Ideggyógyászati Szemle

A SOTE Pszichiátriai Klinika I. tudományos fóruma

1996. MÁRCIUS 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1996;49(03-04)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Diszfunkcionális személyiség attitűdök és depresszió migrén típusú fejfájásban szenvedő serdülőknél

CSORBA János, FARKAS Viktor, MIHÁDÁK Katalin

A szerzők egy 14-18 éves serdülőkből álló 28 fős klinikai mintát hasonlítottak össze depresszió és diszfunkcionális attitűdök vonatkozásában, nem és korösszetételben azonos egészséges serdülőkből álló kontrollcsoporttal (n=68), a betegcsoport diagnózisa típusos aurával járó migrén volt. A Burns Diszfunkcionális Attitűdskálájával és Beck Depressziókérdőívével végzett felmérés szerint a migrénben szenvedő serdülők fokozottan dependensek és szenzitívebbek hasonló korú társaiknál, kevéssé realisztikusan gondolkodnak, egészében diszfunkcionálisabb személyiségprofilt mutatnak fel az egészségesekhez képest. Jóllehet nemcsak a kontrollcsoportot, de a klinikai csoportot is jobban jellemzik a pszichológiai, mint a klinikai paraméterek, diszkriminancia-analízissel kielégítő szenzitivitás mellett csak mérsékelt specificitást sikerült elérni. Fokozott depresszivitást nem sikerült kimutatni a migrénben szenvedő serdülőknél, a két serdülőcsoport között csak fokozati különbségek vannak.

Ideggyógyászati Szemle

Rövid távú memóriateljesítmények többszempontú megközelítése epilepsziások két diagnosztikai csoportjában

BARCS Gábor, VITRAI József, HALÁSZ Péter

A szerzők 37 temporálislebeny-epilepsziában és 30 idiopátiás generalizált epilepsziában szenvedő beteg, valamint 2, egészséges kontroll rövid távú verbális és téri-vizuális memóriáját vizsgálták interaktív számítógépes tesztek alkalmazásával. A betegek rövid távú téri-vizuális memóriateljesítményeit alapvetően meghatározta a Raven-teszttel mért IQ, jelentősen befolyásolta a rohamfrekvencia és a fenntartott figyelem, míg a verbálismemória teljesítmény ezektől függetlenül alakult. A carbamazepin monoterápiát kapó, temporális lebeny-epilepsziában szenvedő betegek verbális memóriája gyengébb volt a valproat monoterápiát kapó idiopátiás generalizált epilepsziásokénál és az egészséges kontrollokénál, az utóbbiakkal összevetve ez a különbség statisztikailag szignifikáns. Ugyanebben a csoportban a memóriateljesítmények az epilepsziás fókusz oldaliságától függetlenül alakultak. A rövid távú téri-vizuális memória tekintetében a befolyásoló tényezők kiszűrése után a kontrollok és a betegek csoportjai között nem voltak különbségek. A memóriateljesítményeket nem befolyásolta a betegségtartam és az (adjuvált) antiepileptikumok típusa. Eltekintve a befolyásoló tényezők hatásától, az idiopátiás generalizált epilepsziások egy nehezen kezelhető csoportjában a temporálislebeny-epilepsziásokénál is gyengébb téri-vizuális memóriát mértünk.

Ideggyógyászati Szemle

Intracranialis respiratoricus hámcysták: két eset ismertetése

VARGA Zs, VAJTAI I, BODOSI M, VÖRÖS E

A szerzők két szokatlan szövettani megjelenésű leptomeningealis cystáról számolnak be. A cysták, melyek egyike egy-, a másik többrekeszű volt, a bal Sylvius-árok lágyagyhártya-kettőzetéből indultak ki. A tünetek mindkét esetben koponyaűri térszűkítő folyamatra utaltak. Mindkét cystát sebészileg távolították el. Mikroszkópos vizsgálattal a cysták falát legnagyobbrészt a légutak nyálkahártyájára emlékeztető többmagsoros csillószőrös hengerhám, illetve el nem szarusodó laphám bélelte. Ependymaszigetek csak gócokban voltak fellelhetők. A hámsejtek jellegzetes immunfenotípust és helyenként nyáktermelést mutattak. Az intracranialis respiratoricus hámcysták rendkívül ritkák. Míg a gerinccsatorna hasonló szerkezetű cystái valószínűleg dysontogén eredetűek, koponyaűri megjelenésük leginkább a cysta tágulása nyomán a meningothelben létrejött metaplasiával magyarázható.

Ideggyógyászati Szemle

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

Ideggyógyászati Szemle

[Az új reverzíbilis és szelektív MAO-A-inhibitorok perspektívája]

VOLZ H P, GLEITER C H, MÖLLER H J

[Az eddig használt, klasszikusnak nevezhető MAO bénítókat ismert mellékhatásaik miatt csak nagy óvatossággal lehetett adagolni. A MAO A-t reverzíbilisen és szelektíven bénító vegyületek megjelenése a mellékhatások számát és intenzitását is csökkentette. Az első vegyületek a brofaromin és a moclovemide - ez utóbbit már 5 éve regisztrálták Európában. A közlemény áttekinti mindkét vegyület alapvető farmakológiai tulajdonságait és beszámol a fontosabb klinikai kipróbálásokról. Hatékonyságuk major depresszióban már igazolódott. Terápiarezisztens depressziók tekintetében a brofaromin látszik jobb választásnak. Biztató kipróbálások folynak mindkét vegyülettel szociális fóbiában, valamint pánikbetegségben szenvedő betegeken.]

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Ideggyógyászati Szemle

[Késői kezdetű Sandhoff-betegség atípusos jelentkezése: esetismertetés]

SALAMON András , SZPISJAK László , ZÁDORI Dénes, LÉNÁRT István, MARÓTI Zoltán, KALMÁR Tibor , BRIERLEY M. H. Charlotte, DEEGAN B. Patrick , KLIVÉNYI Péter

[Bevezetés – A Sandhoff-betegség egy olyan ritka, here­ditaer GM2-gangliosidosis (autoszomális recesszív), amit a HEXB gén mutációja okoz. A hexózaminidáz (Hex) enzim β-alegységének károsodása miatt mind a Hex-A, mind a Hex-B izoformák működése zavart szenved. A betegség súlyossága, valamint a tünetek kezdete (infantilis vagy klasszikus, juvenilis, felnőttkori) a residualis enzimaktivitás függvénye. A késői kezdetű formát szerteágazó tünettan jellemzi. Jelen lehetnek többek között motoneuronbeteg­ségre utaló eltérések, ataxia, tremor, dystonia, valamint pszichiátriai és neuropathiára utaló jegyek is. A 36 éves nőbeteg 9 éve tartó, progresszív, szimmetrikus alsó végtagi gyengeség miatt jelentkezett klinikánkon. A részletes neurológiai szakvizsgálat enyhe fokú szimmetrikus gyengeséget igazolt a csípőflexorokban, a többi izomcsoport megkíméltsége mellett. Mind­két oldalon a Patella-reflex renyhe volt. A laboratóriumi vizsgálatok releváns eltérést nem mutattak. A rutin elektro-encefalográfiás, valamint a koponya-MR-vizsgálatok a beteg panaszait magyarázó eltérést nem detektáltak. Az elektroneuronográfiás, valamint az elektromiográfiás vizsgálatokon szenzoros neuropathiának megfelelő eltérések látszottak. Az izombiopsziás minta elemzése kapcsán enyhe fokú neurogén károsodásra derült fény. A beteg öccse (32 éves) hasonló tüneteket mutat. Páciensünk részletes genetikai vizsgálata során két ismert patogén eltérést találtunk a HEXB génben, egy missense mutációt, valamint egy 15 008 bázispár hosszúságú deletiót (NM_000521.4:c.1417G>A; NM_000521:c.-376-5836_669+1473del; kettős hete­ro­zigóta állapot). A szegregációanalízis, valamint a családtagok hexózaminidáz-vizsgálata a késői kezdetű Sandhoff-betegség diagnózisát megerősítették. A jelen esetismertetés célja, hogy felhívja a figyelmet a késői kezdetű Sandhoff-betegség differenciáldiagnosztikai jelentőségére felnőttkorban kezdődő, proxi­mális predominanciát mutató szimmetrikus alsó végtagi gyengeség esetén.]