Ideggyógyászati Szemle - 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a klinikai diagnosztikában: motoros kiváltott válasz (MEP)

ARÁNYI Zsuzsanna, SIMÓ Magdolna

A transcranialis mágneses ingerlés lehetőséget nyújt csonttal borított vagy mélyen fekvő idegrendszeri struktúrák fájdalmatlan, noninvazív ingerlésére, elektrofiziológiai vizsgálatára. A klinikai diagnosztikában a módszert elsősorban a corticospinalis pálya vizsgálatára alkalmazzák (motoros kiváltott válasz: MEP).

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

Epilepszia és szorongás - két esettanulmány alapján

BARAN Brigitta, FARKAS Márta, RAJNA Péter

Az epilepsziás betegek 70-75%-nál jelentkeznek valamilyen pszichopatológiai tünetek is, amelyek sokszor negatívabban befolyásolhatják a betegek életminőségét, mint maguk a rohamok. Az egyik leggyakrabban jelentkező interictalis pszichopatológiai tünet a szorongás. A krónikus epilepszia a különféle endogén rohamgátló mechanizmusok erősödését eredményezi, amelyek pedig felelőssé tehetők az interictalis pszichopatológiai tünetek kialakulásáért.

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

A kinurénsav fájdalomcsillapító hatása

KÉKESI Gabriella, HORVÁTH Gyöngyi

Egyre több eredmény támasztja alá, hogy a glutamátreceptorok fontos szerepet töltenek be a nocicepcióban. Az Nmetil- D-aszpartát receptorról ismert, hogy elsősorban gerincvelői szinten vesz részt a szöveti sérülést követő hyperalgesia kialakulásában. Az N-metil-D-aszpartát receptor-antagonisták antinociceptiv hatása krónikus fájdalommodellekben jól ismert, a klinikumban azonban mellékhatásaik miatt nem terjedtek el.

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

A Kennedy-szindróma - bulbospinalis izomatrophia

SZABÓ Antal, MECHLER Ferenc

A Kennedy-szindróma késői kezdetű, X-kromoszómához kötött, recesszív módon öröklődő bulbaris-spinalis izomatrófia. A betegség tünetei általában csak a 4-5. életévtizedekben válnak nyilvánvalóvá: a proximalis izmok sorvadása és gyengesége, bulbaris tünetek, a vázizmokban fasciculatiók, endokrin diszfunkcióra utaló finom eltérések, mint például gynaecomastia vagy a testi satrophiája.

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

Az affektív zavarok molekuláris genetikája

SZABÓ Zoltán

Az affektív zavarok hátterében álló genetikai és kör nyezeti faktorok szerepével kapcsolatban a genetikai epidemiológiai vizsgálatok az informatívak. A genetikai epidemiológiai vizsgálatok a betegség családi halmozódását vizsgálják, amely során megbecsülhetõ az adott család érintettségének mértéke, az úgynevezett „visszatérési rizikó” aránya (recurrence risk ratio), a λR.

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

Az epileptogén laesiók szerepe az interictalis és az ictalis epilepsziás működészavarban

JANSZKY József

Az epilepszia a második leggyakoribb neurológiai kórkép, amely a lakosság 0,5-1%-át érinti. Leggyakoribb oka az agy szerkezeti rendellenessége, az epileptogén laesio. Az MR-technikák fejlõdésével párhuzamosan egyre több adat áll rendelkezésünkre az epilepsziával társuló agyszerkezeti rendellenességekrõl.

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

Miskolczy Dezsõ, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtõje

PÁSZTOR Emil

A XX. századi magyar szellemi élet kiemelkedõ, nagy egyénisége volt, aki tudományos munkásságával hazai és széles körű nemzetközi elismerést szerzett magának és hazájának. Elméleti kutatásaival, klinikai és tudományos szervezõ munkájával megteremtette a modern neurológia alapjait hazánkban, megszervezte az Európában akkor negyedik önálló idegsebészeti osztályt.

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

Tájékoztató az MTA Doktora címre pályázók részére

VÉCSEI László

Az Orvosi Tudományok Osztálya az „MTA doktora” címre pályázók számára az alábbi követelményeket teszi közzé.

HUN 2002;55(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

KONGRESSZUSI NAPTÁR

HUN 2002;55(09-10)