Ideggyógyászati Szemle - 2009;62(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

A fájdalomküszöb eltérése szkizofréniában és állatmodellekben - II. rész

TUBOLY Gábor, HORVÁTH Györgyi

A fájdalomérzékenység csökkenése a szkizofrénia több mint 50 éve jól ismert tünete, azonban a hatásmechanizmusról nagyon kevés adat áll rendelkezésre, így ennek tisztázására megfelelő szkizofrénia-állatmodell szükséges. Két részben foglaljuk össze azokat az adatokat, amelyek a szkizofrénia és a fájdalomküszöb összefüggése vizsgálataiból származtak. A második fejezetben azokat a génkiütött állatokban létrehozott szkizofréniamodelleket tekintjük át, amelyekben a fájdalomküszöb vizsgálata megtörtént.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

A Parkinson-kór genetikája és aktuális terápiás lehetőségei

BEREZNAI Benjámin, MOLNÁR Mária Judit

Az elmúlt években hat gént találtak, amelyek összekapcsolhatók a Parkinson-kór monogénes formáival. Leggyakrabban az LRRK2- és Parkin-asszociált Parkinson-kórral találkozunk. Bár a pontos genetikai diagnosztikának még nincsen terápiás következménye, a genetikai kutatásnak köszönhetően nagymértékben gyarapodott a betegség patomechanizmusának ismerete.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Hipertenzió és kezelése a stroke akut szakában

KÁPOSZTA Zoltán, RÁCZ Klára

Stroke után az első 24 órában mért vérnyomás gyakran meghaladja a normálértéket, illetve magas vérnyomásban szenvedő beteg esetében a stroke előtti értékeket. A stroke akut ellátásában részt vevő szakemberek - háziorvosok, sürgősségi orvosok, neurológusok, belgyógyászok, intenzív osztályos orvosok - eltérően értékelik és kezelik ezt a vérnyomás- emelkedést. Először is el kell dönteni, hogy a beteg alkalmas-e thrombolysisre. Az erre nem alkalmas beteg terápiáját a kórelőzményben szereplő vérnyomásértékek (hypertonia) és a stroke típusa határozza meg.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

99-mTc-HMPAO egyesfoton-emissziós komputertomográfia genetikailag meghatározott neurometabolikus betegségekben

ARANKA László, AMBRUS Edit, VÖRÖS Erika, SVEKUS András, KÓBOR Jenõ, BEREG Edit, PALATKA János, PÁVICS László

A vizsgálat célja a regionális cerebralis véráramlás rendellenességeinek a meghatározása volt enzymopathiák különböző típusaiban. Betegek és módszerek - A genetikailag meghatározott enzymopathiában szenvedő betegek közül három esetben volt jelen aminoacidopathia, 11 beteg szenvedett különböző típusú encephalopathiában, közülük tíz mitochondrialis encephalopathiában (MEMP), egy esetben volt jelen hyperuricaemiás encephalopathia. A felsorolt 14 beteg mellett még egy beteg ceroid lipofuscinosisban, egy másik pedig scleoris tuberosában szenvedett.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

A hosszú távú Stalevo-kezelés szegedi tapasztalatai

KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László

A levodopa, perifériás dekarboxilázgátló és az entacapon hármas kombinációt (Stalevo) a motoros komplikációkban szenvedő Parkinson-kóros betegek kezelésére alkalmazzuk. Most az elsők között beállított, így a leghosszabb ideje kezelt betegeink klinikai adatait és állapotát foglaltuk össze. Az eredményekből megállapítható, hogy a leggyakrabban hatástartam-rövidülés miatti gyógyszerváltást követően az átlagos levodopadózis csökkent, a motoros komplikációk enyhültek.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Súlyos fokú spontán intracranialis hipotenzió Marfan-szindrómás serdülő esetében

ROSDY Beáta, KOLLÁR Katalin, MÓSER Judit, VÁRALLYAY György, KORDÁS Mariann

A spontán intracranialis hipotenzió a kötőszöveti betegségek ritka szövődménye. Ezek egyike a Marfanszindróma. Az életkor előrehaladtával meningealis diverticulumok jelentkezhetnek. Ezek általában kis traumákat vagy Valsalva-manővert követően megrepedhetnek, és spontán liquorcsorgás következhet be. Ennek következménye a liquorhipotenzió, amely posturalis fejfájással jár. Most 15 éves serdülő leány esetét ismertetjük, akinek a Marfan-szindrómáját is a neurológiai betegség kapcsán diagnosztizáltuk.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Hemisphaerialis dysgenesis okozta rezisztens epilepszia műtéti kezelése - esetismertetés

HEGYI Márta, SIEGLER Zsuzsa, BARSI Péter, RUDAS Gábor, LENGYEL Zsolt, SZAKÁLL Szabolcs, BOGNÁR László, KOZÁK Lajos Rudolf, NEUWIRTH Magdolna, FOGARASI András

A gyógyszeres kezelésre rezisztens epilepsziás betegek egy része műtéttel gyógyítható. A kivizsgálás kapcsán minél több vizsgálati eredmény utal ugyanarra a rohamindító területre, annál jobb prognózisra számíthatunk a műtét után. Divergáló leletek esetén többirányú, széles körű kivizsgálás és egyéni megfontolás lehet célravezető. Esetismertetésünkben domináns oldali túlsúlyú, kétoldali dysgenesisről számolunk be, ahol a rohamszemiológia kevés alkalommal lateralizált, az ictalis EEG nem lokalizált, az EEG alvásban ESES-nek megfelelő, de az FDG-PET vizsgálat egyértelmű bal féltekei hipermetabolizmust mutatott.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Hátsó ischaemiás opticusneuropathia

BOÓR Krisztina, KOVÁCS Krisztina, RÓZSA Anikó, PÁNCZÉL Gyula, SZILVÁSSY Ildikó, GÁCS Gyula

Közleményünkben a nem arteritises ischaemiás opticusneuropathia ritka és valószínűleg aluldiagnosztizált formáját, a hátsó ischaemiás opticusneuropathiát és ehhez kapcsolódóan egy esetet mutatunk be, kiemelve a mágneses rezonanciavizsgálat értékét a diagnosztikában. Az ischaemiás opticusneuropathia a nervus opticus infarktusa, amely a laesio lokalizációja alapján (látóidegfő, illetve retrobulbaris szegment) két csoportra osztható, elülső (AION) és hátsó (PION) ischaemiás opticusneuropathiára.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Adatok és tények az ideg- és elmekórtan történetéhez - Szent István Kórház, Budapest (1885-2008)

FAZEKAS András

Tisztelettel vettem kezembe „A Balassa utcai klinikák 100 éve” (Semmelweis Kiadó, 2008) című kötetet, hiszen magam is évekig (1967-1983) koptattam a klinika lépcsőit, és néha még most is megdobban a szívem, amikor a főbejáraton belépve eszembe jut első munkanapom, amint Horányi Béla professzor úrhoz igyekeztem.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

PhD-tézisek Stroke-prevenció: a carotisstent-behelyezés szerepe és az antithromboticus kezelés gyakorlata

SZTRIHA László

A stroke világszerte az egyik vezető halálok, és a tartós rokkantság egyik legfontosabb előidézője. Magyarországon évente mintegy 50 000 kórházi felvételre kerül sor akut stroke miatt. A stroke-ok 85%-a ischaemiás eredetű. Az ischaemiás stroke jó néhány kockázati tényezője nem befolyásolható. Ezek közé tartozik az életkor, a nem, a származás és a genetikai háttér. A befolyásolható faktorok közé tartozik a hypertonia, a diabetes mellitus, a dyslipidaemia, a dohányzás, a pitvarfibrilláció, a carotisszűkület, az elhízás és a fizikai inaktivitás.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Emlékezés Richter Hugóra (1885-1945)

EMED Alexander

Richter Hugó a két világháború közötti időszak egyik kiemelkedő magyar neurológusa volt. Kőszegen született 1885. augusztus 20-án sokgyermekes, vallásos zsidó családban. Édesapja korán meghalt, s vagyontalanul maradt édesanyjára hárult 11 gyermeke eltartása, amiben Hugó egyetlen támasza volt. Középiskolai tanulmányait az érsekújvári katolikus gimnáziumban végezte, és már első gimnazista kora óta pályadíjakat nyert, ösztöndíjat kapott és házi tanítói feladatot vállalt.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Elnöki beszámoló a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának 2004-2009 közötti tevékenységéről

VÉCSEI László

Társaságunk fő feladata a neurológus-szakképzés és folyamatos -továbbképzés elősegítése; szakmai állásfoglalás a kívánatos színvonalú betegellátás biztosítása érdekében, és a neurológia területén végzett tudományos kutatások követése és a szakmai együttműködések katalizálása. E feladatoknak meghatározó színterei a kongresszusok, továbbképző szimpóziumok szervezése, nemzetközi kapcsolatok kiépítése és elmélyítése, illetve a szoros együttműködés más idegtudományi társaságokkal, a Neurológiai Szakmai Kollégiummal és az MTA Klinikai Idegtudományi Bizottságával.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

A győri epileptológiai továbbképző munkakonferenciák 25 éve (1984-2008)

OSTORHARICS-HORVÁTH György

A 70-es években a SOTE II. Neurológiai és Pszichiátriai Klinikáján Juhász Pál professzor irányításával epilepszia-munkacsoport kezdte meg szervezett munkáját. A klinikán akkor Halász Péter, Balogh Attila, Marosfi Sándor, Rajna Péter, Molnár Gyula képezték a munkacsoport centrumát, és hamarosan a lépésről lépésre megalakuló centrumok is bekapcsolódtak a munkába. 1984-ben prof. dr. Halász Péter és dr. Ostorharics- Horváth György kezdték meg a Győrött rendezendő epileptológiai tanfolyam szervezését, és szakmai programjának kidolgozását. Már a legelső alkalommal tervezték a gyermekepileptológiában dolgozó kollégák bevonását, és várták ennek perspektivikus hasznát.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

A Magyar Epilepszia Liga vezetőségi ülései

SZUPERA Zoltán

Lezárult a személyi és intézményi akkreditáció első szakasza. A júniusi vezetőségi ülésen az eddig beérkezett pályázatok alapján a vezetőség döntött a személyi minősítésekről. A Magyar Epilepszia Liga (MEL) tanúsítványát az októberi győri epileptológiai továbbképző munkakonferencián vehették át az érdekeltek. Akik nem voltak jelen vagy nem kapták meg a tanúsítványt, azoknak postán küldjük el a dokumentumot. A személyi és intézményi akkreditáció folytatásáról, a pályázás módjáról a liga honlapján és az Ideggyógyászati Szemlében jelenik meg tájékoztatás a közeljövőben.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

Atlas of Microsurgery of the Lateral Skull Base

VERES Róbert és munkatársa

A könyv szerkesztője Mario Sanna (professzor of otolaryngeology, Department of Head and Neck Surgery, University of Chiety, Chiety, Gruppo Otologico, Piacenza and Rome, Olaszország) második kiadást megért kibővített könyvével olyan izgalmas és kihívást jelentő multidiszciplináris területet ölel fel, mint a koponyabázist érintő kórfolyamatok sebészi megközelítési módjai, feltárásai és eltávolítási technikái. Maga a könyv a Thieme Kiadó gondozásában jelent meg, a könyvnek hat társszerzője van.