Hivatásunk

Átalakulóban a védőnői szolgálat - Felülvizsgálják, mire költötték az önkormányzatok a védőnőknek szánt többletet

SÓFALVI Luca

2013. AUGUSZTUS 20.

Hivatásunk - 2013;8(03)

Az alapellátás az ágazati vezetők és a kormány elképzelései szerint is önkormányzati feladat marad, ám egy részét, úgy tűnik, mégis eléri a központosítás.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Nordic walking - nem csak sétagalopp

KRUCHIÓ Éva

Jó pár éve egy parkban üldögéltem, egyszer csak elszáguldott előttem egy ember két bottal hadonászva. Meglepett a dolog! Furdalta az oldalamat, hogy mit csinál, miért csinálja, és hogyan jutott mindez eszébe. Elkezdtem hát felderítőmunkámat. A válasz: nordic walking.

Hivatásunk

Szívvel és szeretettel Ismerjünk meg egy nagyszerű csapatot!

TARCZA Orsolya

Itt már a minden bajban jó barát Brumi mackó sem segít. De hogyan is, amikor ott ül a steril szoba steril bútorai között, a steril ágy sarkában, puha bundáján steril fólia?

Hivatásunk

Hároméves ágazati mérleg: nincs egyensúly - Egészségpolitikai kerekasztal az országos járóbeteg-ellátási konferencián

TARCZA Orsolya

Új vízióra van szükség az egészségügy átalakításához, hiszen a Semmelweis Tervet nem lehet végrehajtani - vélekedett a XV. Országos Járóbeteg-szakellátási Konferencia egészségpolitikai kerekasztala mellett Sinkó Eszter egészségpolitikai elemző. A szeptember 12-én, Balatonfüreden megrendezett tanácskozáson dr. Cserháti Péter.

Hivatásunk

Nem halt ki a hivatástudat A szakképzési rendszer átalakításának fő motívuma a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés

TARCZA Orsolya

Kibővített feladatokat lát el a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága (GYEMSZI EFF, korábban: GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatósága). Rauh Edit, a GYEMSZI EFF mb. főigazgató-helyettese interjúnkban elmondta, hogy a képzési és továbbképzési rendszer átalakításának a humánerőforrás-krízis enyhítését is szolgálnia kell.

Hivatásunk

Szerető jelenlét - A betegek lelkigondozása a Budai Irgalmasrendi Kórházban

NÉMETH Éva

A Lelkigondozó Szolgálat a kórház egyik osztályaként van jelen a Budai Irgalmasrendi Kórházban. Tevékenysége nem esetleges, nem a véletlenen múlik, hogy elbeszélget-e valaki egy-egy beteggel: a lélekkel való törődés itt a gyógyító munka szerves része. A szolgálat vezetőjével, Buza Patrikkal beszélgettünk.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A metabolikus szindróma és a perifériás artériás betegség. - Mire figyeljünk a gyakorlatban?

SIMONYI Gábor

A metabolikus szindróma hazánkban is a lakosság egyre nagyobb arányát érinti. A metabolikus szindróma elemei önállóan is cardiovascularis kockázati tényezők. Ezek egyidejű jelenléte többszörösére növeli a szív- és érrendszeri rizikót. A metabolikus szindróma és az alsó végtagi artériás érbetegség közös kockázati tényezői miatt gyakori együttes fennállásuk. Az alsó végtagi artériás betegség jelentős cardiovascularis kockázati tényező. A tünetekkel (claudicatio intermittens) kísért esetekben a gyaloglásra jelentkező alsó végtagi ischaemia jelentősen korlátozza a mindennapi tevékenységet és a betegek életminőségét. A tünetek kezelésére alkalmazható a revascularisatiós és a gyógyszeres terápia, továbbá a kontrollált fizikai tréning. A gyógyszeres kezelési lehetőségek közül a cilostazol kiemelkedő szereppel bír, amely a nemzetközi ajánlásokban egyedül rendelkezik IA evidenciával. A hazai SHERIFF (SHort-tERm cIlostazol eFFicacy and quality of life) vizsgálatban a betegek jelentős része rendelkezett a metabolikus szindróma kritériumainak megfelelő kísérő betegségekkel. E betegeknél a három hónapos cilostazolterápia az életminőségben jelentős javulást eredményezett, amelynek hátterében a maximális és a fájdalommentes járástávolság javuló paraméterei álltak. Metabolikus szindrómában szenvedőket is szűrni kell a perifériás artériás betegségre, és a claudicatio intermittens esetében biztonságosan, illetve hatásosan alkalmazható a cilostazolterápia.

Hivatásunk

Ételallergiák, intoleranciák I. - A laktóz

MEZEI Zsuzsanna

Emésztési probléma, netán „bőrjelenség” esetén manapság rendkívül divatos azonnal azt a kérdést feltenni: vajon mit ehettem, mire lehetek allergiás? A reakció lassan már-már pavlovi és ezt a társadalmi károkozást elsősorban olyan önjelölt „prófétáknak” köszönhetjük, akik tudni vélik az élelmiszer-mérnökség minden csínját-bínját.

Nővér

Multimorbiditás az idős­korúaknak szervezett mozgásprogramok résztvevői körében

KOVÁCS Éva, VIRÁG Anikó, MÉSZÁROS Lászlóné, HARKÁNYI Izabella, SIMON András

Bevezetés: A hatásos és ugyanakkor biztonságos fizikai aktivitás formájának, gyakorlatanyagának valamint dózisának meghatározásához elengedhetetlen tudnunk azt, hogy a mozgásprogramban részt vevő idős ember milyen krónikus betegségekben szenved. Azonban az idős életszakaszra a multimorbiditás jellemző, ami azt jelenti, hogy ugyanazon személynél egyidejűleg két vagy több krónikus betegség, illetve kóros állapot is fennállhat. Módszer: Kutatásunk célja az volt, hogy meghatározzuk a geriátriai mozgásprogramok résztvevői körében az idősödéssel gyakoribbá váló krónikus betegségek, valamint a multimorbiditás prevalenciáját. Eredmények: A 180 fős mintánk 71%-a (N=128) szenvedett egynél több krónikus betegségben. Mintánkban szignifikánsan magasabb volt a csontritkulásban szenvedők és az elhízottak aránya az országos átlaghoz képest, ugyanakkor szignifikánsan ritkábban fordult elő II-es típusú cukorbetegség, alsó végtagot érintő ízületi elváltozás, agyérbetegség és az átvészelt szívinfarktus, mint az országos átlag. A mintánkban megfigyelhető arány az asztma és a magas vérnyomás tekintetében nem tért el az országos átlagtól. Következtetés: Az időskorúaknak szánt mozgásprogramokra jelentkezők esetében nagyobb figyelmet kell fordítani az idősödéssel gyakoribbá váló krónikus betegségek valamint a multimorbiditás hatásával.

Nővér

Az észlelt szülői kompetenciát meghatározó faktorok - különös tekintettel a koherencia-érzetre

CSIGÓ Luca, KARÁCSONY Ilona Hajnalka

A vizsgálat célja: Az észlelt szülői kompetencia a gyermekek egészséges fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. Korábbi kutatásunk elemszámának és kérdésköreinek bővítése által célunk az észlelt szülői kompetenciát meghatározó tényezők feltérképezése, különös tekintettel a koherencia-érzetre. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti, online kutatásunkat 2017-ben szakértői mintavétellel végeztük, 1-6 éves egészséges gyermekeket nevelő édesanyák körében (n=254). Saját szerkesztésű kérdőívünk mellett a koherencia-érzetet validált skálával vizsgáltuk. Az összefüggések feltárására χ2-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A kitöltők átlagéletkora 33 év, 47,8%-a 2 gyermeket nevelt és 60%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A koherencia-érzet átlaga 58,49 volt. Kapcsolat mutatkozott az életkor, a koherencia-érzet valamint az észlelt szülői kompetencia között (p<0,05), de nem volt összefüggés az iskolai végzettség, a lakhely és a családi állapot (p>0,05) vonatkozásában. A védőnői munka megítélése kiváló volt, de a gyermekgondozáshoz kapcsolódó elsődleges információforrás mégis az internet. Az alkalmazás során már a humán erőforrások kerültek előtérbe. Következtetések: Az észlelt szülői kompetenciát kevésbé befolyásolják a szociodemográfiai tényezők, de a koherencia-érzettel erős a kapcsolata. A rizikócsoportokban a védőnő erőforrást jelenthet, segítheti a szülői kompetencia fejlesztését. Az édesanyák ismeretszerzési forrásainak esetében a szakemberi befolyás növelése szükséges.

Nővér

Az ellátó team tagjai közötti kapcsolatot befolyásoló tényezők vizsgálata, a vezetői identitás mentén

TORNYOSNÉ BAGOSI Melinda, CSERNUS Mariann

Vizsgálat célja: A kutatás célja annak feltérképezése, hogy az egyes szubkultúrákat, csoportszerepeket mélyebben megvizsgálva, milyen tényezők befolyásolják a betegellátó team tagjai közötti kapcsolatrendszert az Egészségügyi Szolgálat szakrendelésein belül. Vizsgálati módszer és minta: Személyes kommunikációs technikán alapuló, céltudatosan megtervezett, irányított, mélyinterjú formájában történt az adatok és információk gyűjtése. Végleges formát és kutatáshoz szükséges adatgyűjtési technikát tekintve, félig strukturált, és strukturálatlan interjúformával, előzetes kutatási terv alapján, strukturált, zárt és nyitott kérdéseket tartalmazó standardizált vizsgálati módszert választottam. A vizsgálat 10 fő részlegvezető főorvos és 10 fő részlegvezető asszisztens megkérdezésével történt. Eredmények: A vizsgált vezetők 100%-a elmondta, hogy a kompetenciát elsősorban a készségek, az emberi hozzáállás és a jellem határozza meg. A vizsgált személyek megerősítették, hogy a vezető által közvetített elvárás és nyílt kommunikáció erősíti a csoporton belüli szorosabb kapcsolat kialakulását, ezáltal csökken a munkastressz. A vizsgálat alátámasztotta, hogy a vezetői páros együttműködése, vagy együttműködésének hiánya kihat a betegellátó team kapcsolatára, és a munkatársak egymás szembeni viszonyára is. Következtetés: Saját és mások érzelmeinek felismerése, megértése, kezelése, embertársainkkal való bánásmód képessége az érzelmi intelligencia függvénye, nem a kognitív képességé. A mélyinterjúk, igazoltan kirajzolódó tények, vezetői stílusok és konfliktuskezelésen keresztül, rámutatnak a részlegeken belüli micro-kultúrának, a szervezeti légkört befolyásoló tényezőire. A munka változatossága, a munkahelyi ellenőrzés mértéke, a munka ellátásához szükséges képzettség, készségek mennyisége, az interperszonális kapcsolatok mértéke és minősége szintén hozzájárulnak a munkahelyi elégedettséghez, a betegellátó teamen belüli kapcsolatok kialakulásához.