Keresési eredmények

PharmaPraxis

2019. OKTÓBER 25.

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Trombózismenedzsment

2019. SZEPTEMBER 30.

A rivaroxaban hatásossága és biztonságossága daganathoz társuló vénás trombózisos betegekben

KOHN CG, LYMAN GH, BEYER-WESTENDORF J, SPYROPOULOS AC, BUNZ TJ, BAKER WL, ERIKSSON D, MEINECKE AK, COLEMAN CI

Trombózismenedzsment

2019. ÁPRILIS 17.

A direkt orális antikoagulánsok szerepe a malignus betegség talaján kialakuló vénás thromboembolia kezelésében

KHORANA AA, NOBLE S, LEE AYY, SOFF G, MEYER G, O’CONNELL C, CARRIER M.

a Nemzetközi Trombózis és Hemosztázis Társaság Tudományos és Standardizációs Bizottságának ajánlása

Ideggyógyászati Szemle

2017. JANUÁR 20.

Thrombolysis agyi infarktust okozó aortadissectio esetén

LANTOS Judit, NAGY Albert, HEGEDŰS Zoltán, BIHARI Katalin

Az agyi infarktus hátterében ritkán akut aortadissectio is állhat. A dissectio hirtelen fellépő, nagy mellkasi fájdalommal járhat, de a betegek 5-15%-ában a fájdalom nem jelentkezik, s ezen betegek felénél a kialakuló neurológiai tünetek elfedhetik az alapbetegséget. A statisztikai adatok alapján hazánkban évi 15-20 hasonló eset fordulhat elő. Munkánkban egy ilyen esetet szeretnénk ismertetni, mely tudomásunk szerint az első ilyen jellegű, magyar nyelvű esetismertetés. Az 59 éves férfi beteg felvételére jobbra irányuló bulbusdeviáció, bal oldali hemiplegia, bal centrális facialis paresis, dysarthria miatt került sor. Fizikális és eszközös vizsgálata során akut ischaemiás jobb féltekei stroke-ot véleményeztünk, aortadissectióra utaló eltérést nem találtunk. A protokoll szerint kontraindikáció nem állt fenn, így szisztémás, intravénás thrombolysis történt. A beteg gócjelei megszűntek, kontroll-koponya-CT-n sem szövődmény, sem friss hypodensitas nem ábrázolódott. Thrombolysis után 36 órával a beteg nyugtalanná és hypoxiássá vált, neurológiai státuszában eltérés nem volt, de rákérdezve háti fájdalmat jelzett. Ekkor aortadissectio gyanúja miatt sürgős mellkas-CT történt, mely Stanford A típusú dissectiót igazolt. Akut aortaív-rekonstrukciót követően a beteg szívét nem sikerült újraindítani, de vérzéses szövődményt nem találtak. Esetünk felhívja a figyelmet arra, hogy akut stroke hátterében aortadissectio is állhat. A néhány irodalmi esetismertetés és betegünk kórtörténetének retrospektív elemzése alapján felvethető, bár utólag nem igazolható, hogy az aortadissectio a stroke jelentkezésekor panaszt vagy tünetet nem okozó formában már fennállt, és az ennek talaján kialakult thromboembolia okozta a neurológiai tüneteket, melyeket a thrombolysis megszüntetett. Amennyiben a dissectio a thrombolysis előtt igazolódott volna, első lépésben thrombolysis nélkül az aortaív rekonstrukciójára került volna sor.

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Thromboprophylaxis daganatos betegek esetében

PFLIEGLER György

A malignus daganatok, különösen a kezelésük kapcsán fellépő vénás thromboembolia (VTE) jelentős, olykor a prognózist önmagában eldöntő szövődmény. Áttekintésre kerülnek a VTE-vel kapcsolatos legfontosabb kérdések és az azokra adható - legalábbis részbeni - válaszok. Az epidemiológiai sajátságokon túlmenően megbeszélésre kerülnek a thrombosiskészség okai, a kockázat megítélésének és a diagnózisnak a sajátosságai, kitérve mind a tumorok, mind az alkalmazott kezelések (kemoterápia, műtét) thrombogenitására, a daganatos betegek fokozott vérzékenységének („thrombohaemorrhagiás szindróma”) okaira, majd az egyes kockázati csoportokra: (a) daganatsebészi beavatkozáson átesett, (b) kórházi fekvő, (c) kemoterápiában részesülő járó betegek, (d) kezelésben aktuálisan nem részesülő tumoros betegek. Végül ismertetésre kerülnek a fontosabb tanulmányok és az azok eredményein alapuló nemzetközi ajánlások.