Hivatásunk

Mindent a szénhidrátokról

MEZEI Zsuzsanna

2014. DECEMBER 10.

Hivatásunk - 2014;9(04)

Sokaknak, amikor szénhidrátról hallanak, egyből a tészta, a rizs, a burgonya vagy a sütemény jut az eszébe. Ezek szénhidráttartalma valóban jelentős, de nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy a gyümölcsök és a zöldségek éppúgy tartalmaznak - némelyek ráadásul igencsak magas arányban - szénhidrátot. Helyesebb tehát élelmi összetevőként gondolnunk rájuk, és érdemes arra figyelnünk, hogy egy adott élelmiszernek hány gramm a szénhidráttartalma.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Hittel és szeretettel dolgozik

TARCZA Orsolya

Bájos, kislányos arc, nyílt, tiszta, kék szemek. Egyszerűség és nyitottság. A zalaegerszegi Tóthné Koller Máriát kollégái jelölték „Az év fiatal arca 2014" pályázatra, és a zsűri is úgy döntött, a fiatal ifjúsági védőnő szakmai teljesítménye elismerésre méltó. Marcsi szerényen, de nagyon büszkén érkezett a címlapfotózásra.

Hivatásunk

„Nincs más ésszerű nevelés, mint mintaképnek lenni”

SÓFALVI Luca

Kamaránk az idén 75. életévüket betöltő kollégáinkat köszönti

Hivatásunk

Nemcsak megmérettetés, hanem öröm is az Ápolási Verseny

SÓFALVI Luca

A MESZK idén ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Ápolási Versenyt. A gyakorlati fordulót - ahogyan tavaly is - Budapesten, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI) rendezték meg, míg az újraélesztés, a tesztírás és a játékos vetélkedő a Lurdy Házban folyt október kilencedikén. A győztes csapat a Dorogi Szent Borbála Szakkórházból érkezett. A Digitus Minimus egy éven keresztül viselheti az „Ápolói hivatás Mestere” címet.

Hivatásunk

Szakdolgozók első tudományos kongresszusa

SÓFALVI Luca

Első alkalommal, ám hagyományteremtő céllal rendezték meg a MESZK Szakdolgozói Tudományos Kongresszusát. A háromnapos rendezvénynek Siófok városa adott otthont, ahová mintegy nyolcszáz kolléga érkezett szeptember első hétvégéjén. A kongresszus tizenöt szekciójában, közel száz tudományos előadásban számoltak be az előadók többek között az új eljárási trendekről, a sürgősségi ellátás kihívásairól, a sebellátás és a közösségi ápolás jelenéről és jövőjéről.

Hivatásunk

Jubileumi Konferencia a Parlamentben

TARCZA Orsolya

Kamaránk idén októberben ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját. Korábbi lapszámainkban dr. Balogh Zoltánnal idéztük fel a MESZK történetének legemlékezetesebb pillanatait, fordulópontjait. Az évtizedes munka elismeréseként, amellyel a szakdolgozók szakmai és társadalmi megbecsültségét egyaránt igyekeztek erősíteni, október 30-án a Parlamentben Jubileumi Konferenciát szervezett a MESZK. A rendezvényen az ötszáz meghívott szakdolgozó mellett a döntéshozók és a társszervezetek vezetői is részt vettek, megtöltve a Felsőházat. Az idén alapított Kamaráért és Tagozatért Díjat tizenketten vehették át, két kolléga pedig állami elismerésben részesült több évtizedes, az egészségügyben végzett kiemelkedő tevékenységéért.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

Szívgyógyászok, szakdolgozók a pitvarfibrillációról

KUN J. Viktória

Rendkívüli, de remélhetőleg hagyományt teremtő országos találkozót szerveztek a leggyakoribb szívritmuszavarról. A Lurdy Házban laikusok, érintettek és szakdolgozók tudhattak meg elsőkézből mindent a pitvarfibrillációról. Úgy, ahogy eddig még sohasem. Nemzetközileg elismert kardiológus szaktekintélyek, vezető szakaszszisztens, diplomás szakápoló hozta testközelbe a betegséget és a gyógyítómunkát. A SZÍVSN Országos Beteg - egyesület szervezésében, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Kardiológusok Társaságának támogatásával elindult kezdeményezés célja a tájékoztatás, a hiteles információk átadása, hogy szakemberek és laikusok minél inkább tisztában legyenek az egyre gyakrabban diagnosztizált betegséggel.

Hypertonia és Nephrologia

A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covid-19-pandémia alatt és után

KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter

A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban. A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is. A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és javaslatait a Covid-19-járvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni. Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát. Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását a járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk. Az eddigi nemzetközi (TASMINH-4, HOMED-BP stb.) és hazai (CONADPER-HU) vizsgálatok igazolták, hogy a hypertoniás betegek telemonitorozása sikeresen megoldható, javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját, növeli a célvérnyomás-elérési arányt és egyúttal a beteg is aktív részese lesz a kezelésnek. Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek telemedicinális ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal. A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. Ennek a járvány menetét befolyásoló hatása mellett fontos hatékonysági, létszámbeli, gazdálkodási és “kényelmi” szerepe is van az egészségügy minden szektorában. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.

Lege Artis Medicinae

A Jó, a Rossz és a Csúf

BENCZÚR Béla, BAJNOK László, REIBER István, TSCHÜRTZ Nándor

A címről sokunknak (de nem mindenkinek!) Sergio Leone filmklasszikusának figurái villannak fel és halljuk (vagy mégsem?) Ennio Morricone zenéjét. Ugye, ez a mondat is csupa furcsaság? Pedig, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki látta a filmet (sőt, biztos, hogy nem) és a fülünkbe csengő zene dallama is lehet csalóka. Tetszik vagy sem, de így vagyunk a lipidológiai tudományterület klasszikusaival is. A legtöbben, akik most a négy klinikus összefoglalóját olvassák, sokat (de korántsem mindent!) tudnak a témá(k)ról, másoknak talán ez lesz a további érdeklődést felkeltő „nagy cikk”. Részeire bontjuk az oszthatatlan, csak egyben funkcionáló egészet, hogy modellt építsünk gondolkodásunkban an­nak működéséről. Ez az, amit a tudományos megismeréssel teszünk. Modellt gyártunk, egyszerűsítünk, sőt (néha akár té­ve­sen) kinyilatkoztatunk. Vessük most el a ben­nünk élő sztereotípiáinkat (vagy legalábbis tegyünk rá kísérletet)! Beszéljünk a „mindig” jó HDL-koleszterinről, a rossz LDL-ről és a csúf (vagy mostoha?) trigliceridről, sőt (és itt már el is fogyott a három kulcsszereplős westernklasszikus analógiája) a sokak szemében együtt csúf és rossz lipoprotein(a) többi arcáról is! Az emberi szervezetben ugyanis minden mindennel összefügg, semmi sem véletlen, semmi sem lehet csak jó, rossz vagy csúf, még a Jó, a Rossz és a Csúf sem.

Lege Artis Medicinae

A közkórházak kialakulása, története Szent János Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

Sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotóművész képei és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

Hivatásunk

A szauna mint a sport kiegészítője

JAKUS-KRUCHIÓ Éva

Ha valaki eldöntötte, hogy életmódot vált, fogyni, formálódni szeretne, akkor mindent megtesz azért, hogy az eredmény minél hamarabb látványos legyen. Beleveti magát a sport, a helyes táplálkozás világába és keresi azokat a lehetőségeket, melyekkel még hatékonyabb lehet a változás. Ilyen sportot kiegészítő tevékenység lehet a szaunázás, mely méregtelenít, hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, megfiatalítja bőrünket, illetve jó szolgálatot tesz a légúti betegségek megelőzésében is.