Ideggyógyászati Szemle

A kamrarendszer endoszonográfiás anatómiája

REISCH Róbert, RESCH Klaus, PERNECZKY Axel

2002. FEBRUÁR 20.

Ideggyógyászati Szemle - 2002;55(01-02)

A szerzők transzendoszkóposan felhasználható mini ultrahangszondát vizsgáltak, annak idegsebészeti biztonsága és hasznossága szempontjából. Huszonöt friss post mortem humán felnőtt cadaveren 39 esetben végeztek endoszonográfiás vizsgálatot a teljes kamrarendszerben. Az általuk használt 6 F átmérőjű ultrahangszonda real-time felvételi technikával a szonda tengelyére merőleges síkban készített echogramot. Az első eredmények a miniszonográf olyan precíz képalkotó képességét mutatták, amely 3 cm-es körzetben CT-minőséggel volt összehasonlítható. Jelen munkában az agyi kamrarendszer endoszonográfiás anatómiáját írják le. Az ultrahangos szondát ventrikuloszkóp munkacsatornáján keresztül vezették a kamrarendszerbe, majd normál anatómiai viszonyok között összehasonlították az endoszkópos, illetve az arra merőleges szonográfiás képet. Eredményeiket párhuzamosan készített endoszkópos és szonográfiás fényképekkel, valamint paralel videofelvétellel dokumentálták. Tapasztalataik szerint a transzendoszkópos ultrahangszonda navigációs berendezésként is használható.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A recidív supratentorialis malignus gliomák kemoterápiás kezelése (II. fázisú tanulmány)

ÁFRA Dénes, SIPOS László, VITANOVICS Dusan

A szerzők az utolsó 10 évben 73 recidív supratentoralis malignus glioma kemoterápiás kezelését végezték. Minden beteg műtét után sugárkezelést kapott, több esetben reoperációt is követő daganatkiújulás miatt részesültek citosztatikus kezelésben. BCNU-DBD kezelést 43 beteg (23 anaplasztikus astrocytoma és 20 glioblastoma miatt) kapott, az első nap 150 mg/m2 BCNU-t infúzióban, a következő nap 1000 mg/m2 DBD-t tablettában. A kúrát hathetenként ismételték meg, 2-8 alkalommal. A kezelésre 16 beteg reagált teljes vagy részleges gyógyulással azok közül, akiknek malignus astrocytomája volt, de csak hatnál tapasztaltak hasonló javulást a glioblastomás csoportból. A medián túlélés 14, illetve hét hónap volt, a különbség szignifikánsnak bizonyult (p=0,0091). PCV kombinációban anaplasztikus astrocytomában szenvedő 16 beteg részesült és 14, akiknek recidív malignus oligodendrogliomája volt: az első napon 1,5 mg/m2, de legfeljebb 2,0 mg vincristin iv. infúzió, amit másnap 100 mg/m2 per os CCNU-kapszula követett, majd a 8-22. nap naponta 60 mg/m2 procarbazinkapszula után a kúrát az első napi vincristindózissal fejezték be a 30. napon. A kúrát egy hónap szünet után ismételték meg, általában hat alkalommal. Az anaplasztikus astrocytomában szenvedő betegek közül hat nem vagy alig reagált a kezelésre, míg oligodendroglioma esetén csak egy állapota volt változatlan, a többinél részleges vagy teljes javulás után gyakran jelentős volt a túlélés. Ugyanakkor a BCNU-val vagy PCVvel kezelt anaplasztikus astrocytomában szenvedők túlélése között nem volt szignifikáns különbség. A recidív supratentoralis malignus gliomák kemoterápiás kezelésében a nitrozourea-származékok és az ezekre alapuló kombinációk értékelhető aktivitást mutatnak. Figyelemre méltó, hogy a szövettanilag differenciáltabb gliomarecidívák is kedvezőbben reagálnak a kezelésre.

Ideggyógyászati Szemle

A migrén kezelése hypertoniás és ischaemiás szívbetegek esetében

FICZERE Andrea, CSIBA László

A migrén gyakori megbetegedés, Magyarországon körülbelül 9-10%-ra tehető a betegség előfordulása. Főleg idősebb korban jelent problémát, ha a migrénes beteg hypertoniában vagy ischaemiás szívbetegségben is szenved, mivel ezek a betegségek lényegesen befolyásolják a terápiát. A szerzők a specifikus és a nem specifikus migrénszerek alkalmazását foglalják össze a szakirodalmat áttekintve hypertoniás, illetve coronariasclerosisban szenvedő betegek esetében. Javaslatot tesznek a magasvérnyomás- vagy ischaemiás szívbetegségben szenvedő migrénbetegeknél a rohamban és a prevencióban használandó szerekre. A közlemény második felében saját megfigyeléseiket foglalják össze, és klinikájuk Fejfájás Szakrendelésén 1999-ben gondozott migrénbetegek közül a hypertoniában vagy coronariasclerosisban szenvedők kezelését tárgyalják.

Ideggyógyászati Szemle

A rehabilitáció korszerű szemlélete

KULLMANN Lajos

A tanulmány szerzője a rehabilitáció korszerű szemléletéből kiemel néhány változó, fejlődő területet, és ezeket - ahol lehet - a neurológiai rehabilitációra vonatkoztatja. A funkcionális diagnosztika a károsodások és a tevékenykedőképesség felmérését célozza. Hazánkban is több módszert adaptáltak azok közül, amelyeket a neurológiai rehabilitációban széles körben alkalmaznak a nemzetközi gyakorlatban. A szerző kiemelten tárgyalja A tevékenykedés, a fogyatékosság és az egészség nemzetközi osztályozását, amelyet az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése 2001-ben fogadott el. Ez az osztályzási rendszer funkcionális diagnosztikára is felhasználható. A teammunka gyakorlata még ma is sok problémát vet fel. Alkalmazása a rehabilitációban nélkülözhetetlen. A neurológiai rehabilitáció különösen olyan terület, amelyben sok teamtag együttműködésére van szükség. A rehabilitáció emberszemlélete eltér az általános orvoslásétól. Az embert nemcsak biológiai, hanem egyéni élettörténettel rendelkező társadalmi lényként kezelve éri el a megfelelő compliance-t, és segíti egyúttal a személy autonómiájának erősödését. A szerző lehetőséget lát az önálló, önrendelkező életet támogató mozgalmak szervezőivel való együttműködésre. Javaslatot tesz az életminőség és az egészségi állapot felmérések elkülönítésére. Felhívja a figyelmet az életminőséget vizsgáló módszerek adaptációjának szabályaira, és röviden beszámol kezdeti tapasztalatairól.

Ideggyógyászati Szemle

Intracranialis koleszteringranulomák

LEEL-ŐSSY Lóránt, BARLA Sándor, TÖRÖK Pál, SZÕLLÕSI Béla

Az intracranialis koleszteringranuloma keletkezésénél cellularis és vascularis permeabilitási faktorokat lehet figyelembe venni. Kialakulhat speciális lebontási folyamat eredményeként nagyobb krónikus agyi infarktus területében. Ilyenkor etiológiájában a macrophagtevékenység elégtelensége szerepelhet, amikor az agyszövet szfingolipidjeinek és más zsírnemű anyagainak lebontása és elszállítása nem a szokványos és szabályosnak mondható módon történik. A neutrális zsírtömeget a szemcsés sejtek nem tudják elszállítani, és a megmaradt elhalt agyszövet zsíranyagai koleszterinészterekké alakulnak át, amelyet a dús kapillarizációval képződő kötőszövet tokkal vesz körül; ezt a folyamatot részben a koleszterin irritatív hatása is fokozhatja. A fibroblastok egy része a tokképződésben vesz részt, másik része degenerálódhat, és ez oka lehet annak, hogy még több koleszterin képződjön, és végül a képlet tumorhoz hasonlóan növekedjen. Gyulladásos jelenségek is társulnak ehhez a folyamathoz, és a tokban haematogen eredetű sejtes infiltrációk és óriássejtek is találhatók. Esetleg a sokféle sejt (a tokban és a környezetben) valamelyik tumornövekedési faktor produkciójával hozzájárulhat a növekedéshez. Végül így alakul ki egyes esetekben a klinikai tüneteket és néha jellegzetes CTképet eredményező granuloma, amit csak akkor kell operálni, ha intracranialis nyomásfokozódást vagy progrediáló neurológiai tüneteket okoz. Az intracranialis erekbe jutó koleszterines embolia vagy rendellenes atheromás ér is vezethet granulomaképződéshez éppen úgy, mint egy idegen test. Trauma vagy hypercholesterinaemia prediszponáló tényező lehet. A szerzők kilenc esetük ismertetésével mutatják be az intracranialis koleszteringranulomák előfordulását és klinikai, valamint idegsebészeti jelentőségét. Hasonló eseteket nem találtak a hazai és a nemzetközi szakirodalomban.

Ideggyógyászati Szemle

Neurológia az internet korában

LENGYEL András

A humán genom teljes szekvenciájának megismerése a betegségekért felelõs gének óriási rendszerét tárta elénk. Az egyes gének funkciójának megértéséhez a gének szekvenálására, laboratóriumi kísérletekre és az így nyert adatok számítógépes elemzésének együttesére van szükség.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A cardiatáji adenocarcinomák intramuralis nyelőcsőmetasztázisainak endoszkópos diagnosztikája

SZÁNTÓ Imre, VÖRÖS Attila, NAGY Pál, GONDA Gábor, ALTORJAY Áron, BANAI János, GAMAL E. Mohamed, KISS János

BEVEZETÉS - Hat beteg esetét ismertetjük, akiknél a cardiatáji adenocarcinoma intramuralis metasztázist okozott a nyelőcsőben. A tumorokat és az áttéteket endoszkópos vizsgálattal diagnosztizáltuk. Beszámolunk a ritka metasztázist okozó cardiatáji tumorok diagnosztikájának fontosságáról és a terápiában játszott szerepéről. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Endoszkópos laboratóriumunkban 1994. január 1.-2000. december 31. között 143, cardiatáji tumoros beteget vizsgáltunk. Az endoszkópos vizsgálat során hat betegnél (4,19%) találtunk a nyelőcső falában elhelyezkedő intramuralis metasztázist. A diagnózist minden esetben szövettani vizsgálattal is alátámasztottuk. A tumorok TNM-besorolását az endoszkópos ultrahangvizsgálat eredménye, a műtéti lelet és a reszekált esetekben a patológiai lelet alapján végeztük el. A tumorokat - elhelyezkedésük alapján - Siewert-Stein szerint osztályoztuk. EREDMÉNYEK - Hat betegnél találtunk cardiatáji adenocarcinomából származó intramuralis nyelőcső-metasztázist. A tumorok és áttéteik szöveti típusa minden esetben megegyezett. Négy betegnél végeztünk endoszkópos ultrahangvizsgálatot, ezzel három betegnél mutattunk ki áttéteket, amelyeket submucosus szövetszaporulatként láttunk. A daganatos betegség mindegyik esetben előrehaladott állapotban volt. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat alapján készült TNM-besorolás szerint négy tumort T4N1-stádiumúnak véleményeztünk. Intramuralis metasztázisok mindhárom Siewert-Stein-csoportban előfordultak. KÖVETKEZTETÉS - Az endoszkópos vizsgálat kulcsfontosságú a cardiatáji adenocarcinomák, valamint submucosus metasztázisaik diagnosztikájában. A primer tumor endoszkópos kimutatása mellett nagyon gondosan át kell vizsgálni a nyelőcső proximális részét is. Az intramuralis áttéteket eseteinkben a daganatos betegség előrehaladott stádiumában figyeltük meg. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat nagy segítséget nyújt annak eldöntésében, hogy a nyelőcső lumenébe domborodó képlet a nyelőcső falán kívül vagy a falon belül, a fal melyik rétegében helyezkedik el. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a cardiatáji adenocarcinomák stádiumának meghatározását is.

Ideggyógyászati Szemle

A neuronavigáció szerepe az epilepszia sebészeti kivizsgálásában és kezelésében

ERÕSS Loránd

A gyógyszerrezisztens fokális epilepsziák műtéti kezelését részletes morfológiai és funkcionális képalkotó, illetve elektrofiziológiai vizsgálatok előzik meg. Reszektív beavatkozások során a laesio, az epileptogén zóna, az elokvens régiók helyének pontos ismerete elengedhetetlen az idegsebész számára. A minimálisan invazív idegsebészeti módszerek fejlődésének, az „image guided” műtéti tervezésnek, a funkcionálisan elokvens agykérgi területek és kéreg alatti pályák, illetve a laesiók intracerebralis lokalizációjának egyik feltétele volt a neuronavigáció megjelenése a műtéti gyakorlatban. A módszer az epilepsziasebészeti invazív kivizsgálásban, a reszektív műtétek tervezésében és kivitelezésében is újat hozott. Ismertetjük a neuronavigáció alapjait, jelenlegi módszerét az epilepsziák műtét előtti invazív kivizsgálása során, illetve a reszektív eljárások és a mély agyi elektródák implantációja kapcsán játszott szerepét a klinikai gyakorlatban.

Lege Artis Medicinae

Henoch-Schönlein-purpura súlyos gastrointestinalis és vesemanifesztációi

GECSE Krisztina, ONDRIK Zoltán, KAIZER László, VARGA Erika, LONOVICS János, CZAKÓ László

BEVEZETÉS - A Henoch-Schönlein-purpura olyan szisztémás kisérvasculitis, amelyet vascularis, illetve mesangialis IgA-depozitumok jellemeznek, elsősorban a bőr, az ízületek, a vesék és a gastrointestinalis traktus kisereiben. Az esetek 50-85%-ában különböző súlyosságú gastrointestinalis tünetek fordulnak elő. A szerzők egy 70 éves nőbetegről számolnak be esetismertetésükben, akinél a bőrtüneteket követően ileocoecalis invaginatio, majd felső gastrointestinalis vérzés lépett fel, mint a Henoch-Schönleinpurpura betegség következménye. ESETISMERTETÉS - A beteg felvételét megelőzően két nappal az alsó végtagokon vörös, tapintható purpurák jelentkeztek. A bőr-punchbiopszia leukocytoclasticus vasculitist, valamint IgA- és C3-depozitumokat mutatott, amelynek alapján a szerzők Henoch-Schönlein-purpura betegséget valószínűsítettek. A hospitalizáció második éjszakáján görcsös hasi fájdalom, hányás és hasmenés jelentkezett. A radiológiai vizsgálatok ileocoecalis invaginatiót igazoltak. A beteg állapotának rosszabbodása miatt coecumreszekcióra és ileoascendestomiára került sor. A harmadik posztoperatív napon oligoanuria alakult ki, amelyet szintén a Henoch-Schönleinpurpura részjelenségének tudtak be, így szisztémás szteroid lökésterápiát kezdtek. Egy hónappal a felvételét követően a betegnél haematochesia jelentkezett. A sürgős felső gastrointestinalis endoszkópia vérzésforrásként - legkifejezettebbek a duodenum leszálló szárában - petechiákat, haemorrhagiás eróziókat, valamint mucosalis oedemát igazolt. Ezeket a laesiókat is a Henoch-Schönlein-purpura manifesztációjának tartották, ezért újabb parenteralis sztreoid lökésterápiát alkalmaztak. A három nappal később a megismételt endoszkópos vizsgálat során a gyomor- és doudenalis laesiók gyógyulását észlelték. KÖVETKEZTETÉSEK - Gyakoriak a Henoch- Schönlein-purpura gastrointestinalis manifesztációi, ezért alapvető fontosságú a felismerésük, s ebben döntő jelentősége van az endoszkópos vizsgálatnak. A szisztémás szteroid lökésterápia alkalmazása nemcsak a súlyos vese- és ízületi érintettséggel járó esetekben hatásos, hanem a gastrointestinalis tünetek terápiájában is.

Lege Artis Medicinae

A gasztroenterológiai megbetegedések ellátása várandósság alatt

NOVÁK János, TAKÁCS Tamás, ÚJSZÁSZY László, BENE László, OLÁH Attila, RÁCZ István

A gastrointestinalis betegségek kezelési lehetőségei kifejezetten fejlődtek az elmúlt 10 év során. A terheseknél előforduló emésztőszervi megbetegedések kezelése továbbra is komoly kihívás, és nagy gyakorlati tapasztalatot igényel. Közleményünk a terhesség alatt fellépő gasztroenterológiai betegségek kezelési javaslatait mutatja be, a legjobban használható tények, elsődlegesen a fellelhető retrospektív tanulmányok és esetismertetések alapján. A nemzetközi irodalomban jelenleg kevés kiváló minőségű, kontrollált vizsgálat áll rendelkezésünkre, ezért a várandósok gyógykezelésével kapcsolatosan továbbra sincs általános érvényű, széles körben elfogadott és bizonyítékokon alapuló javaslat. Így a terhesség alatt jelentkező gastrointestinalis betegségek kockázata és biztonságos gyógyszeres kezelése minden esetben mérlegelést, különleges figyelmet igényel, amelynek célja az anyai és a magzati egészség megőrzése. A kezelések előnyéről és kockázatáról konzultálni kell a beteggel, a nőgyógyásszal, a többi érintett szakterület képviselőivel, és mindent részletesen dokumentálni kell.

Magyar Radiológia

Az első ultrahangvizsgálat szerepe a hilaris cholangiocarcinoma diagnosztikájában

LUKOVICH Péter, WINTERNITZ Tamás, KÁRTESZI Hedvig, ILLYÉS György, KUPCSULIK Péter

BEVEZETÉS - A hilaris cholangiocarcinoma (Klatskin-tumor) ritkán okoz mechanikus icterust, ezért a kivizsgálás során ritkán gondolnak rá. A diagnózis felállítását nehezíti a daganat kis mérete és a májhilus egyéb képleteinek közelsége, amelyek miatt magát a tumort az esetek jelentős százalékában nem sikerül kimutatni a képalkotó vizsgálatokkal. BETEGEK, MÓDSZEREK ÉS EREDMÉNYEK - Jelen munkában az 1991-2002 között, hilaris cholangiocarcinoma miatt reszekciós műtéten átesett, 38 beteg első hasi ultrahangvizsgálatának eredményét elemeztük. A tumort az eseteknek csupán 18,2%-ában sikerült kimutatni. A másodlagos jelek (tág intrahepaticus epeutak, normális tágasságú ductus choledochus) felismerését is rendkívül alacsonynak (68,2% és 50%) találtuk. A Klatskin-tumorok operabilitása szempontjából fontos a daganat érképletekhez való viszonya. Erről mindössze egyetlen vizsgáló nyilatkozott. A tumor kimutatásának nehézsége és a másodlagos jelek helytelen értekelése 82%-ban hibás ultrahang-diagnózishoz vezetett, tévútra terelve a kivizsgálást. KÖVETKEZTETÉSEK - A helyesen értelmezett, Dopplervizsgálattal kiegészített ultrahangvizsgálat - ha a tumort nem is ábrázolja - alkalmas a proximális epeúti szűkület igazolására, és a másodlagos jelek alapján a Klatskin-tumor kórisméjének megállapítására. Az operálhatóság megítélésére az MR-kolangiográfia a következőként választandó vizsgálat. Egyértelmű inoperabilitásra utaló jel hiányában sebészi exploráció indokolt. Korai diagnózis esetén várható, hogy a gastrointestinalis tumorok között igen jó eredménynek számító 25-45%-os ötéves túlélés tovább javul.