Ideggyógyászati Szemle - 2005;58(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság primer prevenciós programja - I. rész A tartásjavító mozgásanyag elméleti alapja

GARDI Zsuzsa, FESZTHAMMER Artúrné, DARABOSNÉ Tim Irma, TÓTHNÉ Steinhausz Viktória, SOMHEGYI Annamária, VARGA Péter Pál

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programjának tartásjavító mozgásanyaga a gerinc biomechanikailag helyes használatának tudatosítását és automatizálását célozza. A biomechanikailag helyes testtartás dinamikus egyensúlyi állapot, alapja a medence helyes középállása, valamint az izomegyensúly. A medence helyes középállása esetén oldalnézetben a spina iliaca anterior superior és az os pubis medialis felsõ pontja függõleges vonalat alkot (vagyis a frontális síkban helyezkedik el). A... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

Térfogatváltozások agydaganatok 125-jódizotópos brachytherapiája után

JULOW Jenő, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, MANGEL László, BAJZIK Gábor, REPA Imre, SÁGI Sarolta, VALÁLIK István, EMRI Miklós, TRÓN Lajos, NÉMETH György

Problémafelvetés - Az agydaganatok - jelen esetben fõleg szövettanilag jól differenciált gliomák - szövetközi besugárzása után végzett képfúzió lehetõvé teszi a sugárzás következményeinek (a necrosisnak, a reaktív gyűrűnek és az oedema térfogatának), valamint a dozimetriai adatoknak a kvantitatív összehasonlítását. Betegek és módszer - A szerzõk a vizsgálatokat 19, szövettanilag jól differenciált gliomás esetben végezték átlagosan 14,5 hónappal jódizotóp (I125) szövetközi besugárzása után. A... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

Vécsei-Komoly (szerk.): Sclerosis multiplex

HARCOS Péter

E 190, számozott oldalt tartalmazó könyvnek 18 szerzõje van: Barsi Péter, Bencsik Krisztina, Beniczky Sándor, Csépány Tünde, Guseo András, Jakab Gábor, Jófejű Etelka, Kenéz József, Klivényi Péter, Komoly Sámuel, Mátyás Klotild, Oláh Rita, Rajda Cecília, Rózsa Csilla, Seres Erika, Solymosi Diana, Varga Edina, Vécsei László. A tájékozódást decimális beosztású tartalomjegyzék, a rövidítések jegyzéke és tárgymutató segíti. Minden fejezethez külön irodalomjegyzék kapcsolódik. A mondanivaló... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

A pszichotrauma kognitív feldolgozása és az orvosi pszichoterápia

POGÁNY Judit

Apszichotraumával foglalkozó pszichopatológiai és -terápiás iskolák vizsgálata a trauma emocionális következményeire és a traumafeldolgozás szabályaira irányul. Legalább három érv szól a pszichotraumával való foglalkozás mellett: 1. a társadalmat érintõ erõszakos cselekmények elõfordulásának növekedése és széles körű publicitása, 2. a trauma fogalmának kiszélesedése és tágabb értelmezése, 3. a trauma felfogása és magyarázata a kognitív tudományok szempontjából. Jelen összefoglaló e két... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

A sclerosis multiplex összetett funkcionális index alkalmazhatóságának vizsgálata Debrecenben

MEZEI Zsolt, BERECZKI Dániel, CSIBA László, CSÉPÁNY Tünde

Bevezetés - A sclerosis multiplex összetett funkcionális index (Multiple Sclerosis Functional Composite, MSFC) számítása a Nemzetközi Sclerosis Multiplex Társaság által ajánlott új vizsgálati módszer, amely három klinikai dimenzió mérésén alapul: a járás (timed walk test, TWT), a kézügyesség (9 hole peg test, 9HPT) és a kognitív funkció (paced auditory serial addition test, PASAT) vizsgálatán. Az összetevõk számértéke, a Z érték jellemzi a betegek teljesítményét. Az index alkalmazása a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

Dr. Orthmayr Alajos (1917–1971)

GERÉBY György

Amikor az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet „Pro Traditione et Evolutione” alapítványa elnökétõl, dr. Kárpáti Miklóstól azt a megtisztelõ felkérést kaptuk Szilágyi Katalinnal, hogy a még élõ, volt orvos munkatársak közül mi emlékezzünk meg dr. Orthmayr Alajosról intézetünkbe lépésének 50. évfordulóján, megegyeztünk, hogy a tárgyszerű adatok ismertetése az én feladatom lesz. Rájöttem azonban, hogy a szubjektivitástól én sem tudom függetleníteni magam. Hogy miért nem, az majd kiderül... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

A Környey Tanítványok Társasága Beszámoló

CZOPF József

A Környey Tanítványok Társasága 2004. április 23- án, Pécsett a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) székházában tartotta kilencedik összejövetelét. Az összejövetelen Czopf József bevezetõje után az alábbi elõadások hangzottak el:

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

Klinikai idegtudományok a hatékony gyógyítás szolgálatában - A Clinical Neuroscience/ Ideggyógyászati Szemle II. Élõ Száma Budapest, Rendezvényhajó - 2005. február 26.

RAJNA Péter

Elõzmények: lapunk I. Élõ Száma 2002-ben lapunk történetének jelentõs állomásához érkeztünk. Közel 10 éves elõkészítés, fáradságos munka és néhány kudarc után megtörtént a lap nemzetközi regisztrációja. Szerkesztõbizottságunknak ekkor támadt az az ötlete, hogy ezt az örömteli eseményt együtt ünnepeljük meg lektorainkkal, a lap tulajdonos társaságainak, valamint a hazai klinikai idegtudományok legjelesebb képviselõivel és a folyóirat sikerében hirdetéseikkel közreműködõ cégek küldötteivel.

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

A Binswanger-betegség tünettana, kórszövettana és elkülönítése

KOVÁCS Tibor, SZIRMAI Imre, PAPP Mátyás

A Binswanger-betegség patológiai szempontból az U rostokat megkímélõ subcorticalis periventricularis leukoencephalopathia. Vezetõ klinikai tünetei az exekutív funkciók zavara, dementia, járászavar, incontinentia, kedélyzavarok és pseudobulbaris paresis. A Binswangerbetegség oka tisztázatlan. Feltételezik a distalis periventricularis határzóna ischaemiás-hypoxiás károsodásait, amelyeket a medullaris arteriák sclerosisa, elongációja, a perivascularis terek tágulata és hypotensio, csökkent agyi... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

A szupplementer szenzomotoros rohamok tünettana, kóreredete és műtéti kezelhetõsége, illusztratív esetismertetésekkel

HALÁSZ Péter, JUHOS Vera, ERÕSS Loránd, TÓTH Szabolcs, BALOGH Attila, GYÖRGY Ilona, BARSI Péter, KELEMEN Anna, BARCS Gábor

Az utóbbi évtizedben az epilepsziasebészet fejlõdése nyomán egyre több ismeretet szerezhettünk a Penfield és munkatársai által az 1950-es évek elején leírt szupplementer motoros área mozgásszabályozásban játszott szerepérõl és az áreát bevonó epilepsziás rohamok jellegzetességeirõl. A hazai ideggyógyászati szakirodalomban ezzel a kérdéskörrel - neurofiziológiai és gyakorlati klinikai jelentõsége ellenére - alig foglalkoztak. A szerzõk a „Kooperatív Epilepsziasebészeti Program” keretében végzett... tovább »