, a HDL-koleszterin és eGFR szintje pedig alacsonyabb volt a normális húgysavszintűekhez képest. A hypertoniás célszervkárosodások közül az ischaemiás és a balkamra-hypertrophiát mutató EKG-eltérések, valamint a csökkent eGFR és a proteinuria előfordulási aránya ugyancsak szignifikánsan magasabb volt. A társbetegségek közül a hyperurikaemiás hypertoniás betegek körében az ISZB-vel társuló diabetes aránya kissé, de szignifikánsan, a krónikus vesebetegséggel társuló diabetes és a mind ISZB-vel, mind krónikus vesebetegséggel társuló diabetesesek aránya jelentősen magasabb volt.