Ideggyógyászati Szemle

A kamrarendszer endoszonográfiás anatómiája

REISCH Róbert, RESCH Klaus, PERNECZKY Axel

2002. FEBRUÁR 20.

Ideggyógyászati Szemle - 2002;55(01-02)

A szerzők transzendoszkóposan felhasználható mini ultrahangszondát vizsgáltak, annak idegsebészeti biztonsága és hasznossága szempontjából. Huszonöt friss post mortem humán felnőtt cadaveren 39 esetben végeztek endoszonográfiás vizsgálatot a teljes kamrarendszerben. Az általuk használt 6 F átmérőjű ultrahangszonda real-time felvételi technikával a szonda tengelyére merőleges síkban készített echogramot. Az első eredmények a miniszonográf olyan precíz képalkotó képességét mutatták, amely 3 cm-es körzetben CT-minőséggel volt összehasonlítható. Jelen munkában az agyi kamrarendszer endoszonográfiás anatómiáját írják le. Az ultrahangos szondát ventrikuloszkóp munkacsatornáján keresztül vezették a kamrarendszerbe, majd normál anatómiai viszonyok között összehasonlították az endoszkópos, illetve az arra merőleges szonográfiás képet. Eredményeiket párhuzamosan készített endoszkópos és szonográfiás fényképekkel, valamint paralel videofelvétellel dokumentálták. Tapasztalataik szerint a transzendoszkópos ultrahangszonda navigációs berendezésként is használható.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A migrén kezelése hypertoniás és ischaemiás szívbetegek esetében

FICZERE Andrea, CSIBA László

A migrén gyakori megbetegedés, Magyarországon körülbelül 9-10%-ra tehető a betegség előfordulása. Főleg idősebb korban jelent problémát, ha a migrénes beteg hypertoniában vagy ischaemiás szívbetegségben is szenved, mivel ezek a betegségek lényegesen befolyásolják a terápiát. A szerzők a specifikus és a nem specifikus migrénszerek alkalmazását foglalják össze a szakirodalmat áttekintve hypertoniás, illetve coronariasclerosisban szenvedő betegek esetében. Javaslatot tesznek a magasvérnyomás- vagy ischaemiás szívbetegségben szenvedő migrénbetegeknél a rohamban és a prevencióban használandó szerekre. A közlemény második felében saját megfigyeléseiket foglalják össze, és klinikájuk Fejfájás Szakrendelésén 1999-ben gondozott migrénbetegek közül a hypertoniában vagy coronariasclerosisban szenvedők kezelését tárgyalják.

Ideggyógyászati Szemle

Graviditás és pszichiátriai zavarok

SZÁSZ Anna, KOVÁCS Zsuzsanna

A pszichiátriai zavarok többségének életkor szerinti megjelenése a nõk reproduktív idõszakával esik egybe, ezért a graviditás és pszichiátriai zavarok együttesen is jelentkezhetnek. A pszichiátriai zavarban szenvedõ gravidák kezelése komoly kihívást jelent a pszichiáterek és a ginekológusok számára egyaránt. A felmerülõ számos probléma közül a jelen összefoglaló a farmakoterápiás lehetõségekkel, a nem kívánt terhességekkel és az interrupció törvényi szabályozásával foglalkozik.

Ideggyógyászati Szemle

A rehabilitáció korszerű szemlélete

KULLMANN Lajos

A tanulmány szerzője a rehabilitáció korszerű szemléletéből kiemel néhány változó, fejlődő területet, és ezeket - ahol lehet - a neurológiai rehabilitációra vonatkoztatja. A funkcionális diagnosztika a károsodások és a tevékenykedőképesség felmérését célozza. Hazánkban is több módszert adaptáltak azok közül, amelyeket a neurológiai rehabilitációban széles körben alkalmaznak a nemzetközi gyakorlatban. A szerző kiemelten tárgyalja A tevékenykedés, a fogyatékosság és az egészség nemzetközi osztályozását, amelyet az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése 2001-ben fogadott el. Ez az osztályzási rendszer funkcionális diagnosztikára is felhasználható. A teammunka gyakorlata még ma is sok problémát vet fel. Alkalmazása a rehabilitációban nélkülözhetetlen. A neurológiai rehabilitáció különösen olyan terület, amelyben sok teamtag együttműködésére van szükség. A rehabilitáció emberszemlélete eltér az általános orvoslásétól. Az embert nemcsak biológiai, hanem egyéni élettörténettel rendelkező társadalmi lényként kezelve éri el a megfelelő compliance-t, és segíti egyúttal a személy autonómiájának erősödését. A szerző lehetőséget lát az önálló, önrendelkező életet támogató mozgalmak szervezőivel való együttműködésre. Javaslatot tesz az életminőség és az egészségi állapot felmérések elkülönítésére. Felhívja a figyelmet az életminőséget vizsgáló módszerek adaptációjának szabályaira, és röviden beszámol kezdeti tapasztalatairól.

Ideggyógyászati Szemle

Olvasói levél

JANSZKY József, RÁSONYI György, BÉKÉS Judit, HOLLÓ András, HALÁSZ Péter

Ideggyógyászati Szemle

A recidív supratentorialis malignus gliomák kemoterápiás kezelése (II. fázisú tanulmány)

ÁFRA Dénes, SIPOS László, VITANOVICS Dusan

A szerzők az utolsó 10 évben 73 recidív supratentoralis malignus glioma kemoterápiás kezelését végezték. Minden beteg műtét után sugárkezelést kapott, több esetben reoperációt is követő daganatkiújulás miatt részesültek citosztatikus kezelésben. BCNU-DBD kezelést 43 beteg (23 anaplasztikus astrocytoma és 20 glioblastoma miatt) kapott, az első nap 150 mg/m2 BCNU-t infúzióban, a következő nap 1000 mg/m2 DBD-t tablettában. A kúrát hathetenként ismételték meg, 2-8 alkalommal. A kezelésre 16 beteg reagált teljes vagy részleges gyógyulással azok közül, akiknek malignus astrocytomája volt, de csak hatnál tapasztaltak hasonló javulást a glioblastomás csoportból. A medián túlélés 14, illetve hét hónap volt, a különbség szignifikánsnak bizonyult (p=0,0091). PCV kombinációban anaplasztikus astrocytomában szenvedő 16 beteg részesült és 14, akiknek recidív malignus oligodendrogliomája volt: az első napon 1,5 mg/m2, de legfeljebb 2,0 mg vincristin iv. infúzió, amit másnap 100 mg/m2 per os CCNU-kapszula követett, majd a 8-22. nap naponta 60 mg/m2 procarbazinkapszula után a kúrát az első napi vincristindózissal fejezték be a 30. napon. A kúrát egy hónap szünet után ismételték meg, általában hat alkalommal. Az anaplasztikus astrocytomában szenvedő betegek közül hat nem vagy alig reagált a kezelésre, míg oligodendroglioma esetén csak egy állapota volt változatlan, a többinél részleges vagy teljes javulás után gyakran jelentős volt a túlélés. Ugyanakkor a BCNU-val vagy PCVvel kezelt anaplasztikus astrocytomában szenvedők túlélése között nem volt szignifikáns különbség. A recidív supratentoralis malignus gliomák kemoterápiás kezelésében a nitrozourea-származékok és az ezekre alapuló kombinációk értékelhető aktivitást mutatnak. Figyelemre méltó, hogy a szövettanilag differenciáltabb gliomarecidívák is kedvezőbben reagálnak a kezelésre.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Boncolás ceruzával - Az anatómia és a képzőművészet találkozása

CZIGLÉNYI Boglárka

1990-ben a Journal of the Americal Medical Association című amerikai folyóiratban megjelent egy cikk, amelyet Frank Lynn Meshberger amerikai orvos írt. A Michelangelo-freskókkal díszített Sixtus-kápolna Ádám teremtése című jelenetével kapcsolatban emelt ki egy olyan aspektust, amit eddig senki. Azt, hogy a Teremtő alakja körül lobogó drapéria, benne az összefonódó testű kerubokkal, kísértetiesen hasonlít egy koponya és a benne lévő agy nyílirányú metszetére.

Lege Artis Medicinae

A gasztroenterológiai megbetegedések ellátása várandósság alatt

NOVÁK János, TAKÁCS Tamás, ÚJSZÁSZY László, BENE László, OLÁH Attila, RÁCZ István

A gastrointestinalis betegségek kezelési lehetőségei kifejezetten fejlődtek az elmúlt 10 év során. A terheseknél előforduló emésztőszervi megbetegedések kezelése továbbra is komoly kihívás, és nagy gyakorlati tapasztalatot igényel. Közleményünk a terhesség alatt fellépő gasztroenterológiai betegségek kezelési javaslatait mutatja be, a legjobban használható tények, elsődlegesen a fellelhető retrospektív tanulmányok és esetismertetések alapján. A nemzetközi irodalomban jelenleg kevés kiváló minőségű, kontrollált vizsgálat áll rendelkezésünkre, ezért a várandósok gyógykezelésével kapcsolatosan továbbra sincs általános érvényű, széles körben elfogadott és bizonyítékokon alapuló javaslat. Így a terhesség alatt jelentkező gastrointestinalis betegségek kockázata és biztonságos gyógyszeres kezelése minden esetben mérlegelést, különleges figyelmet igényel, amelynek célja az anyai és a magzati egészség megőrzése. A kezelések előnyéről és kockázatáról konzultálni kell a beteggel, a nőgyógyásszal, a többi érintett szakterület képviselőivel, és mindent részletesen dokumentálni kell.

Ideggyógyászati Szemle

Alacsony térerőn nyert funkcionális MR-képek alkalmazása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél

AUER Tibor, SCHWARCZ Attila, JANSZKY József, HORVÁTH Zsolt, KOSZTOLÁNYI Péter, DÓCZI Tamás

Célkitűzés - Alacsony térerőn (1 Tesla) nyert funkcionális mágneses rezonanciás (fMR) képek felhasználása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél. Módszer - A beszédközpont feltételezett régiójában elhelyezkedő intrinszik daganat neuronavigációval támogatott mikrosebészeti eltávolítása akkor indokolt, ha a beszédfunkció érintetlen marad, azaz a daganat és a beszédközpont lokalizációja pontosan meghatározható. A beszédértés lokalizálására használt paradigma adott szöveg felolvasásának passzív hallgatásából állt. Optimalizált echo-planar imaging alapú kétdimenziós szekvenciát használtunk funkcionális MR képek készítésére. Kontroll-fMR-vizsgálatokra egy hónappal a műtét után került sor. További vizsgálatként a beszédértés mértékének pontos megállapításához specifikus pszichológiai tesztet is végeztünk. Eredmények - A kis felbontású (64×64-es mátrix) funkcionális MR-képek kielégítően vizualizálták a szenzoros beszédközpontot, illetve a hallókérget. A funkcionális felvételek jól mutatták, hogy a Wernicke-központ közvetlenül a tumor fölött helyezkedik el. Ez a funkcionális anatómiai diagnózis segítette a neuronavigációval vezérelt feltárást, lehetővé tette a radikális daganateltávolítást (szövettan, glioma WHO II gradus) és nagyban támogatta a műtéti biztonságot. A neuropszichológiai kontrollvizsgálatok a beszédértés minimális csökkenését mutatták, amely sem a beteg, sem a környezete által nem volt érzékelhető. Következtetés - Az optimalizált, alacsony térerőn végzett funkcionális MR-képalkotás hasznos lehet mikroidegsebészeti műtétek tervezésénél.

Magyar Radiológia

Az első ultrahangvizsgálat szerepe a hilaris cholangiocarcinoma diagnosztikájában

LUKOVICH Péter, WINTERNITZ Tamás, KÁRTESZI Hedvig, ILLYÉS György, KUPCSULIK Péter

BEVEZETÉS - A hilaris cholangiocarcinoma (Klatskin-tumor) ritkán okoz mechanikus icterust, ezért a kivizsgálás során ritkán gondolnak rá. A diagnózis felállítását nehezíti a daganat kis mérete és a májhilus egyéb képleteinek közelsége, amelyek miatt magát a tumort az esetek jelentős százalékában nem sikerül kimutatni a képalkotó vizsgálatokkal. BETEGEK, MÓDSZEREK ÉS EREDMÉNYEK - Jelen munkában az 1991-2002 között, hilaris cholangiocarcinoma miatt reszekciós műtéten átesett, 38 beteg első hasi ultrahangvizsgálatának eredményét elemeztük. A tumort az eseteknek csupán 18,2%-ában sikerült kimutatni. A másodlagos jelek (tág intrahepaticus epeutak, normális tágasságú ductus choledochus) felismerését is rendkívül alacsonynak (68,2% és 50%) találtuk. A Klatskin-tumorok operabilitása szempontjából fontos a daganat érképletekhez való viszonya. Erről mindössze egyetlen vizsgáló nyilatkozott. A tumor kimutatásának nehézsége és a másodlagos jelek helytelen értekelése 82%-ban hibás ultrahang-diagnózishoz vezetett, tévútra terelve a kivizsgálást. KÖVETKEZTETÉSEK - A helyesen értelmezett, Dopplervizsgálattal kiegészített ultrahangvizsgálat - ha a tumort nem is ábrázolja - alkalmas a proximális epeúti szűkület igazolására, és a másodlagos jelek alapján a Klatskin-tumor kórisméjének megállapítására. Az operálhatóság megítélésére az MR-kolangiográfia a következőként választandó vizsgálat. Egyértelmű inoperabilitásra utaló jel hiányában sebészi exploráció indokolt. Korai diagnózis esetén várható, hogy a gastrointestinalis tumorok között igen jó eredménynek számító 25-45%-os ötéves túlélés tovább javul.

Lege Artis Medicinae

Henoch-Schönlein-purpura súlyos gastrointestinalis és vesemanifesztációi

GECSE Krisztina, ONDRIK Zoltán, KAIZER László, VARGA Erika, LONOVICS János, CZAKÓ László

BEVEZETÉS - A Henoch-Schönlein-purpura olyan szisztémás kisérvasculitis, amelyet vascularis, illetve mesangialis IgA-depozitumok jellemeznek, elsősorban a bőr, az ízületek, a vesék és a gastrointestinalis traktus kisereiben. Az esetek 50-85%-ában különböző súlyosságú gastrointestinalis tünetek fordulnak elő. A szerzők egy 70 éves nőbetegről számolnak be esetismertetésükben, akinél a bőrtüneteket követően ileocoecalis invaginatio, majd felső gastrointestinalis vérzés lépett fel, mint a Henoch-Schönleinpurpura betegség következménye. ESETISMERTETÉS - A beteg felvételét megelőzően két nappal az alsó végtagokon vörös, tapintható purpurák jelentkeztek. A bőr-punchbiopszia leukocytoclasticus vasculitist, valamint IgA- és C3-depozitumokat mutatott, amelynek alapján a szerzők Henoch-Schönlein-purpura betegséget valószínűsítettek. A hospitalizáció második éjszakáján görcsös hasi fájdalom, hányás és hasmenés jelentkezett. A radiológiai vizsgálatok ileocoecalis invaginatiót igazoltak. A beteg állapotának rosszabbodása miatt coecumreszekcióra és ileoascendestomiára került sor. A harmadik posztoperatív napon oligoanuria alakult ki, amelyet szintén a Henoch-Schönleinpurpura részjelenségének tudtak be, így szisztémás szteroid lökésterápiát kezdtek. Egy hónappal a felvételét követően a betegnél haematochesia jelentkezett. A sürgős felső gastrointestinalis endoszkópia vérzésforrásként - legkifejezettebbek a duodenum leszálló szárában - petechiákat, haemorrhagiás eróziókat, valamint mucosalis oedemát igazolt. Ezeket a laesiókat is a Henoch-Schönlein-purpura manifesztációjának tartották, ezért újabb parenteralis sztreoid lökésterápiát alkalmaztak. A három nappal később a megismételt endoszkópos vizsgálat során a gyomor- és doudenalis laesiók gyógyulását észlelték. KÖVETKEZTETÉSEK - Gyakoriak a Henoch- Schönlein-purpura gastrointestinalis manifesztációi, ezért alapvető fontosságú a felismerésük, s ebben döntő jelentősége van az endoszkópos vizsgálatnak. A szisztémás szteroid lökésterápia alkalmazása nemcsak a súlyos vese- és ízületi érintettséggel járó esetekben hatásos, hanem a gastrointestinalis tünetek terápiájában is.