Hypertonia és Nephrologia

U-Prevent – A rizikóstratifikáció új szemlélete

VÉRTES András1

2021. SZEPTEMBER 13.

Hypertonia és Nephrologia - 2021;25(04)

A cardiovascularis prevenció célja a magas cardiovascularis rizikójú egyének korai felismerése. Ebben segít a rizikóstratifikáció. A SCORE-rendszer alkalmazása sokat segít ebben, de a klinikai gyakorlatban egyre ritkábban került alkalmazásra. Az U-Prevent egy új szemléletet hozott, mivel mind a primer, mind a szekunder prevencióban alkalmazható, illetve a terápiás eredmény le is mérhető. Az U-Prevent alkalmazható a fiatal és az idős populációban, továbbá a cukorbetegek esetében is. Elterjedése sokat segíthet a cardiovascularis prevencióban, a mortalitás csökkentésében.

AFFILIÁCIÓK

  1. Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hypertonia és Nephrologia

A tudományos bizonyítékok transzlációja hypertoniairányelvbe (ESC/ESH Guidelines on Arterial Hypertension): a bizonyosság és bizonytalanság elemzése a döntéshozatal támogatásához

KOLLER Ákos, TAKÁCS Johanna

Célkitűzés – Az orvos-egészségügyi szakmai irányelvek (guidelines) a meglévő szakmai tudás összefoglalói, amelyek segítik az egészségügyi szakemberek orvosi döntéshozatalát. Jelen vizsgálatunk célja az ESC/ESH által kiadott artériás hypertonia (AH) irányelv elemzése, hogy meghatározzuk milyen bizonyossággal (hatékonysággal) rendelkezik összességében a döntések meghozatalához. Módszer – Az AH-irányelv matematikai elemző vizsgálatát végeztük, értékelve a tudományos bizonyítékok szintjeit (Level) és az ajánlások fokozatait (Class). Összesen 135 Level- és Class-adatot elemeztünk. A döntési bizonyosság/bizonytalanság százalékos arányait az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó tudományosbizonyítékok szintjeinek elemzése alapján számítottuk ki. Eredmények – Az AH-irányelv nagy arányban rendelkezett ’A evidencia szintű’ bizonyítékokkal az ajánlások egyes fokozataiban. A döntési bizonyosság az AH irányelvbenviszonylag magas, 75,7% volt. A diagnózisra és kezelésre vonatkozó ajánlások döntési bizonyossága 68,6%, illetve 77,8% volt. Következtetés – Jelen vizsgálatunkban egy olyan új és objektív módszert alkalmaztunk, amellyel az orvos-egészségügyi szakmai irányelveket objektíven lehetértékelni és döntéshozatali hatékonyságukat megállapítani, figyelembe véve az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó bizonyítékokat. A döntési bizonyosság/bizonytalanság arányának objektív és kvantitatív meghatározása egy objektív eszköz arra is, hogy a kutatási bizonyítékokat ’átfordítsuk’ szakmai irányelvekké, és egyben lehetővé teszi az irányelvek összehasonlíthatóságát. Továbbá a bizonytalanság feltárása iránymutatást ad a jövőbeni kísérletes és klinikai kutatások számára, elősegítve ezzel az adott területen lévő tudásunk folyamatos gyarapítását.

Hypertonia és Nephrologia

Lipidcsökkentő kezelés idült vesebetegségben az új tanulmányok és ajánlások tükrében

MÁTYUS János

Az idült vesebetegség (chronic kidney disease – CKD), amely napjainkban a populáció 10-14%-át érinti, drámai módon fokozza a cardiovascularis megbetegedések gyakoriságát és súlyosságát, amelyek következtében a betegek többsége meghal, még a vesepótló kezelés előtt. A jelenlegi cardiovascularis rizikót becslő ponttáblázatok CKD-ban jelentősen alulmérik a valós kockázatot, ezért ebben a betegpopulációban nem alkalmazhatók. Cardiovascularis kockázat besorolására is elsősorban a CKD súlyosságának megállapítására alkalmazott kombinált GFR-fehérjevizelés táblázat használata javasolt, amelyet az elmúlt évi hazai kardiológiai konszenzuskonferencia is elfogadott. A koleszterincsökkentő kezelés haszna CKD-ban is bizonyított, az általános populációhoz hasonlóan 1 mmol/l-es LDL-c-csökkentés 20%-kal csökkenti a jelentős cardiovascularis események előfordulását, csak dializált betegek esetében szerényebbek az eredmények a nem atheroscleroticus kórképek előtérbe kerülése miatt. Az újabb klinikai vizsgálatok egyértelműen azt jelezték, hogy minél alacsonyabbak az elért LDL-c-értékek, annál kisebb a jövőbeni cardiovascularis események kockázata is, emiatt az elérendő LDL-c-értékeket az új ajánlások is szigorították.

Hypertonia és Nephrologia

Membranosus glomerulopathia két esete

BÓDI Brigitta, FEJES Réka, KARDOS Magdolna, DEÁK György

ÖSSZEFOGLALÁS – A membranosus glomerulopathia (MGP) a felnőttkori nephrosisszindróma leggyakoribb oka. Megjelenhet primer, autoimmun betegség formájában vagy kialakulhat másodlagos betegségként malignus tumorok, autoimmun betegségek, infekciók, nemkívánatos gyógyszermellékhatás következtében. Közleményünkben két esetet szeretnénk bemutatni.

Hypertonia és Nephrologia

Tények és tévhitek a tiazid és tiazidszerű diuretikumok kapcsán

BENCZÚR Béla

A diuretikumok változatlanul első vonalbeli kezelésnek számítanak a hypertoniaajánlásokban. Ezzel együtt számos vita irányult a mellékhatásaikra, és ennek eredményeként egy kissé eltúlzott félelem alakult ki a metabolikus mellékhatásaik és a potenciális bőrdaganatokat okozó hatásaik miatt. Az adatok egyelőre azt mutatják, hogy az általuk okozott klinikailag jelentős laboreltérések rendkívül kismértékűek, rákkeltő hatásuk nem teljesen bizonyított, ugyanakkor a volumencsökkentő és natriureticus hatásuk jelentős, ezáltal nagymértékben csökkentik a morbiditást és mortalitást. Igaz ugyanakkor, hogy számos nemzetközi guideline különbséget tesz a tiazid (hidroklorotiazid) és a tiazidszerű (klortalidon, indapamid) diuretikumok között, és inkább a hosszú hatású tiazidszerű diuretikumokat preferálják. Ezen különbségek alapján lehet, hogy utóbbiakat érdemes lesz külön alcsoportként kategorizálni. Azt azonban érdemes tudni, hogy az indapamidnak két eltérő farmakokinetikájú változata van, amely komoly klinikai jelentőségű.

Hypertonia és Nephrologia

Az atorvasztatin szerepe a cardiovascularis betegségekben

BARNA István

Fokozott cardiovascularis kockázatú egyénekben a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzésére a nem gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan mind elsődleges, mind másodlagos prevencióra a sztatinok az elsőként választandó szerek. Az endothelfunkciót javító, az oxidatív stresszt csökkentő, valamint a gyulladáscsökkentő hatás együttesen jelenti az LDL-koleszterin-szinttől független hatékonyságot. Az atorvasztatin nagy dózisban (40–80 mg) akut coronariabetegségben, ischaemiás szívbetegekben, általános érelmeszesedés esetén, valamint a plakknagyság csökkentésében és plakkstabilizációban társult diabeteses betegekben is bizonyítottan kedvező hatású. Az ajánlások életkortól függetlenül, egységesen fogalmaznak; nagy, illetve nagyon nagy kockázatú betegekben a célérték elérése, de legalább 50%-os LDL-koleszterin-szint-csökkentés javasolt, amellyel a coronariabetegségek okozta halálozást, a szívinfarktus, stroke, veseelégtelenség kockázatát bizonyítottan csökkenthetjük.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció

VÉRTES András

A cardiovascularis betegségek változatlanul a vezető halálokok közé tartoznak a fejlődő országokban. A cardiovascularis betegségek hátterében húzódó atherosclerosis már akár gyermekkorban megkezdődhet, és aztán lappangva, tünetmentesen fejlődik ki évek, évtizedek alatt. A cardiovascularis prevenció egy összehangolt tevékenység, amely populációs és/vagy egyéni szinten is folyik. A tradicionális cardiovascularis szűrés az emelkedett koleszterin vagy magas vérnyomás, illetve egyéb kockázati tényezők ko-rai felismerése az egészséges, tünetmentes populációban. A klinikai rizikóbecslés lé-nyege a magas cardiovascularis kockázatú egyének felismerése, akiknél intenzív prevenciós stratégia szükséges. A megfelelő cardiovascularis szűréshez és rizikómeghatározáshoz szükséges, hogy a lakossággal leginkább találkozó háziorvosok és az egészségesnek tartott, aktív dolgozókkal találkozó foglalkozás-egészségügyi orvosok minden orvos-beteg találkozót felhasználva elvégezzék a rizikóstratifikációt. Ehhez az orvosok és nővérek prevenciós szemléletű oktatása lenne szükséges, hi-szen a kiszűrt egyének edukációja is alapvető a cardiovascularis mortalitás csökkentésében.

Lege Artis Medicinae

Mit jelent a diabetes mellitusban szenvedő beteg „egész”-sége?

VÁLYI Péter

A diabetes mellitus krónikus, progrediáló betegség, amit a vércukor kóros szintje jellemez, a szervi szövődményei miatt pedig az idő előtti rokkanttá válásnak és halálozásnak az egyik fő kockázati tényezője. A diabetes mellitusban szenvedő személy ellátásának legújabb irányelvei részletesen tárgyalják a diagnosztikai kritériumokat, a megelőzést, az életmódi és gyógyszeres kezelést, a szövődményeket, az életkori sajátosságokat. Ugyanakkor a cukorbajban szenvedő személy mindennapos ellátása során alig fordítanak kellő figyelmet a betegséggel kapcsolatos anatómiai és funkcionális károsodások súlyosságára, azok hogyan és milyen mértékben korlátozzák az ember mindennapi megszokott tevékenységét, akadályozzák a társadalmi szerep betöltését, milyen jelentősége van az ember és a környezete kölcsönhatásának és a személyes tulajdonságoknak. A közlemény célja annak a bemutatása, hogyan változik meg diabetes mellitusban az ember teljessége, „egész”-sége, milyen eszközei vannak a károsodások és a funkcióképesség objektív felmérésének, mekkora jelentősége van a megmaradt képességek fejlesztésének, a támogató környezet kialakításának, a szükségletek értékelésének, a személyes tulajdonságok pozitív befolyásolásának, mindezek hogyan hatnak az ember életminőségére, együttműkö­dési készségére. Az ember „egész”-ségének az átfogó szemlélete hozzájárulhat a megelőző, gyógyító és a rehabilitációs te­vékenység nagyobb sikerességéhez a diabetes mellitusban szenvedő betegekben.

Ideggyógyászati Szemle

Ulcerative carpal tunnel syndrome (on-line)

KAMONDI Anita, TEIXEIRA Jose Maria, SZIRMAI Imre

angol nyelvű

Lege Artis Medicinae

„Büntetésterápia” - Kényszergyógykezelés alatt álló betegek pszichorehabilitációs lehetőségei Magyarországon

BACSÁK Dániel, KRÁMER Lili

A büntetendő cselekményt elkövető pszichiát­riai betegek életútjának vizsgálatakor elkerülhetetlen, hogy pillantást vessünk arra, a jog - nem függetlenül a társadalom mentális zavarokról alkotott képétől - miképpen definiálja a kóros elmeállapotot büntetőjogi kontextusban, és milyen intézményes válaszokat ad rá. Magyarországon a beszámítási képesség fogalma orvosi és jogi elemeket egyaránt tartalmaz, melyek mentén lényegében a szakértő véleménye alapján dönt a hatóság a terhelt sorsáról. Felmentő ítélet esetén, bizonyos feltételek teljesülése mellett, megnyílik az út a kényszergyógykezelés felé, mely hazánkban a büntetés-végrehajtás rendszeréhez tartozik. Ezáltal rendszerint szembekerül a pszichorehabilitáció szemlélete és a kényszergyógykezelés (mint büntetőjogi intézkedés) végrehajtásának egymással nehezen összeegyeztethető igénye. Köz­leményünk amellett érvel, hogy jelenleg el­sősorban a büntető és biomedikális szemlélet érvényesül, mely jelentősen megnehezíti a sikeres rehabilitációs munkát, a fe­lül­vizs­gálatok rendszerszintű limitációi és eljárásrendje, valamint a pszichiátriai-szociális el­lá­tó­rend­szer működése, illetve a pszichiátriai betegek társadalmi stigmatizációja indo­ko­latlanul megnyújtja a „bűnös betegek” büntetés-végrehajtási intézményben eltöltött idejét.

Klinikai Onkológia

A hipnózis nyújtotta előnyök az onkológiai betegút minden lépésénél – széles betegkör számára elérhető módon

SOMOGYI Erika, ZSENI Annamária

A betegségek és a gyógyítás komplex bio-, pszichoszociális szemlélete alapján az elmúlt három évtizedben számos vizsgálat kutatta a hipnózis hatékonyságát az onkológiai betegút különböző állomásain. A kutatások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a hipnózisban zajló pszichés támogatás mérhető és reprodukálható módon járulhat hozzá a distressz, a fájdalom és a kezelések okozta mellékhatások csökkentéséhez, valamint az életminőség javításához különböző onkológiai megbetegedésekben. Ugyanakkor a pszichés, hipnoterápiás támogatás még nem válhatott az onkológiai protokollok, a betegút részévé, minden beteg számára elérhető módon. Ennek hátterében az egyik jelentős tényező a szakképzett humán és financiális erőforrás hiánya. Egy magyar fejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy minden beteg számára, könnyen és reprodukálható módon elérhető pszichés támogatást adjon, a hipnoterápia adta szakmai lehetőségek kihasználásával, az onkológiai betegút minden állomásánál. Az eddigi közlemények a hipnózis alkalmazásáról az onkológiai betegellátásban nemcsak pozitív eredményeket hoztak, hanem további kérdéseket is felvetettek. A fejlesztés eredményeképpen létrejött egy mobileszközökre térítésmentesen letölthető applikáció, a Hipnoword, ami a betegtámogatás mellett klinikai kutatásokra alkalmas eszközként is szolgálhat a további vizsgálatokhoz.