Ideggyógyászati Szemle

A főszerkesztő üzenete Tisztelt olvasók, kedves kollégák!

RAJNA Péter

2008. SZEPTEMBER 30.

Ideggyógyászati Szemle - 2008;61(09-10)

Látszólag aprócska eseményről szeretném Önöket tájékoztatni: júliustól lapunk felkerült a Thompson Reuters legmagasabb szintű folyóiratainak listájára (Master Journal List), és ezáltal az idézettségi figyelőrendszer (Neuroscience Citation Index List) számára láthatóvá és értékelhetővé vált.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az elhúzódó éhségsztrájk hatásai: 25 éhségsztrájkoló klinikai és laboratóriumi eredményei

D Kirbas, N Sutlas, DY Kuscu, N Karagoz, O Tecer, U Altun

Háttér - Az éhségsztrájk nagyon súlyos körülmény, amely súlyos betegségekhez és halálhoz vezethet. Célok - A szerzők célja az volt, hogy dokumentálják az elhúzódó éhségsztrájk klinikai, neurofiziológiai, neuroradiológiai és neuropszichológiai vonatkozásait. Anyagok és módszer - A szerzők 25, újratáplálás miatt kórházba felvett éhségsztrájkoló klinikai és laboratóriumi jellemzőit vizsgálták. A statisztikai elemzéshez egymintás t-próbát, független mintás t-próbát, Mann-Whitney- és Pearson-féle korrelációs tesztet használtak. Eredmények - A vizsgálati alanyok közül 12-en 190-366 napig folyamatosan éhségsztrájkoltak. A többi 13 vizsgálati alany különböző okok miatt ezt időnként megszakította, a folyamatos éhezési időszakok 65-265 napig tartottak, összesen 153-382 napot tettek ki. A résztvevők a testtömegindexüknek átlagosan a 40,98±9,3%-át veszítették el. Leggyakoribb panaszként egyensúlyzavar, alvászavar, szomatoszenzoros zavarok és adinámia jelentkeztek. A felvételkor a betegek egyharmadában volt jelen ophthalmoparesis, felében paresis, egynegyedében törzsataxia. Az elbocsátáskor 16%-ban volt jelent perzisztáló ophthalmoparesis és 36%-ban nystagmus. Csak négy beteg (16%) tudott önállóan járni. Nem észleltek súlyos MR- és EEG-eltéréseket. Az EMG-leletek közül a legszembetűnőbb a nervus medianus és suralis cnap-, a nervus medianus és fibularis cmap- és a nervus fibularis ncvértékeinek a csökkenése volt. Enyhén károsodott az MMTS, a betegek többségében figyelemhiány és a frontális típusú memória károsodása volt megfigyelhető. Következtetés - A következtetések szerint a B-vitaminbevitel a mennyiségétől és időzítésétől függetlenül csökkentheti az éhségsztrájkolók morbiditását és halálozását.

Ideggyógyászati Szemle

Többféle antineuralis antitesttel és kissejtes tüdőrákkal társuló paraneoplasiás krónikus demyelinisatiós szindróma és lambert-eaton myastheniás szindróma

RÓZSA Csilla, VINCENT Angela, ARÁNYI Zsuzsanna, KOVÁCS G. Gábor, KOMOLY Sámuel, ILLÉS Zsolt

Krónikus inflammatorikus demyelinisatiós polyneuropathiában (CIDP) szenvedő betegünk esetében Lambert- Eaton myasthenia szindróma (LEMS) alakult ki, negatív mellkas-CT mellett. Anti-Hu és feszültségfüggő kalciumcsatorna- ellenes (VGCC) ellenanyagok is kimutathatók voltak a beteg szérumából, ezért ismételt mellkas-CT-vizsgálat történt, amely végül igazolta a pulmonalis térszűkítő folyamatot. Az elvégzett biopszia kissejtes tüdőrákot (SCLC) igazolt. Betegünk esete arra hívja fel a figyelmet, hogy Lambert- Eaton myasthenia szindrómában akkor is indokolt ismételt mellkas-CT-vizsgálatot végezni, ha az egyidejűleg fennálló autoimmun betegség és a kezdeti mellkas-CT negativitása inkább autoimmun eredetre utal. Az irodalomban korábban nem számoltak be paraneoplasiás eredetű, kissejtes tüdőrákhoz társuló, anti-Hu- és anti-VGCC-ellenanyagok jelenlétével járó CIDP és LEMS együttes előfordulásáról.

Ideggyógyászati Szemle

A Központi Idegrendszeri Sérülés 4. Pannon Szimpóziumának absztraktjai

Ideggyógyászati Szemle

„Összefogás az agykutatásért és betegeinkért”

VÉCSEI László

Az Európai Agy Tanácsot (European Brain Council - EBC) az európai neurológiai, idegsebészeti, pszichiátrai és elméleti idegtudományi társaságok alapították, de helyet kaptak a tanácsban a betegszervezetek és a jelentősebb gyógyszergyártók képviselői is. Az EBC kiemelt feladata az, hogy lépéseket tegyen annak az ellentmondásnak a feloldása érdekében, amely az idegrendszeri betegségek súlyos társadalmi-gazdasági következményei és az igen szerény idegkutatási és betegellátási finanszírozás között húzódik.

Ideggyógyászati Szemle

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága

VÉCSEI László

2008. május 10-én prof. Wolfgang Grisold (UEMS EBN President) és prof. Svein Mellgren (Chair of the Examination Committee) szervezésében a “Europan Board of Neurology Examination” kérdésében megbeszélés történt Bécsben. Magam az EFNS Education Committee elnökeként kaptam meghívást az egyeztetésre. Az alábbi dokumentum tartalmazza az ülésre előterjesztett szakmai anyagot.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Felépülés a függőségből

RÁCZ József

A kötet szerzői az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) és a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályának munkatársai és a velük együttműködő felépülők. A kötet célja a függőségekből történő felépülés folyamatának bemutatása a szélesebb olvasóközönség számára. A függőségek helyett a felépülés középpontba állítása a könyv fő üzenete.

Lege Artis Medicinae

Szerzői válaszlevél az állás­foglalásra

BÁNYAI Borbála, LÉGMÁN Anna

Tisztelt Magyar Pszichiátriai Társaság és Pszi­chiátriai Szakmai Kollégium Pszichiátriai Ta­go­zata és Tanácsadó Testülete! Mindenekelőtt köszönjük Önöknek, hogy a Lege Artis Medicinae folyóirat múlt év szeptemberi számában megjelent „Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal” című közleményünkre reflektáltak, és igazán örülünk, hogy a LAM hasábjain elindult egy párbeszéd a pszi­chiátriai betegnek diagnosztizáltak kapcsán az orvostudomány és a társadalomtudomány képviselői között.

Lege Artis Medicinae

A nagyon idős és esendő állapotú betegek antihipertenzív kezelésének gyakorlata az alapellátásban

TORZSA Péter, KALABAY László, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, MÁRKUS Bernadett, MOHOS András, SZIGETI Mátyás, FERENCI Tamás, MARJOLEIN Verschoor, ROZSNYAI Zsofia, JACOBIJN Gussekloo, ROSALINDE K. E. Poortvliet, SVEN Streit

HÁTTÉR - A nagyon idős, esendő hypertoniás betegek kezelésekor figyelembe kell venni a nagyon idősek általános egészségi állapotát, esendőségét, cardiovascularis betegség (CVD) meglétét és a szisztolés vérnyomásértéket (SBP). CÉLKITŰZÉS - A 29 országban végzett klinikai vizsgálatban a cél a családorvosi gyakorlat antihipertenzív terápiában mutatkozó eltéréseinek elemzése volt a 80 évesnél idősebb betegek körében, illetve arra kerestük a választ, hogy mennyire befolyásolja kezelési döntésüket az időskori esendőség. Tanulmányunk másik célkitűzése a magyar eredmények nemzetközi eredményekkel való összehasonlítása volt. MÓDSZEREK - Az online kérdőíves felmérés során a családorvosoknak különböző karakterisztikájú - esendőség, SBP és CVD tekintetében -, nagyon idős betegeknél kellett dönteniük a vérnyomáscsökkentő kezelés megkezdésének szükségességéről. Országonként összehasonlításra került azon esetek aránya, amelyekben a kezelés mellett döntöttek a családorvosok. Lo­gisz­tikus kevert modellt használtunk az elesettség figyelembevételének többváltozós mo­dellezésére. EREDMÉNYEK - 2543 családorvos vett részt a nemzetközi felmérésben, 52%-uk nő, 51%-uk városban praktizáló. A praxisok 61%-ában fordultak elő több mint 10%-os arányban az igen idős betegek. Magyarországról 247 családorvos vett részt a vizsgálatban, 52,3%-uk nő, 63,1%-uk dolgozik városban. A praxisok 48,8%-ában 10% felett volt az igen idős betegek számaránya. A 29 országból 24 országban (83%) a beteg esendő állapotát a családorvosok azzal a döntéssel kapcsolták össze, hogy inkább nem indítanak kezelést, és ez az SBP, a CVD és a családorvosok jellemzői szerinti korrekció után is igaz volt [esélyhányados (OR) 0,53; 95%-os konfidenciaintervallum (CI) 0,48-0,59; országonként OR 0,11-1,78]. A legalacsonyabb kezelési arány Hollandiában volt (34,2%; 95%-os CI: 32,0-36,5%), a legmagasabb arány pedig Ukrajnában (88,3%; 95%-os CI: 85,3-90,9%). Magyarországon a kezelési arány 50-59% között volt. Az esendőség hatását vizsgálva Magyarország a 27. helyen állt, a magyar családorvosokat nem befolyásolta szignifikánsan a páciens esendősége a kezelés megkezdésében (OR = 1,16; 95% CI 0,85-1,59). A magyar családorvosok ugyan gyakrabban kezdték meg az idős betegek gyógyszeres kezelését, ha a családorvos férfi volt (OR = 1,45; 95% CI: 0,81-2,61), ha az orvos kevesebb mint öt éve dolgozik a praxisában (OR = 2,41; 95% CI: 0,51-11,38), és ha sok 80 év feletti betege van a praxisában (OR = 2,18; 95% CI: 0,70-6,80), de ezek a különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. A ma­gyar családorvosoknál a terápia megkezdését szignifikánsan befolyásolta a cardiovascularis megbetegedés (OR = 3,71; 95% CI: 2,64-5,23) és a 160 Hgmm feletti SBP (OR = 190,39; 95% CI: 106,83-339,28). KÖVETKEZTETÉSEK - Vizsgálatunkban jelentős különbség volt az egyes országok között az antihipertenzív kezelés megindításában az igen idős betegek esetében. Magyarország azon országok közé tartozott, ahol a családorvosok inkább kezelik az esendő betegeket. A beteg esendősége nem befolyásolta a terápia megkezdését, sokkal jobban a cardiovascularis megbetegedés és a 160 Hgmm feletti SBP. A vizsgálat fontos üzenete volt, hogy to­vább­ra is szükséges a családorvosok és a csa­ládorvos-rezidensek oktatása az idős, esen­­dő hypertoniás betegek kezelésével kap­csolatban.

Hypertonia és Nephrologia

Kedves Olvasó! Tisztelt Társasági Tag!

KISS István, TÚRI Sándor,

A szívünkhöz nőtt, együtt élt velünk, és most egy tucat év után megújul. Ez a Hypertonia és Nephrologia folyóirat. A szerkesztőbizottságban sok az új arc, a szerkesztőségben a tettre kész régiek.

Ca&Csont

Tisztelt Kollégák! Kedves Olvasók!

HORVÁTH CSABA

A Ca és Csont előző számában felidéztük az osteoporosis- ellátás ez évi hányattatásait, amelyek jelentősen átalakították a gyógyszeres kezelés támogatását. Az általános egészségügyi megszorítások részeként a csontritkulás legtöbb gyógyszerének támogatása 70%-ra csökkent, több készítményé megszűnt vagy a normatív támogatási kategóriába került. Sorra vettük a MOOT e téren folytatott küzdelmeit, amelyek az első szabályozási változatokhoz képest jelentős eredményeket értek el, így végül - a körülményekhez képest! - még viszonylag „jól jöttünk ki” e viharos periódusból. Az Olvasó szíves figyelmébe ajánlom a Társaság - ezúttal a szokásosnál bővebb - hírrovatát, amelyben megtalálhatók az antiporoticumok támogatási pontjai, egy rövid értelmezéssel a napi betegellátási gyakorlat segítésére.