Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

Visszatekintés a „sötét” idegsejtekkel kapcsolatos morfológiai vizsgálatokból levonható új sejtbiológiai elképzelésekre

GALLYAS Ferenc

A „sötét” (felére zsugorodott és hiperbazofil) idegsejtek keletkezése, természete és sorsa évszázados talányt jelentenek mind a humán, mind pedig a kísérletes neuropatológiában. A velük kapcsolatos szövettani vizsgálatok eredményeiből korábban semmiféle sejtbiológiai következtetést nem vontak le.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

Alvás- és éberségzavarok parkinsonizmussal járó betegségekben

SZŰCS Anna, KOVÁCS Gábor Géza, NARULA Lalit, HALÁSZ Péter

A parkinsonizmussal társuló neurodegeneratív betegségek közel 90%-ában állnak fenn alvászavarok - az álmatlanságot, a nappali aluszékonysággal járó szindrómákat, a parasomniákat és az alvás alatti légzészavarokat is számításba véve. Nehezen tisztázható, hogy a sok szenvedést és zavart okozó gyakori álmatlanság és a nappali aluszékonyság milyen arányban következménye a gyógyszeres kezelésnek, a betegségből adódó testi-lelki tüneteknek vagy az alapbetegséggel járó neurodegeneratív folyamatnak.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

Az epilepsziakezelés diétás vonatkozásai

KOZÁK Norbert, CSIBA László

A ketogén diétát már évtizedek óta használják epilepszia kezelésére. A diéta lényege a nagyon kicsi szénhidrát- és nagy lipidbevitel, amelyek hatására ketosis jön létre. A pontos hatásmechanizmus nem ismert, de számos vizsgálat egybehangzó eredménye szerint a diétát elkezdő betegek 10%-a rohammentessé válik, körülbelül 50%- ukban felére csökken a rohamszám.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

Fehérállományi jelzavar előfordulása migrénben

TÓTH Marianna, KUNDRA Olga, KULIN Árpád

Fejfájós betegek kivizsgálása során olykor a fejfájással tisztázatlan oki viszonyban lévő eltérések láthatók, így migrénesek MR-képein apró, subcorticalis, fehérállományi jelzavarok (white matter abnormalities, WMA) mutatkozhatnak. A WMA migrénben gyakoribb előfordulását az irodalomban is felvetik.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

A felső végtagi spasticitas kezelése botulinustoxinnal

DÉNES Zoltán, FEHÉR Miklós, VÁRKONYI Andrea

Különböző eredetű agykárosodás következtében létrejövő spasticus hemiparesisben szenvedő betegek felső végtagján a spasticitas csökkentése lokális botulinustoxin-kezeléssel, a kezdeti tapasztalatok ismertetése.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

Késõi ellenoldali epileptogenesis temporalis lebeny epilepszia miatt inkomplett műtéttel kezelt, 18 évig követett beteg esetében

HALÁSZ Péter, JANSZKY József, KELEMEN Anna, BARSI Péter, RÁSONYI György

A közlemény célja a késõi contralateralis epileptogenesis jelenségének bemutatása temporalis epilepsziában egy betegünk ismertetésén keresztül, akinek a kórlefolyása során az elektroklinikai tünetek erre utalóan változtak meg.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

Congenitalis cataracta facialis dysmorphismus neuropathia szindróma Első magyarországi közlés

SISKA Éva, NEUWIRTH Magdolna, REBECCA Gooding, MOLNÁR Mária Judit

A congenitalis cataracta facialis dysmorphia neuropathia (CCFDN) szindróma (OMIM 604168) nemrég leírt autoszomális recesszív öröklődésű betegség, amely csaknem kizárólag az európai oláh cigányok endogám közösségére, a rudari csoportra korlátozódik.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

Progresszív multifokális leukoencephalopathia

PÁL Endre, ASCHERMANN Zsuzsanna, GÖMÖRI Éva, KOVÁCS Gábor Géza, SIMON Gábor, MARÓDI László, KOMOLY Sámuel, ILLÉS Zsolt

A progresszív multifokális leukoencephalopathia ritka betegség, amelyet egy opportunista kórokozó, a JC-vírus reaktiválódása idéz elő szinte minden esetben immunhiányos állapotokban. A betegség a központi idegrendszer multifokális demyelinisatiójával jár, és rövid időn belül halálhoz vezet.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁJUS 20.

A schizencephalia fogalmi megközelítése

KENÉZ József, LEEL-ŐSSY Lóránt

Tisztelt Szerkesztőség! Az Ideggyógyászati Szemle legutóbbi számában megjelent közleménnyel kapcsolatban [Leel-Őssy Lóránt, Szűcs Iván, Almási Kálmán. A case of schizencephaly with polymicrogyria. Ideggyogy Sz 2007;60(1-2):56-60.] egyrészt szeretnék gratulálni az érdekes differenciáldiagnosztikai problémákat felvető közleményhez, másrészt a schizencephalia fogalmi megközelítéséről szeretnék röviden szólni.