PÁLL Dénes, KATONA Éva, ZRÍNYI Miklós, ZATIK János, PARAGH György, FÜLESDI Béla
BEVEZETÉS - A vizsgálat célja az volt, hogy epidemiológiai adatokat nyerjünk a serdülőkorú fiatalok vérnyomását befolyásoló családi, alkati és életmódtól függő tényezőkről. MÓDSZEREK - A vizsgálatban 10 194 középiskolás tanuló vett részt (5163 fiú és 5031 lány), átlagéletkoruk 16,55±0,99 év volt. A vérnyomásmérést tízperces lazítás előzte meg. A jobb felkaron 5-5 perc különbséggel három mérést végeztünk, validált, automata, digitális Omron M4 készülékekkel. EREDMÉNYEK - A fiúk vérnyomása szignifikánsan meghaladta a lányokét (122,51±13,47/ 69,58±8,92 Hgmm vs. 111,24±12,5/67,41± 8,92 Hgmm) (p<0001). Pozitív korrelációt észleltünk a testtömeg és a vérnyomás (rsziszt= 0,42, rdiaszt=0,286; p<0,001), továbbá a testmagasság és a vérnyomás (rsziszt=0,326, rdiaszt=0,145; p<0,001) között. Nem találtunk összefüggést az életkor és a vérnyomás között. A hypertoniás apák gyermekeinek vérnyomása szignifikánsan magasabb volt (p<0,001), míg az anya magasvérnyomás- betegsége esetén csak a diasztolés vérnyomás különbözött. Az alacsony születési súlyú fiataloknak (<2500 gramm) magasabb volt a szisztolés vérnyomásuk (p<0,002), ellenben diasztolés értékük nem különbözött a normális születési súlyú fiatalokétól. A dohányzás, az alkohol- és a sófogyasztás, a stresszel járó életvitel, valamint a sportolás az általunk vizsgált populációban nem befolyásolta a vérnyomást. KÖVETKEZTETÉSEK - Szignifikáns, pozitív öszszefüggést észleltünk a vérnyomás és a testtömeg, illetve a testmagasság között; a korreláció a szisztolés vérnyomás esetén volt szorosabb. A fiúk vérnyomása jelentősen meghaladta a lányokét. Magasabb tenzióértékeket észleltünk azoknál a fiataloknál, akiknek családi anamnézise pozitív volt, illetve akik kis testsúllyal születtek.