[Az akut növekvő hátsó fossa tömeg hatása az agytörzsi hallás kiváltotta potenciálokra macskáknál]
GÖRÖMBEY Z.1, RIEGER A.2, KYRIAKIDIS Ch.2
1994. MÁJUS 20.
Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(05-06)
GÖRÖMBEY Z.1, RIEGER A.2, KYRIAKIDIS Ch.2
1994. MÁJUS 20.
Ideggyógyászati Szemle - 1994;47(05-06)
[Az agytörzsi hallás kiváltotta potenciálok (BAEP-s) intraoperatív monitorozásának értékeinek felhasználásáról az agytörzs funkcionális zavarainak korai kimutatásában jelenleg ellentmondásosak az adatok. A BAEP-változások alapján még nem sikerült elkülöníteni az agytörzs funkcióinak reverzibilis intraoperatív zavarát az irreverzibilis károsodástól. Ennek a kérdésnek a vizsgálatát kísérletileg 11 macskán végeztük el, amelyeknek egy rugalmas ballon tágításával szimuláltak akut térfoglaló elváltozást a hátsó fossa posteriorban. A ballon felfújása alatt a BAEP-ket folyamatosan regisztráltuk. Az agyi glükózanyagcsere regionális változásainak tanulmányozására C14 dezoxiglükóz autoradiográfiát végeztek minden egyes állaton. A vér-agy gát károsodását Evans-kék módszerrel is vizsgálták.]
Ideggyógyászati Szemle
[A medulloblastoma a kisagy rendkívül rosszindulatú daganata, amely elsősorban gyermekeknél fordul elő. Rosszindulatú biológiai viselkedése ellenére a medulloblastoma agresszív kezelése hozzájárult az ilyen elváltozást hordozó betegek túlélési esélyeinek javulásához. A közelmúltban nagyszámú, hosszú távú túlélőről számoltak be. A másodlagos daganat helyi kiújulás vagy áttét formájában történő megjelenése azonban még mindig rossz prognózist jelent a medulloblastomás betegek számára. Itt két hosszú távon túlélő gyermekbetegről számolunk be, akiknek másodlagos, nem kiújuló daganatuk volt. Az ilyen elváltozások egyre fontosabbá válnak a hosszú távú túlélők kezelésében. ]
Ideggyógyászati Szemle
Újabb adatok a sclerosis multiplex patogeneziséhez. Az elektrofiziológiai vizsgálatok jelentősége a sclerosis multiplex diagnosztikájában. A sclerosis multiplex diagnózisa és modern terápiája. A sclerosis multiplexes betegek rehabilitációja. Az izolált opticus neuritis kortikoszteroid kezelése. Klinikapatológiai konferencia.
Ideggyógyászati Szemle
[Súlyos alkoholos májbetegségben a véralvadási mechanizmus minden fázisa érintett, ami kóros vérzéscsillapításhoz vezet (1.). Ez döntő hatással van az agyi vérzések morfológiájára és progressziójára. Ilyen körülmények között nagyméretű, összefolyó intraparenchymális vérzés alakul ki több subcorticalis fókuszból. Az agyszövet szakadása és a térfoglaló vérzéses elváltozás súlyosbítja a koponyasérülés prognózisát. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk és elemezzük a kontúziós vérzéseket krónikus alkoholos betegeknél, egy szemléltető esetet bemutatva.]
Ideggyógyászati Szemle
Jendrassik Ernő az idegélettanász. Új fejlemények a demencia szindrómák osztályozásában. Új megfigyelések multiszisztémás atrophiában.
Ideggyógyászati Szemle
[Ez a referátum a stockholmi Karolinska Intézetben 1993. szeptember 17 -én tartott meghívott előadás rövidített változata, 120 diával illusztrálva.]
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Lege Artis Medicinae
Évente körülbelül 192 000 négyzetkilométernyi erdővel van kevesebb a Földön. Mivel a fasűrűség eloszlása nem egyenletes az erdősült területeken, fontos fatörzsben is kifejezni a veszteséget: hozzávetőlegesen 15,3 milliárd fa évente . 1970 óta az amazóniai őserdő mintegy 20%-a tűnt el. A globális talajerózió, a globális klímaváltozás, a növekedő népesség és az egy főre jutó növekvő fogyasztás mind abba az irányba mutatnak, hogy a fák száma tovább fog csökkenni a Földön. A tendencia nem új: az utolsó jégkorszak óta az emberi civilizáció durván az erdők felét használta fel. Az emberiségnek – technológiai fejlődése során változó célokra, de folyton növekvő mennyiségben szüksége volt fára vagy az erdősült földterületekre. A faanyag tűzifának, palánkvárak, malmok, hajók vagy vasút építéséhez, később pedig papír vagy más áruk előállításához kellett és kell. A földterület pedig a mezőgazdaságnak és a városoknak elengedhetetlen. Az újraerdősülést nagyobb részben a mező gazdasági művelés, kisebb részben az ipari termelés akadályozta és akadályozza meg ma is.
Ideggyógyászati Szemle
A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzóképes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú betegségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nincsenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neurológus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisztált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reálisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a beteggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás