Keresési eredmények

Hivatásunk

2019. MÁJUS 10.

Ismét átalakulás előtt a szakképzés

LÓRÁNTH Ida

Több mint 50 éve annak, hogy a hagyományos értelemben vett gyógyszerészszakma mellett a patikákban hivatalosan is megjelentek a gyógyszertári asszisztensek. Ebből az alapszakmából mára már kétféle képzést igénylő, önálló szakmának tekinthető foglalkozás lett: a gyógyszertári asszisztens és a gyógyszerkiadó szakasszisztens. Rózsa Melindával, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Gyógyszertári Szakmai Tagozatának vezetőjével a képzésről, oktatásról, a szakma jövőjéről és a tagozat terveiről beszélgettünk.

Hivatásunk

2018. ÁPRILIS 20.

A szakminisztériumhoz került a szakképzés

SÓFALVI Luca

Kamaránk régóta szorgalmazta, hogy az egészségügyi szakképzésekért az illetékes minisztérium feleljen, július 1-jével teljesült ez a szakmailag is megalapozott kívánalom.

Lege Artis Medicinae

2020. SZEPTEMBER 30.

A multidiszciplináris teamek vizsgálata a pszichiátriai ellátásban. Három fókuszcsoport tanulságai

MOLNÁR László, ZANA Ágnes, GYŐRFFY Zsuzsa, SZVATH Petra

Kutatócsoportunk 2015 óta foglalkozik a pszichiátriai és pszichote­rápiás teamek vizsgálatával. A kutatás a team összetételének és működésének ma­gyar sajátosságait térképezi fel. A Magyar Pszichiátriai Társaság 2017., 2018. és 2019. évi konferenciáján a pszichiátriai teamek működése témában fókuszcsoportos kvalitatív felmérést végeztünk. A három csoportmunka so­rán a fókuszba a vezetés, a teamen belüli kommunikáció és a kompetenciák tárgykörét helyeztük. Az átlagosan 17 fős csoportok spontán alakultak ki különböző vég­zett­ségű szakemberek részvételével. A fókuszcsoportok főbb eredményei a következők voltak: 1. A teamen belüli különböző típusú vezetés egy­aránt megkívánja a felelősség és a szerepek el- és kiosztását, a destrukciók leállítását. 2. A teamekben az informális kommunikációs csatornák hangsúlyosak. 3. A kompetenciák és a felelősség pontos tisztázása fontos, jelenleg nem áll rendelkezésre hazai pszichiátriai szakorvosi kompetencialista. A pszichiáter-szakképzésben szükséges lépésnek tűnik a szakmai kompetenciák még pontosabb definiálása, újragondolása és ezek oktatásba való beépítése, továbbá a jogalkotó felé a hazai pszichiáter szakorvosi kompetencialista kidolgozásának előmozdítása. A ku­tatás második szakasza az eddigi eredményeken alapuló kvantitatív, kérdőíves vizsgálattal folytatódik.

Hivatásunk

2019. FEBRUÁR 20.

Pillantás az „Ápoló leszek!” ösztöndíjprogram mindennapjaiba - Mentorok segítik a jövő elhivatott ápolóit

TARCZA Orsolya

Pártfogók is segítik az ösztöndíjasokat abban a programban, amelyben a nappali tagozatos, érettségire épülő, alap- és ráépített egészségügyi OKJ szakképzésben részt vevő középiskolások havi 40 ezer forintos támogatásra pályázhatnak. Az országos mentorhálózatban dolgozó kollégáink feladatai közé tartozik - többek között - a hivatástudat megerősítése.

Hivatásunk

2018. FEBRUÁR 20.

Elnöki gondolatok a szakdolgozói köztestület 2017-ben végzett közfeladatairól

TARCZA Orsolya

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) megalakulása óta az egészségügyben működő szakmai kamarákról, a közigazgatási eljárásokról és a szakképzésről szóló törvényben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott módon végzi közfeladatait. A MESZK szakmai és pénzügyi beszámolóját elsősorban a közfeladatok maradéktalan teljesítésének figyelembevételével alakította ki.

Nővér

2018. JÚNIUS 30.

Középiskolások ápolói pályaképe

TISÓCZKI Evelin, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja, hogy korcsoportos bontásban megvizsgálja az életkor és a tankötelezettség képzési folyamatának során a tanulók pályaorientációs attitűdjének alakulásait. Kutatásban a szerzők választ kívántak kapni arra, hogy a magyar közoktatásban résztvevő tanulók körében mekkora „népszerűségnek” örvend az egészségügy, mint szakmai terület. Amennyiben valaki e szakterületet érzi magához közelinek, akkor milyen jövőképpel rendelkezik. Vizsgálati módszer és minta: Az adatfelvétel 2017. október - 2018. január között valósult meg egy saját szerkesztésű online kérdőívvel, amely Magyarország valamennyi megyéjébe kiküldésre került (N=329). Ezen képzőhelyek egészségügyi szakképzésben érintettek. Az adatelemzés SPSS 15.0 for Windows statisztikai program segítségével történt, amelynek során - az alacsony mérési szintű változókra tekintettel - Khi négyzet-próbát és Mann-Whitney statisztikai próbát alkalmaztak (p <0,05). Eredmények: A vizsgálati személyek közül 159 fő esetében (48%) nem, 170 fő esetében (52%) van egészségügyi dolgozó a családban. Az eloszlások ellenőrzését elvégezve megállapíthatjuk, hogy nincs szignifikáns különbség az eloszlásban a két csoportnál, tehát ugyanannyi, (vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír) az egészségügyi pályát szívesen választók aránya. A pályaválasztás kapcsán a válaszadók közül 276 fő (86%) tartja elképzelhetőnek, hogy az egészségügyi pálya felé orientálódjon, 46 fő (14%) pedig más irányban tervezi az életét. Hét fő részéről nem érkezett válasz a kérdésre. A Mann-Whitney próbát elvégezve megállapítható, hogy nincs szignifikáns különbség a mediánokat illetően a két csoportnál, tehát ugyanannyi - vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír - a pályaválasztást illetően az ápolói hivatás megbecsültsége. A 329 fős mintából 215 fő (65%) válaszolta azt, hogy szívesen dolgozna ápolóként, míg 114 fő (35%) felelte azt, hogy nem választaná ezt a hivatást. Következtetések: Nem befolyásolja jelentősen a pályaválasztót az, hogyha a családban van egészségügyi dolgozó. A pályaválasztás előtt álló diákot nem befolyásolja jelentősen a megbecsültség, sokkal inkább motiválja az együttérzés és a segítő szándék a másik ember iránt.