Nappal vagy éjszaka?
LIPTÁK Judit
2014. SZEPTEMBER 10.
Hivatásunk - 2014;9(03)
LIPTÁK Judit
2014. SZEPTEMBER 10.
Hivatásunk - 2014;9(03)
Az ember élettani bioritmusa szerint nappal ébren van és aktív, éjszaka pedig alszik, pihen. Ezt a ritmust a köztiagy szomszédságában elhelyezkedő tobozmirigyben a melatonin ciklikus termelõdése tartja fent. A melatonin képzõdését a fényerõ csökkenése indítja be, erõs fényben nem termelõdik melatonin. Ezért érezzük például álmosítónak a szürke, borongós idõt, ezért vagyunk aluszékonyabbak télen és aktívabbak nyáron.
A feledékenységet sokan az időskor természetes velejárójának tekintik. De mint ahogy fiatalabb korban is előfordul, hogy nem emlékszünk arra, hova tettük a kulcsot, vagy a boltban elfelejtjük, hogy kifogyott otthon a cukor, addig időskorban sem tekinthető elfogadhatónak, ha az illető nem talál haza, nem ismeri meg a családtagjait. Jól érezhető a határ a szórakozottság-feledékenység, és a mindennapi életet veszélyeztető kóros memóriazavar között. Ez utóbbi kétségtelenül gyakoribb időskorban, de semmiképpen nem tekinthető normálisnak.
Hivatásunk
A mozgás nagyon fontos a mindennapi életben. Sokszor halljuk, hogy hetente kétszer-háromszor érdemes megdolgoztatni az izmokat, hiszen a mozgásnak számos pozitív hatása van a szervezetre. Sajnos egyre többször tapasztalom, hogy egy-egy kemény aerobikóra után a nyújtás alatt pakolászni kezdenek a vendégek. Vajon siet valahová? Nem érzi, hogy a nyújtás fontos része lenne az órának? Úgy gondolja, ettől formálódni már nem fog, csak időpocsékolás? Úgy gondolom, érdemes kihasználni azt az 5-10 percet: lazítani, kikapcsolni, nyújtani, kifújni magunkat. Az erősítés és a kardiómozgások mellett pedig érdemes kipróbálni a stretchinget mint óratípust.
Zombor Gábor gondolkodás nélkül vállalta a feladatot májusban, amikor Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter felkérte államtitkárának, bár szakmai körökben már tavaly ősszel emlegették a nevét Szócska Miklós utódaként. Az egészségügyért felelős államtitkár lapunknak többek között azt is elmondta, nagy változások készülnek az alapellátásban, növekedhet a szakdolgozók presztízse, támogatják a szakdolgozói kompetenciák bővítését, de ebben először az orvosoknak és szakdolgozóknak kell szakmai konszenzust kialakítani.
Hivatásunk
Segíteni, támogatni, ápolni, gyógyítani másokat - kicsiny gyermekkorától érezte, hogy ez a küldetése. Ez vezette és vezeti ma is a betegek ápolásában, a következő generációk oktatásában, a társadalmi feladatvállalásban. Vágány Tamásné Ica, a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet ápolási igazgatója pályáját nem négy évtizede kezdte a ceglédi kórházban, amikor érettségi után munkába állt a belgyógyászaton, hanem sokkal korábban. A csemői tanyán, az erdő tőszomszédságában álló kis házban, ahol felnőtt. Úgy meséli, talán ott, azon a gyönyörű helyen, a fák között a rengetegben és a réten szívta magába mindazt az energiát, ami a hivatásához kell.
Esély, lehetőség és fórum - három szóban ez az Astellas-díj, amelyet 2011 óta vehetnek át egészségügyi szakdolgozók is. A példamutató teljesítményt nyújtó egyéni és csapatdíjazottak július 11-én, Budapesten, ünnepélyes díjátadón kapták meg az elismeréseket.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Lege Artis Medicinae
A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gastrointestinalis és a cardiovascularis nemkívánatos eseményeket tekintve, az aceclofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.
Lege Artis Medicinae
Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Medicinae (LAM) első számában („Lectori salutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.
Lege Artis Medicinae
A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető antihipertenzív gyógyszerek maradtak. A magas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógyszercsoportokat véletlenszerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix antihipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi magyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Közleményünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydrochlorothiazidnak és indapamidnak, valamint kombinációs készítményeik korszerű alkalmazását a magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg kezelésében.
Lege Artis Medicinae
Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív döntéshozatal hibáinak elkerülésére, ugyanakkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tudásalapúak, szabályrendszerekre, problémaspecifikus algoritmusokra épülnek. Számos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A napjainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a vadászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az emberek. Fejlesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai áttörést jelentenek, ami megállíthatatlan és átalakítja világunkat. Alkalmazásuk és fejlesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezekben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult három évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiába lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Nekünk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együttműködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás