Ideggyógyászati Szemle - 2006;59(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

A tudat és a tudatzavarok (angol nyelven)

SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A tudat az angol nyelvű szakirodalomban globális képesség, amely magába foglalja az elemi és az intellektuális feladatok tudatos végrehajtását, a gondolkodás, a tervezés, az ítéletalkotás, a felidézés képességét és annak ismeretét, hogy mindezek személyünkhöz tartoznak, tehát hogy öntudatunk működik. Meghatározhatjuk úgy is, mint a jelen és a múlt, valamint a külső és a belső környezetünk folyamatos tudomásulvételének adottságát. Világnyelveken a tudatfogalom közös vonása az, hogy a tudatos személy képes információkat tanulni, felidézni és használni. A tudat zavara vagy elvesztése a magyar orvosi szaknyelvben elsősorban az éberség vagy ébreszthetőség zavarát, és nem a gondolkodás tartalmi zavarát jelenti. A tudatosság a külső és a belső ingerforrásokból származó összes érzéklet felfogásának és feldolgozásának lelki folyamata. Az éberség a tudat alapfeltétele. A betegek megfigyelésénél tapasztaltak arra utalnak, hogy az agy specifikus szerkezeteinek károsodása a tudatot alkotó specifikus részteljesítmények zavarával jár. A tudat tehát neurontevékenység eredménye. Az emberi praefrontalis és asszociációs parietalis kéreg a legfejlettebb emberi képességeket hordozó idegrendszeri szerkezetek. A paleocerebrumot, a limbicus rendszert és ezek összeköttetéseit elsősorban az érzelmek, az emóciók és az autonóm szabályozás centrumainak tartották. Újabb adatok bizonyítják, hogy az információk szerzésében, feldolgozásában és tárolásában a filogenetikai szempontból ősi szerkezetek funkciója jelentős. A hippocampus mind a tanulás és memória, mind az érzelmek szervezésének kulcsszerkezete. A neurológiai gyakorlatban a tudatzavarok osztályozhatók a betegek neurológiai kórjelei és az alábbi vizsgálatok segítségével: 1. az érzékszervi ingerekre adott elemi reakciók alapján - ezek károsodnak a hypnoid tudatzavarokban, és 2. a gondolkodást érintő intellektuális reakciók alapján - ezek jelzik a tudattartalmak sérülését a nem hypnoid tudatzavarokban. Kézenfekvő, hogy az éberséggel kapcsolatos elemi reakciók és az intellektuális teljesítmények zavarai átfedik egymást. Módszereink elégtelenek a tudat tartalmi zavarának vizsgálatára, ha az idegrendszeri sérülések következtében a válaszadás gátolt.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Neuromechanikai modell ízületi forgások és végtagmozgások szabályozására (angol nyelven)

LACZKÓ József, KERRY Walton, RODOLFO Llinas

Egy általános modellt fejlesztünk ki a végtagmozgások szabályozására. A modell izomerőket és ízületi elfordulásokat határoz meg a mozgatóidegsejtektől érkező aktivitásminták függvényében. Az idegi impulzusok, az izomerők és a mozgás kinematikája közötti kapcsolat modellezése során figyelembe vesszük, hogy a generált mozgásmintát hogyan befolyásolják a mozgatóidegsejt-halmazok tüzelési frekvenciái, valamint az izom-csont rendszer biomechanikai tulajdonságai. Figyelembe vesszük továbbá a testrészek hosszát, inerciális tulajdonságait, az izmok tapadási helyét, az izomerő-izomhossz, az izomerőidegi ingerlőfrekvencia, az izomerő-izom összehúzódási kapcsolatokat és egy, a testsúly hatását szimuláló paramétert. Nagyszámú megoldás létezik arra, hogy egy adott ízületi elfordulást izomaktivitásokkal generáljunk. Ezt a problémát túlteljességnek nevezzük, és úgy közelítjük meg, hogy minden ízületet egy hajlító-feszítő izompárral szabályozunk, és a két izom közül egy adott pillanatban csak az egyik aktivált. Ezt feltéve fejlesztettünk egy inverz modellt, hogy meghatározzuk a mozgatóidegsejt-halmazok olyan ingerlőfrekvenciáit, amelyekkel előre megadott forgás jöhet létre minden ízületben. Tanulmányoztuk az inverz modellnek az érzékenységét az izomerő-izomhossz kapcsolat és a testtartás változására. A modell mozgatóidegsejt-halmazoktól eredő lehetséges ingerlőfrekvenciákat számított ki, amelyek olyan ízületi forgásokat generálnának, amilyeneket patkányok járása során mértek. A modellt alkalmazva összehasonlítottuk a mozgatóidegsejtaktivitás mintáit, amelyek két különböző hipotetikus izomerőizomhossz karakterisztika alkalmazásával adódtak. A modell megmutatta, hogy hogyan változna a motoros idegsejt aktivitása, ha az ízületi hajlásszögek jobban hajlítottak vagy feszítettek lettek volna a járás során.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Komplex tremorometria az esszenciális tremor és a Parkinson-szindróma elkülönítésében

FARKAS Zsuzsanna, CSILLIK Anita, PÁLVÖLGYI László, TAKÁCS Annamária, SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

Célkitűzés - A tremor leggyakrabban Parkinson-kór tünete vagy esszenciális. A már kialakult betegségekben a tremorok elkülönítése nem okoz gondot, a kezdeti stádiumban azonban a differenciálás nehéz lehet. A tremorok gyógyszeres kezelésének hatását csak műszerekkel lehet objektíven bizonyítani. Vizsgálatunk célja annak megítélése volt, hogy a CATSYS 2000 komplex klinikai tremorometriás módszer segítheti-e a különböző típusú tremorok elkülönítését. Módszer - A szerzők egészségesek (n=18), Parkinsonszindrómában szenvedő (n=39) és esszenciális tremoros (n=37) betegek tremorát, alternáló kéz- és ujjmozgásainak ritmusosságát és maximális frekvenciáját, az egyszerű reakcióidőt és a tartási instabilitást regisztrálták. Az adatokat digitális konvertálás után statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények - A tremor intenzitása, középfrekvenciája és frekvenciaeloszlása a vizsgált csoportokban jellegzetesen különbözött. Mindkét tremortípusban a ritmusos mozgásokban szignifikánsan romlott a kéz és az ujjak teljesítménye az egészségesekéhez képest. Következtetések - Az eredmények azt bizonyítják, hogy a tremorometriás vizsgálatokat minden esetben mindkét kézen el kell végezni, ugyanis a parkinsonos és az esszenciális tremor elkülönítésében a teljesítmények oldalkülönbsége döntő jelentőségű. A bemutatott rendszer objektíven méri a tremort, valamint a betegek motoros teljesítményét ritmusos mozgásokban. A vizsgálatok eredményei alapján a módszer segíti az esszenciális és a parkinsonos tremor elkülönítését, megítélhetővé teszi a betegség kórlefolyását és a terápia hatásosságát. A tremor és a mozgásteljesítmények többváltozós statisztikai elemzése lehetőséget nyújt a tremorgenezis tudományos vizsgálatára is.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

A Chlamydia pneumoniae jelentősége néhány neurológiai kórképben

HORVÁTH Zoltán, VÉCSEI László

A Chlamydia pneumoniae neve számos idegrendszeri megbetegedés okozójaként merült fel az utóbbi időben. Intracelluláris parazitaként és egyedi életciklusa révén az immunvédelmet könnyebben tudja megkerülni, és krónikusan perzisztál a szervezetben. Képes áthangolni a fertőzött sejtek működését és feltehetően autoimmun folyamatokat elindítani. Ezek a tulajdonságok patogenetikusak lehetnek olyan krónikus neurológiai kórképekben, mint a sclerosis multiplex, az atherosclerosis, a stroke, az Alzheimer-dementia és az arteritis temporalis. Az eddigi - sokszor ellentmondó - adatok értékelése a metodikai nehézségekkel együtt nem egyszerű. A kérdéskör klinikai jelentőségét az esetleges antibiotikumkezelés szükségessége tovább fokozza.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

A spinális ketamin lehetséges szerepe a többkomponensű antinocicepcióban

JOÓ Gabriella

This thesis examines the spinal antinociceptive effect of different drugs - ketamine, morphine, endomorphin-1, dexmedetomidine - and their possible, advantageous drug combinations which may have relevant importance in spinal pain therapy in the future. My aims were the following:

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Az idegsebészet útjai…

CSÓKAY András

Nemrég a zalaegerszegi szívsebészeten jártam. Öröm volt nézni a 25 ágyas osztályt nyolc intenzíves ágygyal, két műtővel, természetesen saját műtői személyzettel, öt saját(!) aneszteziológussal. A „zalai” feltételek, amelyeket egy egyszerű megyei kórházban megteremtettek, még a hat „kiemelt” idegsebészeti centrum felében sem biztosítottak. Hogyan lehetne ezen változtatni, hogy egy idegsebészeti osztály, ha hasonló feltételeket kér működéséhez, mint például a zalai szívsebészet, azt meg is kapja?

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Idegsebészeti Társaság Az Idegsebészeti Szakmai Kollégium határozata a súlyos koponyasérülést szenvedett betegek kezelésében alkalmazott éralagútmódszerről

AZ Idegsebészeti Szakmai Kollégium

Az Idegsebészeti Szakmai Kollégium az Egészségügyi Tudományos Tanács kérésére 2005. július 1- jei ülésén ismételten áttekintette a dr. Csókay András által súlyos koponyasérültek kezelésére javasolt műtéti eljárás (éralagútmódszer) részleteit, az azzal kapcsolatban kibontakozott polémiát, valamint az e tárgyban megjelent közleményeket.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság

SZUPERA Zoltán

Atársaság újraválasztott vezetősége dr. Kondákor István elnök vezetésével megtartotta első ülését. Ezen az alábbi témák szerepeltek, valamint döntések születtek.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Epilepszia Liga

SZUPERA Zoltán

A Magyar Epilepszia Liga (MEL) vezetősége a legutóbbi ülésén módosította a személyi akkreditáció feltételrendszerét. A módosítás lényege az, hogy az akkreditált személyek olyan tanúsítványt kapnak, amiben a MEL igazolja, hogy az illető „epilepsziában járatos orvos” vagy „epilepsziaspecialista orvos”. A tanúsítvány öt évre szól, és a meghatározott feltételek teljesítése esetén meghosszabbítható. A személyi és intézményi akkreditáció jövő tavasszal kerül bevezetésre.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Epilepszia Liga Közgyűlés Győr, 2005. október 29.

SZUPERA Zoltán

AXXII. Győri Epileptológiai Továbbképző Munkakonferencia keretében közgyűlést tartott a Magyar Epilepszia Liga (MEL).

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság

STIPULA Magda, DÖME László, MÁRKUS Attila, FOLYOVICH András

Aközgyűlés első napirendi pontjaként dr. Döme László főtitkár emlékezett meg dr. Lipcsey Attila professzor úrról, aki nemcsak a társaság elnöke volt, de nevéhez fűződik annak megalapítása is. A közgyűlés határozatot fogadott el, hogy Lipcsey professzor úrnak az örökös tiszteletbeli elnök címet adományozza.