Ideggyógyászati Szemle

A perfúziós technika alkalmazása az idegsebészeti anesztéziában (II. Rész)

HUDVÁGNER Sándor1, SZENOHRADSZKY Katalin1, VIDA Gabriella1, DÓCZI Tamás1

1996. NOVEMBER 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1996;49(11-12)

A retrospektív analízis 1300 idegsebészeti intravénás perfúziós narkózis adatainak elemzése alapján megállapítja, hogy a propofol-fentanyl-vecuron narkózis módszerének alkalmazása szignifikánsan csökkentette az ébredési időt, a posztoperatív hányás és az izomremegés gyakoriságát. Nem növelte sem a normális, sem a (műtét előtti) magas koponyaűri nyomást, sőt az utóbbi esetekben csökkenési trend volt megfigyelhető. A betegek, különösen az idősek, e módszert jól tolerálták, kellemes elalvásról és ébredésről számoltak be. Az esetek 95%-ában az ébredés gyors, tiszta tudatú volt. Más narkózistechnikák (kombinált balanszírozott anesztézia és perfúziós ataranalgézia) adatainak öszehasonlítása alapján a propofol szignifikánsan előnyösebbnek bizonyult. A tapasztalatok szerint a propofollal végzett idegsebészeti anesztézia igen jó, használata javasolt.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem, Idegsebészeti Klinika, Pécs

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A Cluster fejfájás és kezelése

JELENCSIK Ilona

A cluster típusú fejfájás ritka, az egyik legnagyobb fájdalommal járó önálló fejfájáskórkép. Visszatérő, szigorúan féloldali, súlyos, rövid időtartamú fájdalomrohamok jellemzik, melyekhez különböző autonóm tünetek kapcsolódnak. Az aktuális fájdalomroham oka ismeretlen, bár a legtöbb szerző lokális vasodilatatióval, neuropeptidek felszabadulásával, neurogén gyulladással, oedemával hozza kapcsolatba. Etiológiája teljesen ismeretlen. A cluster fejfájás kezelése a megelőzést (profilaxis) és a rohamterápiát foglalja magában. Az epizodikus formákban ergotamin, kalciumcsatorna- blokkolók, lithium, szerotoninantagonisták és szteroidok használatosak, míg a krónikus formákban lithium a választandó szer verapamil mellett. A rohamterápia eszközei az ergotamin, az oxigénbelégzés és a sumatriptan. Kivételesen a gyógyszeres kezelésre refrakter krónikus formákban sebészeti kezelés is szóbajön.

Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalatok a sumatriprannal a Cluster fejfájás kezelésében

JELENCSIK Ilona, BOZSIK György, ÁFRA Judit, ERTSEY Csaba

A 6 mg-os sumatriptan injekció a cluster fejfájás rohamkezelésében igen hatékony. Hatása gyorsan kialakul, a gyógyszer jól tolerálható, hatékonyságát hosszabb távon is megtartja. A szerzők cluster fejfájásban szenvedő 20 betegük 350 rohamának sumatriptan sc. injekcióval történő kezelése során szerzett tapasztalataikat ismertetik. Az injekció után 20 perccel a rohamok 95%-ában fejfájásmentesség következett be. A mellékhatások enyhék, múlóak voltak s egyetlen beteget sem tartottak vissza az injekció ismételt használatától. A sumatriptan a clusteres betegek életminőségének javításában nélkülözhetetlen.

Ideggyógyászati Szemle

Az EEG-variabilitás kvantitatív monitorozása subarachnoidealis vérzést követően

JUHÁSZ Csaba, VESPA Paul, NUWER R. Marc, MARTIN Neil

Akut subarachnoidealis vérzést követően gyakran alakul ki vasospasmus és következményes agyi ischaemia. Az EEG-monitorozás célja a féltekei működészavar felismerése a posztoperatív periódusban. Subarachnoidealis vérzésen átesett 30 beteg EEG-jét monitoroztuk folyamatosan 8 csatornán a vérzést követő első 2 hét alatt. Számítógépes trendanalízis során a relatív alfateljesítmény időbeli variabilitását értékeltük vizuálisan egy 4 fokozatú skálán, és kvantitatív módon is mértük 8-16 órás periódusokban. Az adatokat a naponta végzett transcranialis Doppler vizsgálat értékeivel és a klinikai állapottal hasonlítottuk össze. Tizenhat betegnél alakult ki szimptómás vasopasmus, 4-nél pedig egyéb szövődmény. A relatív alfa-variabilitás mind a 20 esetben jelentősen csökkent, 6 betegnél a vasospasmus kezdetén, míg 10-nél 1-2 nappal a vasospasmus kialakulása előtt. Négy betegnél a variabilitás csökkenése kezdetben féloldali volt. Szövődménymentes lefolyású esetekben jelentős variabilitáscsökkenés nem jelentkezett. Az eredmények arra utalnak, hogy az EEG-háttértevékenység monitorozása segíthet a vasospasmus és egyéb szövődmények korai felismerésében. A relatív alfa-teljesítmény variabilitásának romlása a Dopplerrel kimutatható spasmus és a klinikai állapot rosszabbodása előtt jelezheti a féltekei működészavart.

Ideggyógyászati Szemle

Posttraumás ischemiás stroke a gyermekkorban

VELKEY Imre, LOMBAY Béla

A szerzők a gyermekkori posttraumás ischaemiás stroke két esetét ismertetik. Az első esetben tompa koponyatrauma, a másodikban banális nyaki sérülés előzte meg az akut hemiparesist. Mindkét betegben az első CT-vizsgálat negatív volt, és csak a második vizsgálat igazolta az ischaemiás laesióra utaló hypodensitast. Angiographiát egyik esetben sem végeztek, elégségesnek tartják az ultrahangos nyomonkövetést. A feltételezett patomechanizmus tárgyalása után felhívják a figyelmet a traumák lehetséges kóroki szerepére gyermekkori ischaemiás cerebrovascularis megbetegedésekben.

Ideggyógyászati Szemle

Ismétlődő stroke, pszichotikus epizódok - primer antifoszfolipid szindróma?

CSIBRI Éva, FARKAS Márta

Antifoszfolipid szindróma néven mintegy 10 évvel ezelőtt leírt tünetegyüttes fokozott artériás és vénás thrombosishajlammal és heterogén antifoszfolipid antitestek megjelenésével jellemezhető. SLE-ben való előfordulásán kívül primer formái is ismertek. A klinikai megjelenési formáiról való ismeretek egyre szaporodnak a neurológia és pszichiátria területén is. Utóbbiakat bővítvén tartottuk érdemesnek egy betegünk esetének ismertetését, amely terápiás megfontolásokat is érint. Az eset kapcsán a fiatalkori ismétlődő stroke jelentőségét és ezzel kapcsolatban a schizoaffektív pszichopatológiai tünetekben megnyilvánuló organikus mentális zavarnak mint az antifoszfolipid szindróma ritkán megjelenő formájának lehetőségét tárgyaljuk.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

DÉNES Zoltán, TARJÁNYI Szilvia, NAGY Helga

Célkitűzés - Az agydaganat műtéti kezelése utáni rehabilitáció lehetőségének, szükségességének, eredményességének vizsgálata, saját tapasztalatok közzététele. A vizsgálat módszere - Retrospektív leíró vizsgálat. A vizsgálat alanyai - Agydaganat idegsebészeti műtéti eltávolítását követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt betegek, 2001. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban. Eredmények - A vizsgált 16 éves időszakban az osztályon kezelt közel 4500 betegből 84 rehabilitációját végezték agydaganat idegsebészeti eltávolítása után. A 34 férfi és 50 nő átlagéletkora 58 év (20-91) volt. Az eltávolított daganatok közül szövettanilag 57 benignus elváltozás, 27 malignoma, ebből hat más szervből származó agyi metasztázis volt. A betegek rehabilitációs átvételére átlagosan a műtét utáni 41. napon (10-139) került sor. A vezető klinikai tünetek felvételkor: hemiparesis (64 eset), kognitív problémák (26), dysphagia (23), aphasia (16), ataxia (15), tetraparesis (5), paraparesis (1). Az osztályon végzett rehabilitációs tevékenység rehabilitációs szakorvos vezetésével multidiszciplináris teammunka keretében történt. A felvételi Barthel-index átlaga 35, a kibocsátási 75 volt. A kórházi rehabilitáció átlagosan 49 (2-193) napig tartott. Kibocsátáskor 73 esetben javulást tapasztaltak az önellátási képességben, kilenc esetben lényeges változás nem történt, míg két beteg állapota romlott. Következtetések - Agydaganat műtéti eltávolítását követő funkciózavarok miatt szükség lehet kórházi rehabilitációs kezelésre. Az idegsebészeti műtét után elengedhetetlen a sebész, a rehabilitációs szakember, a beteg és hozzátartozója bevonásával végzett konzultáció a reális rehabilitációs célok kitűzése érdekében. Malignomák esetében nélkülözhetetlen az onkológus szakemberrel történő egyeztetés a várható kimenetel és az onkológiai kezelés szervezése miatt. A szerzők tapasztalata alapján az agydaganat műtéti eltávolítását követő multidiszciplináris rehabilitációs kezelés osztályukon eredményes volt.

Klinikai Onkológia

Felnőttkori agydaganatok korszerű kezelése

BAGÓ Attila György

Az agydaganatok kezelésében továbbra is elsődleges a daganat maximális reszekcióját célzó idegsebészeti műtét, mely általában a komplex neuroonkológiai kezelési terv első lépése. Ismertetjük a műtétileg jól kezelhető daganatokat, valamint azokat a korszerű idegsebészeti technikákat (neuronavigáció, intraoperatív képalkotás, éber műtét, elektrofi ziológiai monitorozás), melyek kisebb invazivitás és morbiditás mellett mégis nagyobb onkológiai radikalitás elérésben támogatják az idegsebészt. Malignus tumorok esetében a műtétet adjuváns sugár- és kemoterápia követi. Részletezzük a primer és metasztatikus agydaganatok posztoperatív adjuváns kezelésének lehetőségeit, külön bemutatva a glioblastomák modern kemoterápiáját, valamint az elsősorban kisebb méretű metasztázisok esetében a műtét alternatívájaként alkalmazható szteretaxiás sugársebészeti technikát. Végül táblázatban foglaljuk össze a leggyakoribb felnőttkori agydaganatok hazai viszonyok mellett elérhető korszerű kezelési lehetőségeit.

Magyar Radiológia

Intraoperatív intracranialis ultrahangvizsgálatok az idegsebészetben

DOBAI József Gábor, GYARMATI János, IFJ. SZÉKELY György, CSÉCSEI György István

Az ultrahang-diagnosztika az 1940-es években indult el, és napjainkig nagy változáson ment keresztül. A történeti áttekintés után a szerzők Hawk 2102 típusú ultrahangos képalkotó berendezéssel végzett, 113 intraoperatív vizsgálat, illetve beavatkozás kapcsán szerzett tapasztalataikat mutatják be. Az irodalmi adatokkal összevetve tárgyalják az ultrahangtechnika jelenlegi alkalmazásának lehetőségeit az intracranialis idegsebészeti beavatkozások során. Az idegsebészeti intraoperatív ultrahangtechnika korszerű és egyszerű vizsgálati módszer, amelynek sokféle felhasználási területe van. Segítségével az intracranialis beavatkozásoknál a laesiók jól lokalizálhatók, ezáltal a műtéti rizikó csökken. Hátránya azonban, hogy az intracranialis képletek vizsgálatához speciális transzducerek, valamint a mai napig csontelvétel szükséges.

Ideggyógyászati Szemle

Bobest Mátyás (1940-2019) emlékére

KUNCZ Ádám

Bobest Mátyás 2019 májusában, 79 éves korában, türelemmel viselt betegség következtében hunyt el. A szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház önálló Idegsebészeti Osztálya első főorvosának 1980-ban nevezték ki, és 23 évig vezette az osztályt. Szorgalmas, igényes munkával sikerült egy nyugat- ma­gyarországi idegsebészeti centrumot kialakítania. A mindennapi sebészeti feladatok mellett fontosnak tartotta a folyamatos továbbképzést, és a gerinc degene­ratív folyamatának kutatásával foglalkozott.

Ideggyógyászati Szemle

Funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatok a neurológiában (angol nyelven)

AUER Tibor, SCHWARCZ Attila, HORVÁTH Réka A., BARSI Péter, JANSZKY József

A funkcionális MR (fMR) egyre növekvő szerepet kap a neurológiai betegségek kivizsgálásában. Összefoglalónkban az fMR szerepét tárgyaljuk a leggyakoribb kórképekben. Mivel az fMR megbízható és reprodukálható vizsgálóeljárás, az utóbbi időben az epilepszia műtét előtti kivizsgálásának alapvető eszközévé vált az elokvens területek és az epilepsziás góc viszonyának meghatározásában. Előzetes adatok alapján a memóriaaktivált fMR képes előre jelezni az epilepsziaműtét utáni memóriaproblémákat. Beszédaktivált fMR a féltekei dominancia meghatározásának leggyakrabban használt eszköze. Az agy látás- és mozgásközpontjai rutinszerűen meghatározhatók fMR segítségével, amely lényegesen megkönnyíti az epilepsziasebészeti kivizsgálást. Az fMR EEG-vel kombinálva ígéretes új diagnosztikai eljárás lehet mind az epileptológiában, mind az alvásmedicinában. Az fMR hasznos vizsgálóeljárás a veszélyeztetett, de menthető agyi területek meghatározásában akut cerebrovascularis eseményt követően. Az fMR prognosztikai jelentőségű a stroke hosszú távú funkcionális kimenetelében és rehabilitációjában. fMR segítségével a látás, motoros és memóriarendszerek adaptív reorganizációját láthatjuk tünetmentes relapszusremisszió kórformájú sclerosis multiplexben (SM). Kiterjedtebb reorganizációt látunk szekunder progresszív SMben. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az SM különböző formái és stádiumai a reorganizáció különböző formáinak és stádiumának felelnek meg: az SM akkor kezd progrediálni, amikor az agyban kimerültek az adaptív reorganizációs mechanizmusok. Az fMR még a morfológiai eltérések előtt jelezheti a kezdődő Alzheimer-kórt. Egyes vizsgálatok eredményei szerint az fMR segítségével követhetjük a dementia kezelésének hatékonyságát. Az fMR segítségével nyomon követhetjük a Parkinson-kór gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti terápiáját, és segít a terápiás hatás megértésében.