MATOLTSY András
2016. SZEPTEMBER 10.
Hypertonia és Nephrologia - 2016;20(04)
Balkamra-hypertrophián (BKH) a bal kamra tömegének kóros megnagyobbodását értjük. A tömegnövekedés abszolút értékén kívül fontos a remodelláció geometriai típusa is. A hypertonia okozta BKH döntően falvastagodás eredménye, aminek hátterében a bal kamra megnövekedett utóterhelése áll, de genetikai tényezők is szerepet játszanak. A BKH citopatológiai háttere a sarcomerek számának, méretének a megnövekedése, illetve interstitialis fibrosis kialakulása. A BKH mérése a jelen klinikai gyakorlatban leginkább echokardiográfiával történik. A BKH megléte szoros összefüggésben van a bal kamrai szisztolés és diasztolés disz - funkció, a szívelégtelenség, a myocardiuminfarktus, a ventricularis arrhythmiák, a hirtelen halál, az aortagyök-dilatáció és a cerebrovascularis események előfordulásának a növekedésével. A cardiovascularis kockázat egyenesen arányos a BKH fokával. A BKH csökkentése mérsékeli a cardiovascularis kockázatot és javítja a myocardium funkcióját. BKH-csökkentés érhető el fogyással, a sóbevitel mérséklésével, ACE-gátlók, ARB-k, néhány kalciumcsatorna-blokkoló és bizonyos sympatholyticumok alkalmazásával.
Hypertonia és Nephrologia
A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter 2011-2013. és 2015. évi adatbázisa felhasználásával végeztek antropometriai elemzést, melynek során a túlsúlyt és elhízást a kor függvényében vizsgálták. A hypertoniás betegeknél észlelt eltéréseket a teljes lakosságban 2015-ben végzett hasonló elemzéssel hasonlították össze. A haskörfogat mérési kategóriájával a visceralis obesitas prevalenciáját is nézték és ezen adatokat is összehasonlították a lakossági szűrésnél nyert adatokkal. A túlsúly és az elhízás gyakorisága mindkét nemben igen magas volt, együttes előfordulásuk 45-70 év között meghaladta az esetek 70%-át. A lakossági szűréssel történt összevetés jelezte, hogy a hypertoniás betegeknél szignifikánsan magasabb a túlsúly és elhízás prevalenciája. A haskörfogattal jelzett visceralis elhízás előfordulása ugyancsak igen magas, különösen nőknél, ahol eléri az esetek 50%-át is. A lakossági összehasonlításnál a visceralis obesitas veszélyeztetett kategóriájával végzett mérések adtak megbízható különbséget a hypertoniás egyének szempontjából.
Hypertonia és Nephrologia
A magas vérnyomás a népbetegségek között is nagy jelentőségű. A kardiovaszkuláris halálozás szignifikánsan mérsékelhető lenne, ha a betegek vérnyomását nem csak kezelni, de kontrollálni is tudnánk. Az újonnan bevezetett perindopril-amlodipin-indapamid fix kombinációjú tabletta jó eszköz lehet a családorvosok, a belgyógyászok, a kardiológusok számára. Az ACE-gátló perindopril, az új típusú vazorelaxáló diuretikum indapamid és a harmadik generációs Ca-csatorna blokkoló amlodipin együtt adásából származó vérnyomáscsökkentés hatékony. Az effektivitás mellett a járulékos és pleiotrop szervvédő (kardioprotektív, plakkstabilizáló, stroke megelőző, antiateroszklerotikus, antithrombotikus, endothél diszfunkciót korrigáló, vesevédő) hatásokból származó előnyök hosszú távú, az életkilátásokat és az életminőséget is javító lehetőségeket biztosíthatnak a betegeink számára. A fix kombinációval, ha jó dózist választunk a beteg együttműködési kapacitását kiváló szintre emelhetjük. Az összefoglalóban a teljesség igénye nélkül azokra a fontosabb evidenciákra hívjuk fel a figyelmet, amelyek a fenti hármas erejét igazolják.
Hypertonia és Nephrologia
A magyar hypertoniás betegek körülbelül 57%-a nem éri el a célvérnyomást. Egy 2011-ben publikált adat szerint a terápiarezisztens hypertonia prevalenciája 2,9-43% közötti. A Szegedi Tudományegyetem egyik Hypertonia Ambulanciáján gondozott betegek terápiás adatait elemezve az alábbi kérdésekre szerettek volna a szerzők válaszokat kapni. A definíció szerint hány beteg volt terápiarezisztens? Hány beteg szedett három vagy több vérnyomáscsökkentő szert? Ezek közül a betegek közül mennyi érte el a szisztolés célvérnyomást? Mekkora terápiás kombinációban részesültek a betegek általában? A retrospektív adat gyűj - tés a 2011. január 1. és 2011. augusztus 31. közötti időszakra terjedt ki. Összesen 310 hypertoniás beteg adatai kerültek feldolgozásra, minden betegnél csak egy megjelenést áttekintve. Ha egy beteg ez alatt az időszak alatt többször jelent meg a szakrendelésen, akkor csak az első viziten rögzített adatokat értékelték. Két vér - nyo másmérés átlaga került rögzítésre. A cél szisztolés vérnyomás a 140/ Hgmm volt. Ebben a beteganyagban a definíció szerint 234/310 (76%) terápiarezisztens hy - pertoniás volt (átlagvérnyomás 158±17/97±8 Hgmm). Három vagy több vérnyomáscsökkentőt 257/310 (83%) beteg szedett (átlag szisztolés vérnyomás 136±20 Hgmm) és közülük 134 (a 257 beteg 52%-a) volt célvérnyomáson. Ebben a populációban a négyszeres gyógyszer-kombináció volt a leggyakoribb. Javasolt többszörös gyógyszer-kombinációt alkalmazni a célvérnyomás eléréséhez és elegendő - de a szükségesnél nem több - időt szánni a leghatékonyabb kombináció beállításához minden esetben. A terápiarezisztens esetekben mindig szükséges tisztázni ennek okát is.
Hypertonia és Nephrologia
A szerzők az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján elemezték a magas vérnyomás és kognitív funkció kapcsolatát. A kor előrehaladásával egyre inkább kell számolni a diszfunkció megjelenésével és a vascularis dementia kialakulásával. Ebben jelentős szerepet játszik a hypertonia jelenléte. Egyszerű módszerekkel, tesztekkel érdemes a háziorvosi praxisban és a szakellátásban is ezt a funkciót ellenőrizni, számolván azzal, hogy a lakosság öregedése megállíthatatlan folyamat. A hatásos antihipertenzív kezelés, a vérnyomás-variabilitás csökkentése kedvezően befolyásolja a kognitív funkció romlását, különösen, ha a kezelést minél előbb indítjuk.
Hypertonia és Nephrologia
A fejlődés meghatározó tényezője minden társadalomban az, hogy az emberek hogyan érzik magukat, azaz milyen az életminőségük. Az egyén életminősége sok összetevőből áll és ez messze túlterjed az orvostudomány keretein. Jelen tanulmány az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak széles körű kutatása alapján arról számol be, hogy az életminőségnek milyen összetevői vannak, és ezekről miképpen vélekednek az egyes országok lakosai. A cikk foglalkozik az életminőség komponensei közötti összefüggésekkel és az életminőségről alkotott tények és vélemények összehasonlításával.
Lege Artis Medicinae
A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető antihipertenzív gyógyszerek maradtak. A magas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógyszercsoportokat véletlenszerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix antihipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi magyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Közleményünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydrochlorothiazidnak és indapamidnak, valamint kombinációs készítményeik korszerű alkalmazását a magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg kezelésében.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertonia a cardiovascularis betegségek – szívelégtelenség, coronariabetegség, stroke és krónikus veseelégtelenség – fő és leggyakoribb rizikófaktora. A hypertoniás szívbetegség egyik klinikai manifesztációja a különböző ritmuszavarok megjelenése, amely a myocardium strukturális és funkcionális patofiziológiai változásával magyarázható. Hypertoniában a leggyakoribb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, de más supraventricularis és kamrai arrhythmiák is előfordulnak főleg balkamra-hypertrophia vagy szívelégtelenség esetén.
Nemzetközi szinten az APN ápoló szerepe a magas vérnyomás kezelésében sokat bővült. Az ápolók bevonása a vérnyomás kezelésébe, a szakszerű vérnyomásmérés elsajátításával és a betegoktatással kezdődött és a leghatékonyabb stratégiává vált a vérnyomáscsökkentés terén. Az egyetemi végzettségű APN ápolók feladatai közé tartozik a felmérés, nyomon követés, diagnosztika, gyógyszeres kezelés, egészségnevelés, betegeducatio, ellátás koordinálása, teljesítményellenőrzés és a minőség javítása. Hazánkban a hypertoniások ellátását és gondozását az alapellátásban háziorvosok végzik. A napi szinten ellátandó betegek száma miatt az egy főre jutó ellátási idő folyamatosan csökken. A magas számú akut betegek ellátása miatt kevesebb idő jut a krónikus betegek gondozására. Hazánkban 2017 őszén indult az egyetemi végzettséget adó APN képzés. Az első egyetemi végzettségű APN közösségi szakápolók 2019 februárjában kerültek ki a rendszerbe. Képzettségüknek megfelelően alkalmasak háziorvosi praxisokban, praxis közösségekben a kompetencia szintjüknek megfelelően krónikus betegek gondozására és nyomon követésére.
Hypertonia és Nephrologia
A familiáris hypercholesterinaemia (FH) a koleszterinanyagcsere veleszületett zavarával járó kórkép, amelyet jelentősen emelkedett összkoleszterinszint (TC) és low density lipoprotein koleszterinszint (LDL-C), ennek következtében a szív- és érrendszeri betegségek korai megjelenése jellemez. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága FH-s betegekben nem tisztázott, de jelenléte független kockázati tényezője a cardiovascularis betegség kialakulásának. Megfelelő terápiája ezért kiemelt fontosságú ebben a nagy kockázatú betegcsoportban. Célul tűztük ki 86, szakrendelésünkön először megjelent, frissen diagnosztizált, lipidcsökkentő kezelésben még nem részesülő heterozigóta FH-s beteg (27 férfi, 59 nő, átlagéletkoruk 53,6±13,4 év) esetén a lipidszintek, valamint a dokumentáció alapján a magas vérnyomás előfordulásának és kezelésének értékelését. Az FH diagnózisát a Dutch Lipid Network kritériumrendszer alkalmazásával állítottuk fel. A betegek átlagos TC-szintje 8,49±1,7 mmol/l, átlagos LDL-C-szintje 6,11±1,5 mmol/l, átlagos high density lipoprotein koleszterin (HDL-C) szintje 1,62±0,5 mmol/l, míg a lipoprotein-(a)-szint mediánja 301 mg/l volt. Mindössze 33 beteg esetén diagnosztizáltak korábban magas vérnyomást (38,4%). Béta-blokkolót 23, ACE-gátlót 13, ARB-t 12, kalciumcsatorna-blokkolót 9, HCT-t 11 beteg kapott. 11 beteg részesült monoterápiában, 10 beteg kettős, 11 beteg hármas, míg 1 beteg négyes kombinált kezelést kapott. Az eredmények alapján a magasvérnyomás-betegség ebben a betegcsoportban valószínűleg aluldiagnosztizált, a javasolt kezelés pedig sem az alkalmazott szer típusát, sem annak módját tekintve nem felelt meg az aktuális terápiás irányelveknek. A magasvérnyomás-betegség szűrése és korszerű kezelése, tekintettel az FH esetén kialakuló korai érelmeszesedésre, jóval nagyobb figyelmet érdemel ebben a kiemelt kockázatú betegcsoportban.
Hypertonia és Nephrologia
A szívizmot ért ártalmakra a szív különböző változásokkal válaszol, amelyet komplex folyamatok szabályoznak. Ha az ártalom irreverzibilis, akkor az alkalmazkodásként induló változások krónikussá válhatnak, és tartósan ronthatják a szívfunkciót. A szerző az alábbiakban részletezi a bal kamra patológiás átépülését, amely szívelégtelenséghez vezethet. Kitér a szívelégtelenség típusaira a legújabb ajánlások alapján, illetve bemutatja azokat az echokardiográfiás vizsgálómódszereket, amelyekkel a szív diasztolés, szisztolés és jobb kamrai funkcióját megítélhetjük.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás