Ideggyógyászati Szemle Proceedings

A COVID-19 és a sclerosis multiplex

2021. DECEMBER 22.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings - 2021;6(3)

Az ECTRIMS 2021, kongresszus részeként a COVID-19 és a sclerosis multiplex viszonyrendszere témakört több szempontból taglaló, három előadásból és az előadásokat követő diszkusszióból álló szekció került megrendezésre. Az ülés elnökei Andrew Chan (Bern) és Olaf Stuve (Dallas) voltak.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Immunmoduláció/immunszuppresszió

A kladribin (CLD) sclerosis multiplex- (SM-) terápiaként való engedélyezéséhez vezető vizsgálatait több mint egy évtizede végezték, ezért szükséges a CLD hatékonyságának és biztonságosságának újraértékelése a jelenlegi SM-terápiás palettán. A jelen vizsgálat célja a CLD hatékonyságának és biztonságosságának értékelése és a terápiás válasz korai markereinek azonosítása volt a jelenlegi SM-populációban.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Képalkotó és nem képalkotó biomarkerek – folyékony biomarkerek

A kladribin hatása elsősorban az adaptív immunrendszeren érvényesül; sclerosis multiplexben (SM) azonban a különböző lymphocytapopulációkra és a neurofilament könnyűlánc szérumszintjére (sNfL) kifejtett hatása kevéssé ismert. A vizsgálat célkitűzése a különböző lymphocytapopulációk redukciójának és rekonstitúciójának, illetve az sNfL-szint változásának hosszmetszeti analízise volt a kladribin-terápia ideje alatt.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Terápia – a betegek szükségleteinek támogatása a kezelés minden lépésében

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021-es, virtuális kongresszusán, a Merck gyógyszergyár által támogatott szimpóziumon, amelynek témája a betegek szükségleteinek a támogatása volt a kezelés minden lépésében, Sara Eichau, a Hospital Virgen Macarena de Sevilla SM-osztályának vezetője előadásában azokról a megfontolásokról beszélt, amelyeket egy kezelés elindításakor kell figyelembe venni sclerosis multiplexben (SM).

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Terápia – valós körülmények közötti vizsgálatok és az SM-regiszterek adatai

A kladribin tabletta-alkalmazás késleltetett megismétlésének kockázatai és előnyei nem ismertek. Ausztráliában összesen 144 beteg kapott egy éves ciklus kladribin-kezelést (Movectro néven), mielőtt a terápiát kivonták a forgalomból. Közülük 90-et regisztráltak az MSBase adatbázisba. 2018 óta ezen betegek közül 16-an részesültek egy újabb ciklus kladribin-kezelésben (Mavenclad néven). A vizsgálat célja a 16 ausztrál beteggel kapcsolatos hatékonysági és biztonságossági eredmények ismertetése; a betegek először 2010/2011-ben kaptak kladribin tablettát (Movectróként, 1,75 mg/ttkg), majd 2018 óta újra (Mavencladként).

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Globális szempontok

A Covid-19-pandémia során számos új kérdés fogalmazódott meg a sclerosis multiplex ellátását illetően is. Ezek egy része az immunmoduláns kezelések és a SARS-CoV-2-vakcináció viszonyrendszerével kapcsolatos: elérhető-e megfelelő immunizáció az egyes terápiák alkalmazása mellett? Szükség lehet-e egyes kezelések halasztására, felfüggesztésére az optimális cél elérése érdekében? Nicola Vickaryous és munkatársai (Barts and the London School of Medicine and Dentistry, Queen Mary University of London) vizsgálatuk során ezekre a kérdésekre igyekeztek választ találni, kiindulási alapot teremtve a későbbi terápiás döntésekhez vezető kockázat/haszon elemzéshez.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).