Ideggyógyászati Szemle

A liquor cerebrospinalis transaminasetartalma

LÁNG Sándor1

1968. JÚLIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(07)

A liquor cerebrospinalis glutaminsav-oxalecetsav-transaminase (GOT) tar talma normális viszonyok között alacsony, 5—30 egység. A cisternás és a lumbalis liquor között nincs lényeges különbség. Időskorban (50 év fölött) a transaminasetartalom egészségesekben is a normális értéknél magasabbra emelkedhetik.. A GOT értéke nem emelkedik epilepsia (kivéve a status epilepticust), sclerosis multiplex, polyneuritis, polyradiculitis eseteiben. - Különböző eredetű agyhártyagyulladásokban sincs változás eltekintve 1-1 kiugró értéktől. Jóindulatú központi idegrendszeri daganatok esetén normális, kiterjedt rosszindulatú daganatok esetén ennél magasabb értékek találhatók. Vascularis megbetegedésekben (érelmeszesedés, agyvérzés, agythrombosis) az esetek harmadában-felében fokozódik a liquor transaminasetartalma. A liquor fokozott GOT-tartalma nem jellemző egyetlen betegségre és csak a klinikai tünetekkel meg egyéb laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel együtt értékelhető.

AFFILIÁCIÓK

  1. BOTE Psychiatriai Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Átmeneti electroencephalographias jelenségek a generalisalt tüske-hullám minta és az úgynevezett grand mal típusú ictalis generalisalt repetitiv görcskisülés között

HALÁSZ Péter, VELOK Gyula, HIDASI József, BOCZÁN Gábor

Választ keresve a petit mal és grand mal mechanismus különbözőségének pathophysiologiai okaira négy beteget ismertettünk, akiknél a generalisalt tüske hullám mechanismus és a generalisalt repetitiv görcskisülés szövődtek egymással; két 3 c/s tüske-hullám mechanismust mutató esetben egy ictuson belül, ill. roham grand mal-lá való átalakulása kapcsán, két tüskehullám variáns esetben pedig ugyanazon beteg két különböző típusú rohama során. Megfigyeléseinkből a következő megállapítások szűrhetők le. 1. Átmeneti EEG jelenségek mutathatók ki a tüske-hullámmal járó petit mal és repetitiv gyors kisüléssel járó grand mal rohamok ictalis electrographias jelenségei között. 2. Megerősíthetjük Gastaut megfigyeléseit, miszerint egyes tüske-hullám variánst mutató epilepsiás encephalopathiákban alvásban gyakran figyelhetők meg repetitiv gyors kisüléssel járó tonusos rohamok enyhe motoros, jelentős vegetativ tünetekkel. 3. Az alvás - mind a természetes, mind az Evipán altatás – és a benzo diazepin készítmények is elősegítik az átmeneti jelenségek megjelenését. Electrographias megfigyeléseink, a tüske hullám mechanismus és a grand mal típusú repetitiv gyors kisülés neuronalis mechanismusának eddig felderített tényei (Pollen 1964, Matsumoto és Ajmone Marsan 1964) és a ritmikus EEG jelenségekben döntőnek kimutatott (Eccles 1965) interneuronalis recurrens collateralis gátlás alapján megkíséreljük a grand mal és petit mal mechanismus egységes szemléletét, ill. az electrographias és klinikai különbségek magyarázatát.

Ideggyógyászati Szemle

Az ellenállás szerkezete és dinamikája psychoterapiás csoportokban

HIDAS György

A psychotherapia során az ellenállás változó intenzitással állandóan jelen van. Akadály is a psychotherapiás változás útjában, azonban értékes felvilágosításokat ad a folyamatban résztvevők elhárító mechanizmusairól, karakteréről és ezek történetéről, valamint jelenbeli functióiról. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ellenállások felismerése, megbeszélése továbbviszi a psychotherapiás folyamatot a javulás, a pozitív változás irányába és feloldja az aktuális ellenállási formát. Mivel az ellenállás oka gyakran nem kizárólag az egyénben, hanem sokszor a családban van, logikusan következik, a család- vagy házaspár therapia szükségessége.

Ideggyógyászati Szemle

A labyrinth ingerlésének hatása a kisagykéreg vérátáramlására

POÓR Gyula, KOPA János, MOLNÁR László

Szerzők vizsgálták nyúlon a labyrinth félkörös ívjárataiból származó ingerületek hatását a kisagykéreg vérátáramlására. Az átáramlás vizsgálatára a thermoconductibilitas változásának mérését lehetővé tevő negatív feed-back elven alapuló elektromos rendszer szolgált. Chloralose-Urethán narcosisban egyidejűleg regisztrálták az általános vérnyomás és a lélegzés változásait, valamint a kisagykéregben az elektromos tevékenységet és a vérátáramlást. Az egyik oldali labyrinth hideg vízzel történő ingerlésekor az ellenoldali kisagy kéregben a vérátáramlás fokozódását, az azonos oldaliban csökkenését találtak; melegingerre a változás fordított jellegű volt. A galvános ingerlés kétphasisú változást eredményezett. A forgatás az átáramlást mindkét kisagyféltekében fokozta, s ez a vago-sympathicus kétoldali átmetszése után változatlan maradt, KCl-nak az agykéregre cseppentése után pedig kifejezettebb és elhúzódóbb lett.

Ideggyógyászati Szemle

A liquorfehérje-komponensek arginin-tartalmának vizsgálata

SZILÁGYI A. Katalin

A liquor Vorfractiója sokkal nagyobb mennyiségű arginint tartalmaz, mint a liquor többi fehérje-komponensei. A liquor albumin arginin-szegény. Ez a megállapítás és korábbi észlelések – melyek az arginin és a Vorfractio liquor űri eloszlására vonatkoznak, - arra utalnak, hogy a két anyag között a központi idegrendszerben anyagcserefolyamatok léphetnek fel.

Ideggyógyászati Szemle

Dupuytren contracturában szenvedő betegeken végzett elektroklinikai vizsgálatok

SZENDRŐI Mária, HASZNOS Tivadar, GALAMBOS József

A szerzők 50 Dupuytren contracturában szenvedő betegnél végeztek részletes neurologiai vizsgálatot; 23 betegnél pedig a nervus ulnaris motoros rostjainak vezetési sebességét is meghatározták. A talált enyhe klinikai tünetek és a vezetési sebesség csökkenése alapján felvetik, hogy a Dupuytren contractura előidézésében a nervus ulnaris laesioja szerepet játszik. Ilyen értelemben értékelik betegeik közül azt az 5 esetet, melyekben a nervus ulnaris körülírt laesiojának tüneteit rövid idővel követte a Dupuytren contractura megjelenése.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A HaNDL szindróma - fejfájás neurológiai hiánytünetekkel és a cerebrospinalis folyadék lymphocytosisával - kezelése]

ÇOBAN Eda, TEKER Ruken Serap, SERİNDAĞ Helin, SAKALLI Nazan, SOYSAL Aysun

[A HaNDL szindróma - fejfájás fluktuáló neurológiai hiánytünetekkel és a cerebrospinalis folyadék lymphocytosisával - ritka entitás. A betegséget összefüggésbe hozták migrénes fejfájással. Jóindulatú betegség, a tünetek maguktól megszűnnek. Bemutatjuk egy 47 éves férfi beteg esetét, akinél akut kezdetű migrén és aphasia jelentkezett. A cerebrospinalis folyadék elemzése lymphocytás pleocytosist (25 sejt/μl, 100% lymphocyta) mutatott. Az elektroencefalogram temporoparietalis predominanciájú mérsékelt lassú ritmust mutatott a bal hemisphaeriumban, epileptiform aktivitás nélkül. A vértesztek és a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) eredménye normális volt. A beteget HaNDL szindróma diagnózissal vettük fel a neurológiai osztályra, majd tünetmentesen bocsátottuk otthonába.]

Ideggyógyászati Szemle

[Creutzfeldt–Jakob-kór: Egy neurológiai központ tapasztalatai és a törökországi esetek szisztematikus áttekintése]

USLU Ilgen Ferda, ELIF Gökçal, GÜRSOY Esra Azize, KOLUKISA Mehmet, YILDIZ Babacan Gulsen

[A tanulmány célja az isztambuli Bezmialem Vakif Egyetem Neurológiai Részlegén diagnosztizált sporadikus Creutzfeldt–Jakob-kóros (CJD) betegek klinikai, laboratóriumi és idegrendszeri képalkotó leleteinek elemzése, és a törökországi CJD-esetek áttekintése. Elemeztük a Neurológiai Részleg valamennyi, 2014. január 1. és 2017. június 31. között diagnosztizált CJD-esetét, a klinikai, az EEG- és a koponya-MRI-leletek, a cerebrospinalis folyadék vizsgálati eredménye, a differenciáldiagnózis, valamint a korábbi téves diagnózisok felhasználásával. Áttekintettük továbbá a Törökországban 2005 és 2018 között publikált CJD-eseteket. A Neurológiai Részleg összesen 13 CJD-betege esetében a progresszív kognitív hanyatlás volt a legelső tünet. Két beteg esetében Heidenhain-variánst, egy beteg esetében Oppenheimer–Brownell-variánst diagnosztizáltak. Korábbi téves diagnózis a 13 CJD-beteg 53,3%-a (7 fő) esetében fordult elő (depresszió, vascularis dementia, normális nyomású hydrocephalus vagy encephalitis). 11 beteg esetében (87%) tipikus MRI-jeleket mutattak ki, azonban ezek csak öt beteg esetében voltak jelen már kiinduláskor. Négy beteg esetében figyeltek meg az MRI-n aszimmetrikus magasjel-abnormalitást. Öt beteg (45,4%) esetében figyeltek meg az EEG-n periodikus tüskehullám-komplexeket, valamennyi esetben az utánkövetés során. 2005–2018 között Törökországban 74 esetet publikáltak, különböző klinikai tünetekkel. A CJD-betegek részlegünkön és a törökországi esetekben egyaránt különböző klinikai tünetekkel jelentkeztek. Habár a leggyakoribb induló tünet a progresszív kognitív hanyatlás, a korai stádiumban a szokatlan tünetek téves diagnózist eredményezhetnek. Izolált vizuális vagy cerebellaris tünetek esetén a variánsformákra is gondolni kell. Továbbra is fennálló klinikai gyanú esetén az utánkövetés során ismételt EEG- és MR-vizsgálatokra van szükség.]

Ideggyógyászati Szemle

[Relapszáló-remittáló betegségnek tarthatjuk-e a Parry–Romberg-szindrómát?]

KAYA TUTAR Nurhan , AKKAS Yazıcı Sinem, OMERHOCA Sami, KALE Nilufer, SAIP Sabahattin

[A progresszív hemifacialis atrophia néven is ismert Parry– Romberg-szindróma ritka, lassan progrediáló beteg­ség, amit az arcbőr és az arc bőr alatti kötő­szöve­tei­nek egyoldali, fájdalmatlan atrophiája jellemez. A kórkép viszonylag gyakran (az esetek 15–20%-ában) jár együtt neurológiai manifesztációkkal (epilepszia, migrén, trigeminusneuralgia). A lehetséges okok között a következő etiológiai tényezőket tartják számon: fertőzés, az embrionális fejlődés zavara, szimpatikus diszfunkció, autoimmun betegség. Esetismertetésünkben bemutatjuk egy 37 éves nő kórtör­té­netét, akinek betegsége kétéves periódusban relapszáló-remittáló betegséglefolyásra emlékeztető, dinamikus kont­rasztfokozott fehérállomány-elváltozásokkal jelent­ke­zett. Szisztémás gyulladásos aktivitást, gyulladásos jeleket a cerebrospinalis folyadékban, pozitív szérum-autoanti­testeket mutattunk ki, ami a beteg korábban felfedezett autoimmun betegségével együtt az autoimmun-gyulladásos kóreredet hipotézisét támogatja.]

Ideggyógyászati Szemle

[A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség diagnosztikájában]

CSEH Katalin Edina, VERES Gábor, DANICS Krisztina, SZALÁRDY Levente, NÁNÁSI Nikolett, KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László, ZÁDORI Dénes

[Mivel jelenleg csak a patológiai vizsgálat nyújt biztos diagnózist a Creutzfeldt-Jakob-betegség (CJB) vonatkozásában, különösen nagy szükség van olyan tesztekre, melyek még élő állapotban megfelelő diagnózist szolgáltatnak, lehetőleg a betegség kezdeti stádiumában. A jelen tanulmány célja egy előzetes retrospektív analízis végzése volt a gyorsan progrediáló dementiával diagnosztizált betegek liquor totál τ (tTau) és néhány egyéb biomarkerszintjének a CJB diagnosztikájában való használhatóságáról. A releváns klinikai adatok, valamint az elektroencefalográfiás és agyi mágneses magrezonanciás vizsgálati eredmények feldolgozása mellett a 14-3-3 fehérje kimutatása, továbbá a tTau-szint meghatározása Western blot, illetve enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálatokkal történt n = 19, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján 2004-2017 között gyorsan progrediáló dementiával diagnosztizált beteg liquorából. A jelen előzetes tanulmány a CJB klinikai diagnózisának megerősítése vonatkozásában 100%-os szenzitivitást, ugyanakkor meglepő módon, csak 40%-os specificitást mutatott a 14-3-3 fehérjére. A tTau esetén a szenzitivitás 100%-nak, illetve 83%-nak, míg a specificitás 71%-nak, illetve 86%-nak adódott a használt referenciaértéktől függően. A 14-3-3 fehérje jelen tanulmányban kapott alacsony specificitása nem reprezentálja a szakirodalomban közölt adatokat, aminek hátterében a nem prion betegségek között a jelentős szövetkárosodással társuló kórképek nagy­arányú előfordulása állhat, míg a tTau egyaránt jó szenzitivitást és specificitást mutatott. Valószínűleg a fenti anyagok és néhány új kémiai biomarker együttes alkal­mazása a megfelelő szintre emelheti mind a szenzitivitást, mind a specificitást a CJB diagnosztikájában.]

Ideggyógyászati Szemle

Klinikai tapasztalatok Creutzfeldt-Jakob-betegségben: három eset ismertetése

SZŰCS Anna, VÁRALLYAY Péter, OSZTIE Éva, PAPP Erzsébet, SÓLYOM András, FINTA Lehel, VARGA Dániel, BARCS Gábor, HOLLÓ András, KAMONDI Anita

A Creutzfeldt-Jakob-kór klinikai, elektroencefalográfiás, liquor- és radiológiai jellemzőit és molekuláris hátterét egyre jobban ismerjük. Annak ellenére, hogy az MR-technika fejlődése lehetővé tette a korábbi diagnosztikai kritériumok pontosítását, a klinikai diagnózis mégis kihívást jelent a mindennapi neurológiai gyakorlatban. Közleményünkben három betegünk kivizsgálása során szerzett tapasztalatainkat ismertetjük azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet a betegség klasszikus és újabban meghatározott jellemzőire. Ha a gyorsan romló neuropszichiátriai állapot Creutzfeldt- Jakob-kór gyanúját kelti, akkor követéses EEG-vizsgálatok javasoltak. Ezek lehetővé teszik a típusos pszeudoperiodikus elektroencefalográfiás mintázat, illetve a háttéraktivitás leépülésének detektálását és helyes értékelését. A liquor 14-3-3 fehérje kimutatása támogatja a diagnózist. Az agyi MR-vizsgálat diffúziós szekvenciái alapján, megfelelő klinikai adatok mellett, a diagnózis közel 90%-os biztonsággal felállítható.