BEVEZETÉS - A szerzõk metasztatizáló prostatacarcinomában szenvedõ betegek csontremodellingfolyamatait elemezték a prostataspecifikus antigén (PSA) összefüggésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Kilenc urológiai osztály összefogásával 81, metabolizáló prostatacarcinomában szenvedõ beteget válogattak be a vizsgálatba. A β-CrossLaps, a csontspecifikus alkalikus foszfatáz (BALP) és a szérumvizeletkalcium- és -foszfor-szintek alakulását vizsgálták a Good Clinical Practice (GCP) elõírásai szerint azonosan kezelt [transurethralis resectio (TUR) + luteotrop hormon-releasing hormon- (LH-RH-) analóg vagy maximális androgénblokád- (MAB-) kezelésben részesülõ] betegeken.A metasztázis megjelenésétõl kezdve a betegek biszfoszfonátkészítményt (clodronat) is kaptak. EREDMÉNYEK - A csontbontási és -építõ folyamatok mind az élõknél, mind a meghaltaknál összefüggést mutattak egymással. Ahol a prostataspecifikus antigén (PSA) értéke folyamatosan csökkent, ott a β-CrossLaps-értékek is csökkentek. KÖVETKEZTETÉS - Az eredmények azt támasztják alá, hogy a csontbontási és -építõ folyamat nem független egymástól. A csontbiokémiai folyamatokat jelzõ két marker - a β-CrossLaps és a csontspecifikus alkalikus foszfatáz (BALP) - a prostataspecifikus antigén (PSA) mellett a metasztázisok kialakulásának és a terápia vezetésének prognosztikai jelzõi lehetnek. Az osteoporosis életkor függvényében végzett vizsgálatával az értékelés tovább pontosítható.

BEVEZETÉS - A parathormon (PTH) termelése fokozott primer hyperparathyreosisban (pHPT) és PTH-rezisztenciaszindrómában, a pseudohypoparathyreosisos Ia (PHP Ia) formájában. A pseudo-pseudohypoparathyreosist (P-PHP) a pseudohypoparathyreosis Ia normocalcaemiás formájának tartják. Munkánk során a csont ásványianyag-tartalmát és a csont minõségét vizsgáltuk e három betegségcsoportban, és arra kerestünk választ, hogy a PTH-szint befolyásolja-e azokat. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Tíz pseudo-pseudohypoparathyreosisos beteghez (életkor: 41,6±5,4 év) kor és nem szerint illesztett tíz primer hyperparathyreosisos beteget és tíz egészséges személyt, valamint kilenc pseudohypoparathyreosisos Ia beteget (életkor: 34,2±5,43év) hasonlítottunk össze kor és nem szerint illesztett kilenc primer hyperparathyreosisos beteggel és kilenc egészséges kontrollszeméllyel. A kórelõzményben felmértük a csonttörések elõfordulását, megmértük az ásványi csonttömeget (törzsi csontokon kétfotonos, végtagcsontokon egyfotonos abszorpciometriával). Kvantitatív ultrahangos (QUS) csontmérést végeztünk: a sarokcsonton broadband ultrasound attenuation-t (BUA, mértékegysége: dB/MHz), speed of sound-t (SOS, mértékegysége: m/s) és a kéz proximális ujjpercein amplitude-dependent speed of sound-t (AdSOS, mértékegysége: m/s) mértünk, továbbá meghatároztuk a kalciumháztartás néhány laboratóriumi jellemzõjét. EREDMÉNYEK - Pseudohypoparathyreosis Ia-ban és primer hyperparathyreosisban a csont ásványianyagtartalma nem különbözött, a legkisebb a radiuson volt.A QUS-paraméterek: pseudohypoparathyreosis Ia-ban a kéz ujjain az AdSOS kóros volt, és értéke alacsonyabb, mint primer hyperparathyreosisban; a sarokcsonton a BUA mutatott hasonló tendenciát. A csont ásványianyag-tartalma a pseudo-pseudohypoparathyreosisban szenvedõkön ugyan nem különbözött az egészséges kontrolloktól, de csökkenõ tendenciát mutatott az alkaron. A kéz ujjain az AdSOS kóros volt a pseudo-pseudohypoparathyreosisos betegeknél, és alacsonyabbnak mutatkozott, mint a primer hyperparathyreosisos betegeknél. Bár a SOS a sarokcsonton nem mutatott kóros értéket a pseudopseudohypoparathyreosisos személyeknél, mégis kisebb volt, mint a primer hyperparathyreosisos betegeken.A laboratóriumi eredmények a betegségcsoportnak megfelelõ eltérést mutatták. A radiológiai vizsgálatok alátámasztották a diagnózist. Csonttörés pseudohypoparathyreosis Ia-ban három, pseudo-pseudohypoparathyreosisban két betegnél fordult elõ, míg primer hyperparathyreosisban szenvedõknél és egészségeseknél nem lépett föl csonttörés. KÖVETKEZTETÉS - A pseudohypoparathyreosis Ia-ban szenvedõ betegeken a csont ásványianyag-csökkenését a fokozott parathormon-termelõdésre adott csontválasznak tarjuk. A csont minõségének, szerkezetének romlása szerepet játszhat a csonttörések kialakulásában.

BONE QUALITY: WHAT IS IT AND CAN WE MEASURE IT? Bethesda, USA 2005. május 2-3. Tel.: +1 202 367-1167. E-mail: asbmr@smithbucklin.com

Az osteoporosis a csontrendszer olyan generalizált, progresszív betegsége, amely a csontállomány arányainak megtartása mellett a csonttömeg fogyását, a mikroarchitektúra károsodását, a csontok szilárdságának csökkenését eredményezi, ezáltal azok fokozott törékenységéhez vezet. Az Európai Unió országaiban a statisztika szerint minden fél percben bekövetkezik egy, az osteoporosis számlájára írható törés. A daganatos és a cardiovascularis betegségek mellett a népbetegségnek számító csontritkulás a világon 200 millió embert érint.

Az extracelluláris kalcium koncentrációját érzékelõ receptort (CaSR) egy évtizede ismerték fel és klónozták. A G-proteinekkel kapcsolt, kalciumkoncentrációt érzékelõ receptor alapvetõ szerepet játszik a kalciumhomeosztázis szabályozásában. A ma familiáris hypocalciuriás hypercalcaemia, az újszülöttkori súlyos primer hyperparathyreosis és az autoszomális domináns hypocalcaemia neveken ismert kórképeket e receptor génjének mutációi okozzák. Napjainkban tovább bõvült a kalciumkoncentrációt érzékelõ receptorral összefüggõ hypo- és hypercalcaemiás betegségek sora. Az izolált idiopathiás hypoparathyreosis és az autoimmun polyglandularis szindrómák részeként jelentkezõ hypoparathyreosis kialakulásában patogenetikai szerepet játszanak a kalciumkoncentrációt érzékelõ receptor elleni aktiváló antitestek. A receptort inaktiváló autoantitestek jelenlétét igazolták egy, a primer hyperparathyreosishoz némileg hasonlító, fluktuáló hypercalcaemiával járó kórállapotban. A CaS-receptor egyike a leginkább vizsgált lehetséges új terápiás támadáspontoknak. A cinacalcet ma már elfogadott gyógyszere a krónikus veseelégtelenséget kísérõ szekunder hyperparathyreosisnak, s javasolják alkalmazását az inoperábilis, illetve metasztatikus mellékpajzsmirigy-carcinomák esetében. Az egyik legújabb osteoporosis elleni készítmény, a stronciumranelát egyik fõ molekuláris célpontjaként a kalciumkoncentrációt érzékelõ receptor képzelhetõ el.