Keresési eredmények

Klinikum

2019. SZEPTEMBER 20.

A statin használata növeli a diabetes kockázatát

A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.

Hypertonia és Nephrologia

2019. FEBRUÁR 20.

Időseknek statin, primer prevencióban?

BAJNOK László

Egy friss, retrospektív kohorszvizsgálatban a primer prevenciós statinhasználat nem bizonyult előnyösnek 1. nem diabetesesek esetében 75 év felett, 2. diabeteseseknél pedig 85 év felett. (A 75-84 év közötti cukorbetegeknél statin mellett a mortalitás is alacsonyabb volt.) Ez éles ellentétben áll két kiemelkedő, kettős vak, véletlen besorolásos, rosuvastatin vs. placebo mellett végzett primer prevenciós vizsgálat tanulságával. Ezek közül a JUPITER-ben az LDL-C 50%-os csökkentése 50% kockázatcsökkenéssel járt, a HOPE-3-ban pedig 25%-os LDL-Ccsökkenés 25% kockázatcsökkenéssel járt, és alcsoportelemzéseik nem jeleztek kisebb hatékonyságot az idősek esetén. Teljesen mérvadónak tekinthető az Európai Atherosclerosis Társaság idősek primer prevenciójára vonatkozó ajánlása, ami a statinhasználat megfontolását javasolja ezen körben (IIa ajánlás), különösen egyéb kockázati tényezők, így hypertonia esetén. A primer prevenciós lipidkezelésben 75 éves korig elég jól ellátunk, reméljük, hogy az idősekre tervezett STAREE study - amelyben a 40 mg-os atorvastatint vizsgálják - eredményeinek megismerése után még tovább is.

Lege Artis Medicinae

2016. DECEMBER 18.

A rosuvastatin kettős hatása a glükóz-homeosztázisra a jobb inzulinérzékenység és a csökkent inzulinszekréció révén

KAPÓCS Gábor

A megnövekedett haskörfogattal, magasabb trigliceridértékekkel, alacsony HDL-koleszterin-szinttel, magas vérnyomással és inzulinrezisztenciával jellemzett metabolikus szindróma elsődleges oka a nyugati életmóddal járó nagy mennyiségű táplálékbevitel és a csökkent fizikai aktivitás.

Lege Artis Medicinae

2016. OKTÓBER 20.

A rosuvastatin javítja az endothel működését athero- és arteriosclerosissal társult gyulladásos ízületi betegségekben a RORA-AS statinintervenciós vizsgálat eredményei alapján

KAPÓCS Gábor

Már korábban kimutatták, hogy a gyulladásos ízületi betegségekben - beleértve a rheumatoid arthritist, a spondylitis ankylopoeticát és az arthritis psoriaticát - az általános népességgel összehasonlítva romlik az endothelfunkció.

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos betegségek és cardiovascularis rizikó a reumatológus szemszögéből - A Figyelő 2016;1

SZEKANECZ Zoltán

A gyulladásos reumatológiai kórképek (arthritisek és autoimmun betegségek) nagy részében akcelerált atherosclerosis és következményesen megnövekedett cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás észlelhető. Ennek háttere leginkább rheumatoid arthritisben (RA) ismert (ezért a továbbiakban döntően erre fókuszálunk), de jellemző a spondylarthritisekre, köszvényre, juvenilis arthritisre, SLE-re, sclerodermára, myositisre is.

Lege Artis Medicinae

2016. MÁRCIUS 20.

Tapasztalatok a rosuvastatin alkalmazásával

MEZŐ Izabella

Nagy cardiovascularis rizikójú, cardiovascularis eseményt elszenvedett betegeknél 25-35%-os relatív cardiovascularis rizikócsökkenés érhető el, amennyiben azonnal elkezdenek statint szedni. Mégis sok beteg nem szedi rendszeresen a felírt gyógyszerét. A további sikerek érdekében az eddigi gyakorlat javítása fontos lépés, annál is inkább, mivel a koleszterinszint-csökkentés területén olyan új adatok és irányelvek jöttek létre, amelyek jelentős mértékben alátámasztják az eddigi törekvésünk irányának helyes voltát. Bemutatjuk tíz, myocardialis infarktuson átesett, rosuvastatinnal kezelt betegünk eredményeit, akik az ALADDIN vizsgálatban vettek részt. A hat hónapos követés alatt a 40 mg rosuvastatin hatására az LDL-koleszterin 55%-kal (3,55±1,1-ről 1,58± 0,6 mmol/l-re, p<0,01), a non-HDL-koleszterin 52%-kal (4,15±1,23-ról 2,0±0,8 mmol/l-re, p<0,01), a triglicerid 26%-kal (1,63±0,41-ról 1,2±0,4 mmol/l-re) és a hsCRP-szint 61%-kal (5,47±3,8-ról 2,1± 1,0 mg/l-re, p<0,01) csökkentek. A kétéves perzisztencia 100%-nak bizonyult betegeinknél. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a napi rendszerességgel szedett nagy hatású statin (rosuvastatin) kedvező hatású a lipidparaméterekre és elősegíti a célértékek na­gyobb arányú elérését, illetve tényleges car­diovascularis rizikócsökkenést is eredményez.

Lege Artis Medicinae

2016. FEBRUÁR 05.

A rosuvastatinkezelés beveze tésének hatása a lipidszintekre és a célértékek elérési arányára familiáris hypercholesterinaemiás és familiaritást mutató hypercholesterinaemiás betegekben

SZTANEK Ferenc

A familiáris hypercholesterinaemia (FH) ge­netikailag heterogén betegség, melyre igen magas összkoleszterin- és LDL-koleszterin-koncentrációk jellemzőek, ezáltal fokozódik az érelmeszesedés progressziója és a korai cardiovascularis (CV) események kockázata. Leggyakrabban az LDL-receptor vagy az apolipoprotein B-100 mutációja okoz familiáris hypercholesterinaemiát, ritkán a proprotein convertase subtilisin/ kexin type 9 (PCSK9) génmutációja áll a háttérben. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a rosuvastatin szignifikánsan csökkenti a major cardiovascularis események kialakulását a nagy CV rizikójú betegeknél. Vizsgálatunk célja az intenzív rosuvastatinkezelés és más statinkészítmények (atorvastatin, simvastatin) lipidprofilra kifejtett ha­tásának összehasonlítása volt FH-s és familiáris betegeknél. Eredményeink azt mutatták, hogy az intenzív rosuvastatinkezelés jelentősen csökkentette az összkoleszterin és az LDL-koleszterin plazmaszintjét a nagy és a nagyon-nagy CV rizikójú betegeinknél, ezáltal jelentős hatással lehet major cardiovascularis események kialakulására familiáris hypercholesterinaemiában.

Lege Artis Medicinae

2015. DECEMBER 15.

A rosuvastatin kedvező additív hatása a thrombocytaaggregációs paraméterekre cerebrovascularis betegek esetében

FEHÉR Gergely

Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen statinkezelés ajánlott cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, függetlenül a vérzsírszintektől. A rosuvastatin hatékonyságát és biztonságosságát számos multicentrikus vizsgálat igazolta, melynek antilipaemiás hatásin kívül egyéb antiinflammatoricus és thrombocytaaggregációt kedvezően befolyásoló tulajdonságaira is fény derült. Vizsgálatunk célja 20 mg rosuvastatin (Xeter®, Richter Gedeon Nyrt.) hatásának vizsgálata volt a thrombocytaaggregációs értékekre 20, cerebrovascularis ictuson átesett, napi 75 mg clopidogrelt szedő beteg esetében. Húsz, ischaemiás stroke-on vagy átmeneti ischaemiás attakon átesett beteg került bevonásra. 20 mg rosuvastatin három hónapos adása szignifikánsan csökkentette a teljes koleszterin-, alacsony denzitású lipoprotein- (LDL-) és trigliceridszinteket (p<0,05), továbbá nem szignifikáns emelkedést tapasztaltunk a magas denzitású lipoprotein (HDL) -értékekben, valamint csökkenő tendencia volt megfigyelhető a magas szenzitivitású C-reaktív protein (CRP) -értékekben. A 3. hónap végén szignifikáns csökkentést észleltünk az ADP 5 µM (46,15 vs. 31,35%) és kollagén 2 mg/ ml (68,62 vs. 52,22%) kiváltotta thrombocytaaggregációs értékekben. 20 mg rosuvastatin markáns antilipaemiás hatás mellett kedvező irányba befolyásolta az agonistaindukált thrombocytaaggregációs paramétereket.

Hypertonia és Nephrologia

2015. NOVEMBER 05.

Kombinált antihipertenzív és koleszterinszint-csökkentő (lisinopril + amlodipin és rosuvastatin) kezelés hatékonysága és biztonságossága nagy és igen nagy rizikójú betegcsoportban (ROSALIA vizsgálat)

POÓR Ferenc

A szív- és érrendszeri betegségek magas halálozási statisztikai adatai, valamint az elkövetkező évtizedekre való előrejelzések jól ismertek. Ezek vonatkozásában a két legjelentősebb kockázati tényező a hypertonia és a lipidanyagcsere-abnormalitás.

Lege Artis Medicinae

2015. NOVEMBER 03.

A statinadherencia vizsgálata méhkeréki betegek körében

HANYECZ Vince, DANI Győző, MÁRK László

BEVEZETÉS - A cardiovascularis prevenció egyik alapeleme a lipidszintcsökkentő kezelés, amelynek minőségét jelzi a célértékeknek az évek során igazolt, egyre jobb arányú elérése. Még további javulásra van szükség, aminek egyik útja a betegek statinokkal kapcsolatos adherenciájának elő­mozdítása. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A Békés megyei Méhkerék község háziorvosi praxisában egy másik tanulmányban véletlenszerűen kiválasztott 392 fő közül a 81 statint (41 atorvastatint és 40 rosuvastatint) szedő beteg gyógyszerfelíratási szokásait elemeztük az adatbázis felhasználásával. EREDMÉNYEK - A betegek statinszedési adherenciáját két módon határoztuk meg: a háziorvos becslésével és az egy év alatt kiíratott gyógyszerdobozok számával. A két módszer között nem volt szignifikáns különbség. Nem találtunk különbséget az atorvastatin és a rosuvastatin iránti adherencia között sem. A rosuvastatint szedő betegek körében az összkoleszterinszint csökkenése szignifikánsan kedvezőbb volt (p=0,03). Szignifikáns korrelációt találtunk a felírt dobozszámok és az LDL-, valamint az összkoleszterinszint csökkenése között. KÖVETKEZTETÉS - Úgy tűnik, a betegek adherenciája nem a statin fajtától függ. Az adherencia meghatározására egyaránt alkalmas a háziorvos szubjektív megítélése és a felírt dobozszámok vizsgálata, ez azt sejteti, hogy a háziorvos ki tudná válogatni azokat a betegeket, akik oktatására több időt kellene fordítani.