Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2020. MÁJUS 30.

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Hypertonia és Nephrologia

2019. SZEPTEMBER 10.

Hypertonia és terhesség

JÁRAI Zoltán, VÁRBÍRÓ Szabolcs

A terhességek mintegy 10%-ában van jelen hypertonia, és ezzel a magas vérnyomás a leggyakoribb cardiovascularis társbetegség, amely a várandósokat érinti. A terhesség során jelentkező hypertonia jelentős anyai és perinatalis morbiditási és mortalitási tényező. Összefoglaló közleményünkben a 2018. évi európai és hazai irányelvek alapján áttekintjük a terhességi hypertonia formáit, diagnózisát és a terápiás lehetőségeket.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Tapasztalataink Pompe-betegségben terhesség alatt alkalmazott enzimpótló kezeléssel és az irodalom áttekintése

GROSZ Zoltán, VÁRDI Visy Katalin, MOLNÁR Mária Judit

A Pompe-betegség ritka, autoszomális recesszív módon öröklődő, izomdystrophiát okozó, lysosomalis tárolási be­tegség. Az α-glükozidáz enzim hiánya a sejtekben gliko­génfelhalmozódást okoz. Az infantilis formában hypo­tonia, súlyos szív- és légzési elégtelenség, a késői kezdetű formában végtagövi és axiális eloszlású izomgyengeség, légzési elégtelenség tünetei jellemzők. A be­teg­ség 2006 óta a hiányzó enzim reguláris bevitelével kezelhető, ami mindkét altípusba tartozó betegek túlélését és tüneteinek súlyosságát szignifikáns mértékben javítja. A kezelés biztonságos és jól tolerálható, terhességben való alkalmazá­sáról azonban rendkívül kevés adat áll rendelkezésre. Célunk saját tapasztalataink megosztása és az irodalom áttekintése a Pompe-betegség enzimpótló kezelésének biztonságosságáról terhesség alatt és post partum.

Fókuszban

2020. NOVEMBER 30.

A terhesség kimenetele és a post partum relapsusok aránya alemtuzumabbal kezelt, relapszáló-remittáló sclerosis multiplexes nõk körében

A relapszáló-remittáló kórformájú, alemtuzumabbal kezelt nő SM-betegek esetében a terhességek kimenetele (élveszülés, spontán vetélés stb.) hasonló volt a normálpopulációban észlelt terhességekéhez. Az alemtuzumabkezelésben részesülő nők körében a terhességek többsége komplikációmentesen, élveszüléssel fejeződött be, a spontán vetélések aránya az alemtuzumabkezeltek körében az átlagpopulációéhoz, valamint a nem kezelt SM-betegek populációjáéhoz volt hasonló. Azon nők esetében sem volt magasabb a vetélések aránya, akik az alemtuzumab beadását követő négy hónapon belül estek teherbe.

Hírvilág

2021. MÁJUS 17.

Nők és a lisztérzékenység

Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 17.

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

FUTÓ Ildikó, HORVÁTH Dorottya Katalin, LANDHERR László

Az onkológiai ellátás még klinikailag jelentős társbetegségek hiányában is nagy kihívást jelent a páciensek és az egészségügyi személyzet számára. A rutin daganatellenes kezelést számos esetben árnyalják különleges élethelyzetek, mint például a terhesség vagy szervtranszplantáció. Az egyes onkoterápiás készítmények dozírozását tovább befolyásolhatja a károsodott vese- és májfunkció vagy a cukorbetegség. A tumoros betegségek prognózisának javulásával, a túlélés növekedésével egyre fontosabbá válik napjainkban a személyre szabott terápia, illetve a hosszú távú mellékhatások prevenciója, különösen a fenti nem mindennapi onkológiai helyzetekben. Jelen összefoglalóban az ESMO által, speciális klinikai helyzetekben ajánlott daganatellenes kezeléseket tekintjük át.

Hypertonia és Nephrologia

2021. ÁPRILIS 29.

Pyelonephritis acuta

Elsősorban bakteriális fertőzés (E. coli, Proteus mirabilis, Klebsiella, Enterococcus) okozta, a tubulusok, az interstitium, a vesekelyhek és a vesemedence heveny gyulladásos állapota. Leggyakrabban ascendáló húgyúti fertőzés következményeként alakul ki, ritkábban hematogén szórás hatására. A kialakulását elősegítő rizikófaktorok a diabetes, immunszuppresszív állapot, a vizeletretenciót fenntartó obstruktív uropathiák (vesekő, tumor, illetve az urotraktus veleszületett vagy szerzett működésbeli zavarai és/vagy anatómiai rendellenességei), továbbá húgyutakon végzett eszközös beavatkozások és a terhesség.

Ideggyógyászati Szemle

2016. MÁRCIUS 30.

Szisztémás thrombolysis és endovascularis intervenció post partum stroke-ban

BERECZKI Dániel Jr., NÉMETH Beatrix, MAY Zsolt, SZAKÁCS ZOLTÁN, GUBUCZ István, SZIKORA István, SZILÁGYI Géza

Bevezetés - A gyermekágyi időszak során bekövetkező akut stroke intravénás vérrögoldó kezeléséről szóló esetismertetés nem szerepel a szakirodalomban. Esetbemutatás - Negyvenéves nőbetegnél alkalmazott szisztémás thrombolysisről és endovascularis intervencióról számolunk be post partum kialakult multiplex nyaki érdiszszekcióhoz társuló akut stroke kapcsán. Diszkusszió - Terhességi és puerperalis akut stroke vérrögoldó kezelését illetően korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Az aktuálisan érvényben lévő irányelvek a terhességet a relatív kizárási kritériumok közé sorolják, ugyanakkor nem foglalkoznak a post partum állapottal. Konklúzió - Tekintettel arra, hogy a kórkép ritka, randomizált kontrollált vizsgálatok végrehajtása nem lehetséges, ezért hasonló esetek közlése segíthetne a jövőben a terhesség és gyermekágy során bekövetkező akut stroke kezelését illető irányelvek vagy legalábbis terápiás javaslatok kidolgozásában.

Lege Artis Medicinae

2019. DECEMBER 10.

Praeeclampsia − 2019

TAMÁS Péter, KOPPÁN Miklós

A praeeclampsia ma is az egyik legsúlyosabb szülészeti kórkép. Napjainkra egyre több adat támasztja alá azt a véleményt, hogy a praeeclampsia (terhességi hypertonia + szervkárosodás) nem egységes kór­kép. A korai kezdetű (klinikai tünetek megjelenése a 34. terhességi hét előtt) prae­eclampsia placentalis eredetű, kis perctérfogattal, lepényi malfunkció következményeivel járó állapot, ahol az endothelium károsodása nyomán vasoconstrictio, illetve microthrombosis áll a hypertonia és a szervkárosodások hátterében. A késői kez­detű praeeclampsia anyai betegség, melyben - az obesitassal összefüggésben - az érrendszer kapacitását meghaladó víz­re­ten­ció lehet a klinikai tünetek fő elindítója. Mindez alapvetően kell, hogy befolyásolja a kétféle állapot kezelését is.