Ideggyógyászati Szemle - 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

A schizophrenia dopamin-diszregulációs hipotézisének vizsgálata képalkotó eljárásokkal

SZEKERES György, PÁVICS László, JANKA Zoltán

A schizophrenia tudományosan megalapozott biokémiai betegségkoncepciói közül a dopaminhipotézist dolgozták ki a legrészletesebben. A klasszikus, közvetett bizonyítékokon alapuló elképzelés a funkcionális képalkotó módszerek fejlődésével, a specifikus receptorjelölő ligandok megalkotásával, a dinamikus változások nyomon követésére alkalmas vizsgálati eljárások kifejlesztésével közvetlenül is tanulmányozhatóvá vált.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Idegrendszeri tüneteket okozó vascularis malformatiókkal társult cerebellaris vénás anomáliák

KOVÁCS Tibor, PAJOR Péter, BODROGI László, FARSANG Marianna, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agyi és kisagyi vénás angiomákat újabban vénás anomáliáknak tartják, amelyek az idegszövet alternatív vénás rendszerét alkotják. A parenchimalis vénák fejlődési zavara miatt alakulhatnak ki, így - ellentétben a valódi malformatiókkal - fiziológiás funkcióik is vannak. Szabálytalan, változó lumenű vénák formálják, amelyek csillagszerűen összefolyva alkotják a jellegzetes caput medusae-t.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Különbözõ etiológiájú csigolyatest-folyamatok percutan kezelési lehetõsége: a vertebroplastica

KASÓ Gábor, STEFANITS János, KÖVÉR Ferenc, HUDVÁGNER Sándor, DÓCZI Tamás

A percutan vertebroplastica radiológiai módszerekkel vezérelt invazív műtéti eljárás, amelynek során a szerkezetében különféle okok miatt károsodott csigolyatestbe stabilizáló anyagot, leggyakrabban polimetil-metakrilátot juttatnak. A gyorsan jelentkező fájdalomcsillapító hatás mellett a csigolyatestet kitöltő és a polimerizáció során rigiddé váló anyag a csontot mechanikailag ellenállóvá teszi, ezáltal megelőzhető a kompresszió mértékének további fokozódása.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

A nyaki gerinc és a craniocervicalis átmenet csontos-fúziós fejlõdési rendellenességeinek molekuláris genetikai háttere

DÁVID Károly, KASÓ Gábor, THOROGOOD Peter V, STEVENS John M, CROCKARD H Alan

Ebben az áttekintő tanulmányban a nyaki gerincet és a craniocervicalis átmenetet leggyakrabban érintő csontos-fúziós fejlődési rendellenességek eredetének új értelmezését nyújtják a szerzők a gerinc embrionális fejlődésében és a fejlődés molekuláris genetikai szabályozásában megismert újabb eredmények felhasználásával.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-kóros betegek neuropszichológiai teljesítményének változásai kétoldali pallidotomiát követõen

KOSZTOLÁNYI Péter, KÁLLAI János, BALÁS István, KARÁDI Kázmér, DÓCZI Tamás

A bilateralis pallidotomia a Parkinson-kór kezelésében a motoros tünetek szignifikáns javulásához vezet (a motoros teljesítmény és a gyógyszeres kezelés változásait a szerzők később tervezik ismertetni). A beavatkozás kognitív kimenetele ellenben még nem tisztázott. Rekurrens neuralis hurkok kötik össze a frontális lebeny specifikus áreáit és a basalis ganglionokat, sugallva ezen területek funkcionális kapcsolatát.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Kinematikai paraméterek alkalmazása a centrális eredetű motoros károsodás felmérésére és az állapotváltozás követésére

FAZEKAS Gábor, FEHÉR Miklós, KOCSIS László, STEFANIK Györgyi, BOROS Zsuzsanna, JURÁK Mihály

A bizonyítékokon alapuló orvoslás felveti annak szükségességét, hogy a betegek állapotának, az állapot változásának felmérése objektív paraméterek felhasználásával történjen. A szerzők bemutatnak egy olyan módszert, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg használatos, többé-kevésbé szubjektív skálák mellett objektív módon meghatározott értékekkel mérjék fel betegeik motoros károsodását, a javulás mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

A pszichoneuroimmunológia kialakulása

SOMOGYI István, SZEKERES György, SZENDI István

A pszichoneuroimmunológia az ideg-, a hormonális és az immunrendszert egységes és integrált védekezõ szuperrendszer részeinek tekintõ, a köztük lévõ kapcsolatokat kutató interdiszciplináris tudományterület. Önállóvá az 1980-as évek elejére vált. Lényege az a paradigmaváltás, hogy az immunrendszer nem független, hanem a neuroendokrin rendszerrel együtt az adaptáció szolgálatában álló egységes, összetett és integrált hálózat interaktív részrendszere.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Alagútszindrómák és egyéb kompressziós mononeuropathiák

SZIRMAI Imre

A gyakorlatban dolgozó neurológus - mondjuk szakvizsga után - alig hét-nyolc alagútszindrómát tud felsorolni, ami azt jelenti, hogy késõbb ezek közül hármat-négyet biztosan felismer. Kómár József 200 oldalas, elegánsan kiállított könyvében 46 alagút- és kompressziós szindróma szabatos leírásával találkozunk, tehát tízszer annyi létezik, mint ahány a beteg panaszai alapján a neurológusok többségének eszébe jut. Ez a tény önmagában elég indíttatás, hogy valaki, aki a kérdés szakértõje, könyvben foglalja össze a tapasztalatait.