Ideggyógyászati Szemle

Atypusos epilepsiás psychosisok

PETRORINI Rezső1, JUHÁSZ Pál1

1960. FEBRUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1960;13(02)

8 betegünkről számoltunk be, ötnél depressiv tünetegyüttes, kettőnél paranoid schizophreniform psychosis, egynél pedig kóros részegség fordult elő, és EEG-val minden esetben jellegzetes epilepsiás paroxysmusok voltak ki mutathatók. Két betegünknél volt megelőzően 17, illetve 6 éve motoros roham, egy betegnél volt epilepsiás characterváltozás. A psychosisok klinikailag nagymértékben különböztek a typusos epilepsiás psychosistól, hasonló volt a lefolyásuk és az anticonvulsiv szerekre való reactiójuk. Az EEG anélkül, hogy a localisatióra vonatkozó következtetéseket tudtunk volna levonni az organicus jelleg egyik kifejezője, egyéb adatok is amellett szóltak, hogy organicus háttér fennállása nyilvánvaló és ez adja meg a therápia irányát.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg-és Elmeklinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Paralysis spinalis spasticára vonatkozó megfigyelések egy családban

DOBI Sándor, GYETVAI Erzsébet

Szerzők egy család két generatióhoz tartozó három tagján paralysis spinalis spastica kórképét figyelték meg. A kezdet mindhárom esetben a felnőtt kórra esett. Eseteiket az irodalmi adatokkal vetik egybe és típusosnak tartják. A klinikai differentiál diagnostikai kérdések felvetése után a heredo familiaris idegrendszeri betegségek megfigyelésére vonatkozó csekélyszámú hazai közlést emelik ki.

Ideggyógyászati Szemle

A foramen Magendie elzáródás és sebészi kezelése

PÁSZTOR Emil

1. A f. M. elzáródása létrejöhet fejlődési rendellenesség vagy gyulladásos folyamat következményeként. 2. A f. M. elzáródás klinikailag occlusiv hydrokephalus képében jelentkezik, s a sebészi beavatkozás célja az occlusio megszüntetése. 3. Gyulladásos eredetű f. M. elzáródás eseteiben tekintetbevéve az irodalomból is ismert és általunk is tapasztalt korai recidivákat, műtéti megoldásként minden alkalommal a vermis alsó részének és a tonsillák ill. a cerebellum medialis részének resectiójából álló műtétet javasoljuk. Tapasztalataink szerint ezen resectiós műtét az esetleges postoperativ steril gyulladás okozta recidivákat megakadályozhatja.

Ideggyógyászati Szemle

A caloriás nystagmus befolyásolása gyógyszeres úton

BODÓ György

A chlorpromazinok közül a Hibernal és a Largactil kisebb adagokban csökkenti, nagyobb adagban meggátolja a calorias ingerrel kiváltott nystagmus létrejöttét. Két centrális jellegű, ismeretlen eredetű spontán nystagmus esetben az iv. adott Largactil mind a spontán, mind a caloriás nystagmust meg szüntette. Ezek közül az egyiknek Evipant is adtunk. Az Evipan a calorias nystagmust nem csökkentette. Ezeknek a kísérleteknek a jelentőségét a következőkben látjuk : Bizonyítottnak véljük a chlorpromazin szédülést gátló hatását a centrális vestibularis készülékre való hatás révén. A centrális vestibularis készülékre ható gyógyszerek vizsgálata révén új pharmacologiai diagnosticai eljáráshoz juthatunk.

Ideggyógyászati Szemle

Hemiconvulsiv kezelés

SÉRA Ibolya, OSZLÁNSZKY Ottó

Irodalmi adatok és saját tapasztalataink alapján ismertettük a hemiconvulsív kezelés methodikáját, eredményeit, előnyeit. A kezelés therápiás effectusát statisztikusan értékelni még nem áll módunkban.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

lzonikotinsavhidrazid-mérgezés központi idegrendszeri hatása

KAPPÉTER István, KAJTOR Ferenc

„Pótlólag” 250 tbl INH-t bevett betegnél egyetlen epilepsiás roham után 3 napig somnolons állapotot, 1 hónapig fokozatosan javuló bradypsychét, epilepsiás characterváltozásra jellemző más tüneteket, valamint az agyi elektromos tevékenység két hónapon túl rendeződő meglassúbbodását, epileptiform potenciálokat észleltünk. E folyamatot EEG-val, időméréses vizsgálatokkal, Rorschach-próbákkal nyomon követtük. Észlelésünk és az irodalom áttekintése amellett szól, hogy az epilepsiás és psychés változások a piridoxin-GABA anyagcsere zavarával függnek össze. Hangsúlyozzuk az INH-intoxicatio felismerésének nehézségét és megelőzésének lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

Osztályon kezelt elmebetegek szociometriás vizsgálata

SZABÓ Endre, BOHÁCS Elemér, MURAKÖZY Ferencné

Szerzők 100 betegnél vizsgálták a familiaris, szociális és kulturális tényezőket, melyek a psychosisok kialakításában és folyamatában jelentős szerepet játszhatnak. Betegségeknél hangsúlyozzák a környezeti hatások felmérésének fontosságát.

Ideggyógyászati Szemle

A neurosisok és psychosisok összefüggése

VAJDA Ákos

Azt mondhatjuk, hogy egy a neurosisok és psychosisok összefüggésével foglalkozó előadás sok új és régi szempontot vethet fel, de csak a végső conclusiok nélkül. Nem tudunk határozott tényeket rendszerbe foglalva felmutatni, - de talán tisztábban látjuk, hogy nem annyira a neurológiai és psychiatriai kórképek újabb körülhatárolásaira, mint inkább a lelki betegségek mögött rejlő - részben általános és közös , részben egyénenként különböző - dynamicus pathomechanisticai tényezők felderítésére és különválasztására van szükség. E cél elérésére különböző utakat lehet választani, de, hogy ezek közül melyik éri el, vagy közelíti meg leginkább a nagy elvi és gyakorlati problémák megfejtését, azt majd csak a jövő fogja eldönteni. Az irodalom a szétágazó témára való tekintettel igen sok közleményt foglal magában.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

A meningeomák patológiája

BEDEKOVICS Judit

A meningeomák többnyire jóindulatú, lassan növő, a feltételezés szerint az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származó daganatok. A meningeoma az egyik leggyakoribb intracranialis daganattípus, amelyet viselkedése és megjelenése alapján 3 grádusba sorolunk. Az etiológiát tekintve egyetlen ismert faktor jön számításba, az ionizáló sugárzás; a női predominancia valószínűleg a PR-pozitivitással van összefüggésben. Genetikai eltérések tekintetében a legfontosabb a 22-es kromoszóma deletiója; a 22-es kromoszómán található NF2 tumorszuppresszor gén hibája a leggyakrabban megfigyelt genetikai eltérés a meningeomákban, ez alól a sugárzás indukálta esetek jelentenek kivételt: ekkor NF2-hiba jelentősen kevesebb esetben figyelhető meg. Egyéb gének – SMARCB1, SMARCE1, PDGFR, EGFR, PR, CDKN2A – szerepe is megfigyelhető. Southern blot analízissel kimutatták, hogy többszörös tumorok esetén is ugyanazon tumorról van szó, a többi tumor feltehetően duralis terjedésű áttétes eset. A meningeomák legtöbbször jóindulatúak, I. grádu­súak, és csak kis hányaduk agresszív viselkedésű (20–25%-uk II. grádusú, és 1–6%-uk III. grádusú). A jóindulatú esetekben is megfigyelhető a dura menti terjedés, azonban sokkal ritkábban. A távoli áttét extrém ritka (1:1000), és csak magasabb grádusban fordul elő. A számos variáns legtöbbször nem jelent prognosztikus különbséget, ez alól csak a definíció szerinti II. grádusú chordoid és világos sejtes, valamint a III. grádusú papillaris és rhabdoid variáns jelent kivételt. A variánsok ismerete a differenciáldiagnosztikai problémák miatt fontos. A nemzetközi ajánlások alapján mitotikus index, illetve jellegzetes szövettani jellemzők alapján atypusos (II. grádus) és anaplasticus (III. grádus) meningeomákat is megkülönböztetünk, de legtöbbször ezen esetekben is felismerhető az alap szövettani variáns. A meningeomák rugalmasan tömött, jól elhatárolódó, lebenyezett szélű, kerekded tumorok, széles durakapcsolattal. Szövettani megjelenését tekintve a tumor általában békés sejtképű, néha azonban sejtatípia is megfigyelhető, ami legtöbbször degeneratív következmény, ezért fontos a nemzetközi irányelvek pontos és szigorú betartása a grádus meghatározásánál. Immunhisztokémiai profiljukat tekintve EMA-, Vimentin SSR2A-pozitívak, az S100 néhány variánsban mutat pozitivitást, a PR-jelölődés fordítottan arányos a grádussal, míg a Mib1-index egyenes arányosságot mutat.

Ideggyógyászati Szemle

Az elmebetegek atropin- coma-, görcs- és tranquillans-kezelésének időszerű kérdései

ZSADÁNYI Ottó, MOLNÁR Klára, ENGÁRT Gizella

A szerzők összefoglalják az elmegyógyászatban alkalmazott kezelések mechanizmusával foglalkozó irodalom adatait, a kezelések nem kívánatos mellékhatásait. 283 elmebeteg (schizophrenia, reactiv psychosis, symptomás psychosis, circularis psychosis, epilepsiás psychosis) különböző kezelésekkel (Atropin-coma, Insulin-coma, convulsiv kezelés, „kombinált” kezelés, tranquillansok), elért therapiás eredményeit vetik össze a kezelések közben kialakult EEG-változásokkal. Az egy évet meghaladó tünet és panaszmentességet alapul véve megállapítják, hogy a legjobb therapiás hatása (82%) az Atropin-coma+ convulsiv (kombinált) kezelésnek van. A különböző kezelések utáni EEG frekvencia analysissel is bizonyítják, hogy a kombinált kezelés relative csekély mértékű agykárosodást okoz. Részletezik a circularis psychosis és az epilepsiás psychosisok, magatartászavarok therapiás befolyásolhatóságát. Megállapítják, hogy az Atropin-coma kezelés a circularis psychosist lényegesen nem javítja, az epilepsiás psychosisokban viszont kiemelkedően jó a hatása.