Ideggyógyászati Szemle

Adatok Schwartzer Ferenc életrajzához

VARGA Lajos

1960. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1960;13(03)

Szerző ismerteti a Magyar Országos Levéltárban talált részletes jellemzést, melyet Hollán Adolf belügyminisztériumi osztálytanácsos sajátkezűleg, 1871. október 27-én , Schwartzer Ferenczről kitüntetésre vonatkozó előterjesztésében írt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

LSD vizsgálatok elektroschockkal kezelt schizophren betegeken

IRÁNYI Jenőné

1. Nyolc schizophren betegen ES block kezelés előtt és azt követően 50— 125 gamma LSD hatására fellépő tünetek egybevetése alapján a reactiónak a kezelést követő változását kórlélektani és lokalisatiós szempontból elemeztük. 2. ES block kezelés nem gátolta meg teljesen az LSD intoxicatiós tünetek kifejlődését, azonban a reactio feltűnően szegényes volt. Aktivizáló hatás nem érvényesült. 3. A tünetek részben megfeleltek specifikus LSD tüneteknek. Nem fejlődött ki cortexre lokalizálható intoxicatiós tünet. 4. Subcortikalis, illetőleg köztiagyi jellegű tünetek léptek fel. Agytörzsi mozgás zavarok jelentkeztek, valamint diencephalis dysregulatióra utaltak a neurovegetatív változások.

Ideggyógyászati Szemle

A Novocain intravascularis alkalmazása az epilepsiás betegségi formakörben

BŐHM Tivadar

Szerző 30 epilepsiás betegre vonatkozó megfigyelése alapján az intra vascularisan adott N.-t a szokványos antieplepticumokkal együtt adva az esetek többségében therapiásan hatékonynak találta az affectiv és hangulati zavarokban, a ködös tudatállapot megszüntetésében. Kifejezett volt a N. görcsellenes hatása mind sporadicus, mind statusos rohamok megszüntetésében. A javulást a klinikai tünetekkel egyetemben EEG-s vizsgálatok is megerősítik. Az epilepsiás betegségi tünetek pathomechanismusával foglalkozó irodalmi adatok, saját klinikai és EEG-s megfigyelései alapján megkísérli a N. complex hatásának magyarázatához a közelebbjutást. Főként olyan esetekben tartja indokoltnak alkalmazását, amikor a szokványos gyógyeljárások nem vezettek kielégítő eredményre.

Ideggyógyászati Szemle

A strophanthin hatása az agy véráramlására, kálium és natrium háztartására, valamint az agyi venásnyomásra

SOLTI Ferenc, PÉTER Ágnes, SIMONYI Gusztáv, ISKUM Miklós, RÉFI Zoltán, DUBSKY Mária, RANDL János

A Strophanthin agykeringésre és agyi kálium és nátrium háztartására gyakorolt hatását vizsgáltuk keringésileg egészséges embereken. Az agyon átfolyó vérmennyiség nő Strophanthin acut hatására, míg az agyi erek ellenállása csökken. Az agyi venásnyomás is kifejezetten csökkent. Az agy káliumot ad le Strophanthin hatására. Valószínűnek tartjuk, hogy a strophanthinnak jelentős agyi támadás pontja van. Az agy kaliumháztartásának megváltozása a Strophanthin centralis hatásának egyik fő oka.

Ideggyógyászati Szemle

Az Andaxin ( meprobamate) hatása a vázizomzat foszforiláz aktivitására

KOCSÁR László, VERESS Olivia, KAJTOR Ferenc

1. Vizsgáltuk az Andaxin (meprobamate) hatását kutya, patkány, nyúl és tengeri malac vázizom foszforiláz aktivitására 4—6 napig tartó enterális meprobamate adagolás után. 2. Eredményeink szerint az Andaxin kezelés után a kutya izmának foszforiláz aktivitása 25-73% (átlagosan 45%-kal), a patkány izmának aktivitása pedig 19-56% (40%-kal) csökkent. 3. Nyúl izom foszforiláz aktivitása -9,3 -( +170,0)%-al (43%-kal), a tengeri malacé pedig 114%-kal fokozódott Andaxin adagolás után. 4. Kutya, patkány, nyúl, tengeri malac vázizmainak foszforiláz aktivitását az Andaxin in vitro nem befolyásolta.

Ideggyógyászati Szemle

Hozzászólás a „Foglalkoztatott elmebetegek díjazásának problémája" c. cikkhez

GOLDSCHMIDT Dénes, VÁRHELYI Gyula

Az elmebeteg-foglalkoztató intézetek részére különleges helyzetüknek megfelelő, a kórházakétól eltérő külön működési szabályzat kidolgozását, amiben a következő szempontok érvényesülnek : 1. Rehabilitációs intézetnél a gazdasági rentabilitás szem előtt tartása, a betegnek megfelelő levonásokkal történő bérezésével. 2. Therapiás intézetnél a therapiás szempont szem előtt tartása, a betegnek psychotherapiás célt szolgáló különféle jutalmazási lehetőségével és ugyanakkor megfelelő szociális ellátásával. 3. Vegyesbizottság alakítása megfelelő pénzügyi és elmebeteg-foglalkoztató szakemberekből, a különböző pénzügyi vonatkozású kérdések tisztázására.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Lege Artis Medicinae

Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

VOKÓ Zoltán

Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Ideggyógyászati Szemle

Fejlődésneurológia Az öntudat, a kommunikáció és a mozgás kialakulása Berényi Marianne, Katona Ferenc

VÉCSEI László

Berényi Marianne és Katona Ferenc tollából ez évben igen értékes mű jelent meg a Medicina Kiadó gondozásában. Valójában egy könyvsorozat újabb kitűnő példányát olvashatjuk, hiszen Katona professzor úr első könyve a közel fél évszázada, 1963-ban publikált „Az agysebészet története” című kiadvány volt.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.