Ideggyógyászati Szemle - 1953;6(02)

Ideggyógyászati Szemle

1953. MÁJUS 09.

Az idegszövet elektromos aktivitásának keletkezési mechanizmusa és jelentősége a funkcio megismerése szempontjából

LISSÁK Kálmán

Az emberiség kultúrtörténetében kiemelkedő határkövet jelent a modern elektromosság tanának felfedezése és gyakorlati alkalmazása. Az elektromosság történetében általános érdekességű, különös jelentőséggel bírnak a bioelektromos áramok, mert a modern elektromosság tanának alapját tulajdonképpen az "állati elektromosság" felfedezése képezte. Galvani 1791-ben publikált munkája: "De viribus electricitatis in motu muscularis commentarius", mencsak az elektrofiziologia tudományának a kezdetét jelöli, hanem az utána megindult vita vezette Voltát az áramló elektromosság, a galvan áram felfedezéséhez és már az ókorban is ismert elektromos ráják elektromos szerveinek morfológiája pedig a Volta-oszlop megszerkesztésénél segítette.

HUN 1953;6(02)

Ideggyógyászati Szemle

1953. MÁJUS 09.

Halmozott elektroshock kezelés következtében fellépő amentiformis képek megelőzése és gyógykezelése

ZSOMBÓK György

Halmozott elektroshock kezelés folyamán a stuporos szak előtt és után amentiform nyugtalanság jelentkezhetik; enyhe hyperthyreosis jegyeit mutató egyéneken többnyire igen kifejezett sympathicotoniás jegyekkel. Ennek előidézésében a vázolt klinikai megfigyelések szerint a szervezet mobilizálható folyadékának csökkentése, részben az ES-kezelés nyomán kialakuló sympathicotonia és elhúzódó, intenzív capillarispermeabilitás fokozódása bír jelentőséggel. A zavartság i. v. adott ergotamintartáttal, ill. annak hydralt származékával (DHE45) azonnal oldható, tartós nyugtatása Sevenal+ergotamintartarát combinált injekciók váltak be. Profilaktikus, kezelés alatti, rendszeresen ellenőrzött teáztatással a szövődmények száma csökkenthető, amentiformis állapot felléptekor azonnali kombinált sedalás mellett, corrigálva a folyadékháztartás zavarát, sikerült a halálozást teljesen megszünteti.

HUN 1953;6(02)

Ideggyógyászati Szemle

1953. MÁJUS 09.

Terhességi hányás a pavlovi reflexologia tükrében

KLIMES Károly, TARJÁN György

A terhességi hányás régen ismert, szinte fiziológiásnak elfogadott szövődménye a graviditásnak. A régi tankönyvek merev sematizálásukkal felosztották a fokozott terhességi hányás (hyperemesis gravidarum) jelenségét toxikus, reflektorikus és psychogen eredetűekre. A tudományos önkény kisebb hibája mellett lényegesen nagyobb hiba származott therapiás tekintetben, amennyiben egyfelől túlzott rendszabályok, másfelől a hányás elbagatellizálása között ingadozott az orvos úgyszólván teljesen szubjektív therapiás aktivitása. Számtalanszor előfordult azonban, hogy az ártalmatlannak induló terhességi hányás egyre súlyosbodott, a szaporodó hányások következtében a beteg kiszáradt és a kép egyre toxikusabb jelleget öltött. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a súlyos, toxikus hányás a terhesség művi megszakításának indikációját képezte és így a hányásos állapot precíz elbírálása nemcsak orvosi, de társadalompolitikai, sőt erkölcsi feladatot is jelentett.

HUN 1953;6(02)

Ideggyógyászati Szemle

1953. MÁJUS 09.

Idegennyelvű Összefoglalások

A számban megjelent cikkek Orosz és Német nyelvű összefoglalója

HUN 1953;6(02)