Ca&Csont

Denosumab - farmakokinetika és klinikai evidenciák

MÉSZÁROS SZILVIA1

2009. ÁPRILIS 15.

Ca&Csont - 2009;12(01)

A denosumab RANK-ellenes teljes humán monoklonális antitest; a csontreszorpciót gyorsan, tartósan és reverzíbilisen módosítja. Hathavonta adott 60 mg denosumab csökkent ásványianyag-tartalmú, posztmenopauzában lévő nőknél növelte az BMD-t és redukálta a csontturnovert. Posztmenopauzában lévő nőknél csökkentette a vertebralis, a combnyak- és a nem vertebralis törések rizikóját. A denosumab BMD-növelő és csontturnover- csökkentő hatása kifejezettebb volt, mint az alendronatkezelésé. Azoknál a betegeknél, akiknél a korábbi alendronatkezelést denosumabra váltották, a pozitív csonthatások kifejezettebbek voltak a végig csak alendronatterápiában részesülőkénél. A denosumabkezelés biztonságos, jól tolerálható volt és a postmenopausalis osteoporosis hatékony kezelésének ígérkezik.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Sz. Belgyógyászati Klinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ca&Csont

MOOT-HÍREK

HORVÁTH CSABA

Kedves Tagtársak! 2009. május 20-23. között Balatonfüreden rendezzük a Magyar Osteoporosis és Ostearthrologiai Társaság legfőbb évi eseményét, az idén jubileumát élő X. Magyar Oszteológiai Kongresszust.

Ca&Csont

Antireszorpció - nem egyforma utakon

HORVÁTH CSABA

Az osteoporosis kórélettani folyamatának megértése nem hozta meg a csontritkulás kezelésének végleges megoldását. Az osteoporosis nem csupán fokozott reszorpció és elégtelen formáció egyensúlytalansága: a két folyamat között - még ha meglazulva is - a legbetegebb csontban is megmarad a kapcsolat.

Ca&Csont

A fizioterápia, gyógytorna jelentősége az osteoporosis következtében létrejött csípőtáji törések kezelésében

MAKOVICSNÉ Landor Erika, KOLTAI Endréné

A szerzők röviden bemutatják a fizioterapeuta-gyógytornász szerepét az osteoporosis kezelésében. Elemzik a primer, szekunder és tercier mozgásprevenciót. Kiemelten foglalkoznak az osteoporosis következtében létrejövő csípőtáji törések komplex fizioterápiás kezelésével. Mozgásprevenciós programot ajánlanak az esésmegelőzésre. A fizioterapeuta-gyógytornász tevékenységét elemezve kitérnek a betegoktatás legfontosabb elemeire és a betegek felvilágosítására.

Ca&Csont

A kvantitatív ultrahangos csontdenzitometria jelentősége és bevezetése a gyermekkori oszteológiába

HOSSZÚ ÉVA, HAZAY Máté, LIPTOVSZKY Janka

BEVEZETÉS - Az ultrahangos csontdenzitometriával nemcsak a csont ásványi tömegére, hanem annak minőségére is következtethetünk. A módszernek a növekvő testméretekhez való illesztésével lehetőség nyílt gyermekkori alkalmazására is. A diagnosztikába való bevezetéséhez az egészséges gyermekek normálértékének meghatározása is szükséges. Munkánk fő célja a kvantitatív csontultrahang magyarországi normálértékének felállítása volt, mindkét nemben és széles életkori tartományban. Emellett eredményeinket a gyermekek csontvizsgálatában nemzetközileg elfogadott denzitometriás mérési adatokkal is össze kívántuk vetni azt meghatározandó, hogy az ultrahangos paraméterek közül melyik korrelál legjobban a fotonabszorpción alapuló értékekkel. VIZSGÁLATI ALANYOK ÉS MÓDSZEREK - Méréseinket a sarokcsonton Achilles Insight (Lunar, WI) ultrahangos műszerrel, az ágyéki gerincen DPX-L (Lunar, WI) kettősfoton-abszorpciometriás (DXA) készülékekkel végeztük. Ez utóbbival a teljes test kalciumtartalmát is meghatároztuk. A méréseket 154 egészséges, 5-18 év közötti fiú és leány csontjain végeztük. A kapott adatokat az életkor függvényében elemeztük, illetve a kétféle mérés paramétereit vetettük össze. EREDMÉNYEK - Mindkét nemben megrajzoltuk az egészségesen fejlődő gyermeket jellemző ultrahanggyengülés, illetve hangsebesség tartományait a vizsgált életkorokban. Vizsgálataink szerint a csontdenzitással (BMD) az ultrahangnyaláb gyengülése (BUA) korrelál a legszorosabban. Az ultrahang terjedési sebessége (SOS), illetve a BUA és az SOS értékeiből származtatott Stiffness-index (SI) korrelációja a denzitáshoz ennél szerényebb, összhangban azzal, hogy az SOS-t inkább a csont rugalmasságának (minőségének) megváltozása befolyásolja. KÖVETKEZTETÉS - A most felállított normálértékek birtokában az olcsóbb és mobilisabb kvantitatív csontultrahang gyermekkorban is alkalmas lehet oszteológiai vizsgálatokra.

Ca&Csont

A RANKL-specifikus denosumab az osteoporosis kezelésében - A tartós kezelés esetleges mellékhatásai

TANKÓ László

Egy klinikai vizsgálat szerint az egyszeri RANKL- (Receptor Activator of NFκB Ligand) specifikus monoklonális antitest, a denosumab (60 mg injekció) antireszorptív hatása jelentősen meghaladja a hetenként adagolt (70 mg) alendronatét. E különbségek ellenére a lumbalis gerincen mért csontdenzitás-növekedés - egyéves kezelés után - gyakorlatilag azonos. A szerző összefoglalja azokat a kísérletes és klinikai megfigyeléseket, amelyek bemutatják az osteoclasthiány és a tartósan csökkent csontreszorpció lehetséges következményeit az osteoblastok csontképző funkciójára, a csont mineralizációjára, minőségi paramétereire és biomechanikai tulajdonságaira, amelyek mind fontosak lehetnek a csontfragilitás szempontjából. E megfigyelések tükrében indokolt annak felvetése, hogy az antireszorptív hatások agresszív fokozása valóban növeli-e a kezelés hatékonyságát?

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ca&Csont

Leukaemiás gyermek combfejnekrózisa

GÁCS ZSÓFIA, KOVÁCS GÁBOR, HOSSZÚ ÉVA

BEVEZETÉS - A gyermekkori leukaemia gyógyulása mára már 80% felett van, így egyre nagyobb érdeklõdés övezi a kezelés késõi következményeit. Sok vizsgálat elemezte már a fertilitás kérdését, a második tumor kialakulásának gyakoriságát, a szív, a vese és tüdõ funkciójának károsodását. Az elmúlt évtizedben kezdtek el foglalkozni a csontrendszert érintõ változásokkal, amelyek hátterében magának a betegségnek és a kezelésnek is szerepet tulajdonítanak. ESETISMERTETÉS - 15 éves, akut lymphoid leukaemiás fiú esetét ismertetjük, aki már a diagnózis felállításakor jelzett csontfájdalmakat. Panaszai a kemoterápia alatt hullámzó mértékben álltak fenn, emellett súlyos mértékű osteoporosis alakult ki. Ezzel párhuzamosan emelkedett a csontreszorpciót jelzõ marker, a β-CrossLaps szintje. A kezelés második évében hirtelen fellépõ, lázzal, mozgáskorlátozottsággal járó bal csípõfájdalma hátterében osteomyelitist feltételeztünk. Néhány hónappal késõbb észleltük a bal femurfej avascularis necrosisát. Az alkalmazott kezelés (kalcium, D-vitamin, kalcitonin, biszfoszfonát, torna, ortopédiai segédeszközök) mellett mind csontásványianyag- tartalma, mind mozgása javult, alapbetegsége pedig remisszióban van. KÖVETKEZTETÉSEK - Irodalmi adatok alapján felmértük a leukaemiás gyermekek csontanyagcsere változásának hátterében álló tényezõket. Kitértünk az alapbetegség csontrendszert károsító mechanizmusaira, majd részletesen elemeztük a kemoterápiában alkalmazott szerek hatását. Számba vettük a kezelés másodlagos tényezõinek (hospitalizáció, immobilitás, fényérzékenység, felszívódási zavar, immunszuppresszió, fertõzés, perifériás neuropathia) közvetlen és közvetett csonthatásait is. Felsoroltuk a megelõzésre és a kezelésre alkalmas eljárások elõnyeit és hátrányait.

Ideggyógyászati Szemle

A keresztcsont spontán törése

FERENC Mária, PUHL Mária, VARGA Péter Pál

Háttér - A keresztcsont osteoporoticus eredetű spontán törését - sacral insufficiency fracture (SIF) - 1982-ben először Lourie írta le, melyet az időskor nehezen felismert szindrómájaként említett. Az irodalomban azóta azonban számos esetismertetés, kevés esetsorozat jelent már meg, de a beteganyagról Magyarországon még nem számoltak be. Cél - A SIF felismeréséhez vezető diagnosztikai lépések és a terápia irányelveinek ismertetése. Betegek, módszer - Az Országos Gerincgyógyászati Központban (OGK) a 2009. január és 2010. első fele közötti időben 11 SIF-et diagnosztizáltunk. Vizsgáltuk a betegség klinikai jellemzőit, a radiológiai modalitásokat, a törés mintázatát, a felépülés ütemét és időtartamát. Eredmények - A 11 beteg esetében különböző, a SIF-re prediszponáló etiológiai tényezőt találtunk. Valamennyi klasszikus törési forma - H-jelű, unilaterális horizontális, unilaterális horizontális és vertikális, valamint bilaterális mintázat - előfordult. A sokszor nem egyértelmű klinikai tüneteket mutató, valamint a kevéssé szenzitív és specifikus hagyományos radiológiai vizsgálatokat eredményező esetekben valamennyi szóba jövő leképezési technikát igénybe vettük a pontos diagnózis felállításához. Következtetés - Ha az anamnesztikus adatok, kockázati tényezők megléte esetén gondolunk a SIF-re, lerövidíthetjük a diagnosztikai folyamatot (primer tumorkeresés) vagy elkerülhetjük a szükségtelen vizsgálatok (biopszia) sorozatát.

LAM KID

Az EFEZUS vizsgálat: A zoledronat hatékonyságának értékelése a valós életben, szteroid indukálta osteoporosis kezelése során

KISS Csaba György, SURMANN Ágnes, DRESCHER Edit

A hazai EFEZUS (Estimation oF the Effec­tiveness of Zoledronic acid in Use in Steroid-induced osteoporosis in real life) vizsgálat multicentrikus, prospektív, be-avatkozással nem járó, nyílt, egyéves vizsgálat, melyben értékeltük a zoledronatnak a csontok ásványianyag-sűrűségére és a csontturnover markereire kifejtett hatékonyságát glükokortikoid-kezelést követően kialakult osteoporosis során. Az átlagos, kiindulási lumbalis BMD 0,762 g/cm2 volt, mely a 12 hónap végére 0,818 g/cm2-re nőtt (p<0,0001). A combnyakon mért átlagos BMD-t az első viziten 0,675 g/cm2-nek mértük, míg ez a vizsgálat végére 0,711 g/cm2-re változott (p<0,0005). A csontturnover markerei (cTX, nTX) szignifikánsan csökkentek az első és utolsó vizitek között: az átlagos cTX-érték az első viziten 421,2 ng/l (SD: 309 ng/l) volt, és 253,3 ng/l (SD: 188,1 ng/l) szintre csökkent a második vi­zitre. Az átlagos nTX-változás pedig 0,65 µg/l-t (SD: 0,36 µg/l) és 0,39 µg/l-t (SD: 0,28 µg/l) ért el. A vizsgálat alatt sem a szérum, sem a vizelet kalciumszintje nem változott érdemben, illetve öt mellékhatást jegyeztek fel négy beteg esetében.

Ca&Csont

Az osteoporosis és az osteoporoticus törések kockázati tényezői magyar nők csoportjában: a Nemzeti Osteoporosis Kockázati Kérdőív (NOKK) vizsgálat eredményei

MEZŐ Tibor, TABÁK Ádám, BHATTOA Harjit Pál, LAKATOS Péter

BEVEZETÉS - A Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban végzett viszgálatokból tudjuk, hogy a származás és a lakhely jelentősen befolyásolja az osteoporosis kockázatát. Kevesebbet tudunk ezekről az összefüggésekről Kelet-Európában. A szerzők célja volt, hogy leírják az osteoporosis és az osteoporoticus törések kockázati tényezőjét válogatott női populációban a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság irányításával végzett keresztmetszeti, többcentrumos vizsgálatban. ANYAG ÉS MÓDSZER - A vizsgálatban tíz véletlenszerűen kiválasztott regionális osteoporosiscentrumból összesen 2602, 18 évesnél idősebb nő vett részt. Adatokat gyűjtöttünk a kockázati tényezőkről, a vérnyomásról, az antropometriai változókról és a csontsűrűségről. EREDMÉNYEK - Többszörös regresszióval azt találtuk, hogy az idősebb életkor, az alacsonyabb diasztolés vérnyomás, a családi anamnézisben szereplő csonttörés, az elesés az előző évben és az alacsony T-pontszám független összefüggésben álltak a csonttöréssel. A femoralis osteoporosis kockázati tényezői közé tartozott az idősebb életkor, a kisebb testtömeg, a csonttörés a családi anamnézisben, a kisebb fizikai aktivitás, az elesés az előző évben és a glükokortikoid-kezelés. MEGBESZÉLÉS - Vizsgálatunk az első nagy epidemiológiai áttekintés, amelyben leírtuk az osteoporosis és a csonttörések kockázati tényezőit a magyar női populációban. Adataink alapján felmerül, hogy az alacsonyabb diasztolés vérnyomás is összefüggésben állhat az osteoporoticus csonttörésekkel.

LAM KID

A keresztcsont spontán törése

FERENC Mária, PUHL Mária, VARGA Péter Pál

HÁTTÉR - A keresztcsont osteoporoticus eredetű spontán törését - sacralis insufficientia fractura (SIF) - 1982-ben először Lourie írta le, melyet az időskor nehezen felismert szindrómájaként említett. Az irodalomban azóta azonban számos esetismertetés, kevés esetsorozat jelent már meg, de a beteganyagról Magyarországon még nem számoltak be. CÉL - A SIF felismeréséhez vezető diagnosztikai lépések és a terápia irányelveinek ismertetése. BETEGEK, MÓDSZER - Az Országos Gerincgyógyászati Központban (OGK) a 2009. január és 2010. első fele közötti időben 11 SIF-et diagnosztizáltunk. Vizsgáltuk a betegség klinikai jellemzőit, a radiológiai modalitásokat, a törés mintázatát, a felépülés ütemét és időtartamát. EREDMÉNYEK - A 11 beteg esetében különböző, a SIF-re prediszponáló etiológiai tényezőt találtunk. Valamennyi klasszikus törési forma - H-jelű, unilaterális horizontális, unilaterális horizontális és vertikális, valamint bilaterális mintázat - előfordult. A sokszor nem egyértelmű klinikai tüneteket mutató, valamint a kevéssé szenzitív és specifikus hagyományos radiológiai vizsgálatokat eredményező esetekben valamennyi szóba jövő leképezési technikát igénybe vettük a pontos diagnózis felállításához. KÖVETKEZTETÉS - Ha az anamnesztikus adatok, kockázati tényezők megléte esetén gondolunk a SIF-re, lerövidíthetjük a diagnosztikai folyamatot (primer tumorkeresés) vagy elkerülhetjük a szükségtelen vizsgálatok (biopszia) sorozatát.