Ideggyógyászati Szemle - 2006;59(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

A Chlamydia pneumoniae jelentősége néhány neurológiai kórképben

HORVÁTH Zoltán, VÉCSEI László

A Chlamydia pneumoniae neve számos idegrendszeri megbetegedés okozójaként merült fel az utóbbi időben. Intracelluláris parazitaként és egyedi életciklusa révén az immunvédelmet könnyebben tudja megkerülni, és krónikusan perzisztál a szervezetben.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

A tudat és a tudatzavarok (angol nyelven)

SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A tudat az angol nyelvű szakirodalomban globális képesség, amely magába foglalja az elemi és az intellektuális feladatok tudatos végrehajtását, a gondolkodás, a tervezés, az ítéletalkotás, a felidézés képességét és annak ismeretét, hogy mindezek személyünkhöz tartoznak, tehát hogy öntudatunk működik. Meghatározhatjuk úgy is, mint a jelen és a múlt, valamint a külső és a belső környezetünk folyamatos tudomásulvételének adottságát.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Neuromechanikai modell ízületi forgások és végtagmozgások szabályozására (angol nyelven)

LACZKÓ József, KERRY Walton, RODOLFO Llinas

Egy általános modellt fejlesztünk ki a végtagmozgások szabályozására. A modell izomerőket és ízületi elfordulásokat határoz meg a mozgatóidegsejtektől érkező aktivitásminták függvényében. Az idegi impulzusok, az izomerők és a mozgás kinematikája közötti kapcsolat modellezése során figyelembe vesszük, hogy a generált mozgásmintát hogyan befolyásolják a mozgatóidegsejt-halmazok tüzelési frekvenciái, valamint az izom-csont rendszer biomechanikai tulajdonságai.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Komplex tremorometria az esszenciális tremor és a Parkinson-szindróma elkülönítésében

FARKAS Zsuzsanna, CSILLIK Anita, PÁLVÖLGYI László, TAKÁCS Annamária, SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A tremor leggyakrabban Parkinson-kór tünete vagy esszenciális. A már kialakult betegségekben a tremorok elkülönítése nem okoz gondot, a kezdeti stádiumban azonban a differenciálás nehéz lehet. A tremorok gyógyszeres kezelésének hatását csak műszerekkel lehet objektíven bizonyítani. Vizsgálatunk célja annak megítélése volt, hogy a CATSYS 2000 komplex klinikai tremorometriás módszer segítheti-e a különböző típusú tremorok elkülönítését.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

A spinális ketamin lehetséges szerepe a többkomponensű antinocicepcióban

JOÓ Gabriella

This thesis examines the spinal antinociceptive effect of different drugs - ketamine, morphine, endomorphin-1, dexmedetomidine - and their possible, advantageous drug combinations which may have relevant importance in spinal pain therapy in the future. My aims were the following:

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Az idegsebészet útjai…

CSÓKAY András

Nemrég a zalaegerszegi szívsebészeten jártam. Öröm volt nézni a 25 ágyas osztályt nyolc intenzíves ágygyal, két műtővel, természetesen saját műtői személyzettel, öt saját(!) aneszteziológussal. A „zalai” feltételek, amelyeket egy egyszerű megyei kórházban megteremtettek, még a hat „kiemelt” idegsebészeti centrum felében sem biztosítottak. Hogyan lehetne ezen változtatni, hogy egy idegsebészeti osztály, ha hasonló feltételeket kér működéséhez, mint például a zalai szívsebészet, azt meg is kapja?

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Idegsebészeti Társaság Az Idegsebészeti Szakmai Kollégium határozata a súlyos koponyasérülést szenvedett betegek kezelésében alkalmazott éralagútmódszerről

AZ Idegsebészeti Szakmai Kollégium

Az Idegsebészeti Szakmai Kollégium az Egészségügyi Tudományos Tanács kérésére 2005. július 1- jei ülésén ismételten áttekintette a dr. Csókay András által súlyos koponyasérültek kezelésére javasolt műtéti eljárás (éralagútmódszer) részleteit, az azzal kapcsolatban kibontakozott polémiát, valamint az e tárgyban megjelent közleményeket.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság

SZUPERA Zoltán

Atársaság újraválasztott vezetősége dr. Kondákor István elnök vezetésével megtartotta első ülését. Ezen az alábbi témák szerepeltek, valamint döntések születtek.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Epilepszia Liga

SZUPERA Zoltán

A Magyar Epilepszia Liga (MEL) vezetősége a legutóbbi ülésén módosította a személyi akkreditáció feltételrendszerét. A módosítás lényege az, hogy az akkreditált személyek olyan tanúsítványt kapnak, amiben a MEL igazolja, hogy az illető „epilepsziában járatos orvos” vagy „epilepsziaspecialista orvos”. A tanúsítvány öt évre szól, és a meghatározott feltételek teljesítése esetén meghosszabbítható. A személyi és intézményi akkreditáció jövő tavasszal kerül bevezetésre.

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Magyar Epilepszia Liga Közgyűlés Győr, 2005. október 29.

SZUPERA Zoltán

AXXII. Győri Epileptológiai Továbbképző Munkakonferencia keretében közgyűlést tartott a Magyar Epilepszia Liga (MEL).

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság

STIPULA Magda, DÖME László, MÁRKUS Attila, FOLYOVICH András

Aközgyűlés első napirendi pontjaként dr. Döme László főtitkár emlékezett meg dr. Lipcsey Attila professzor úrról, aki nemcsak a társaság elnöke volt, de nevéhez fűződik annak megalapítása is. A közgyűlés határozatot fogadott el, hogy Lipcsey professzor úrnak az örökös tiszteletbeli elnök címet adományozza.