Keresési eredmények

Hírvilág

2019. JANUÁR 14.

Minden címétől megfosztotta kutatóintézete a Nobel-díjas amerikai James Watsont

Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, és amelyért Nobel-díjat kapott - közölte az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a tudós laboratóriumának közleményére hivatkozva.

Klinikum

2018. DECEMBER 13.

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.

Klinikum

2018. SZEPTEMBER 18.

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Hypertonia és Nephrologia

2011. DECEMBER 20.

A testösszetétel és a halálozási kockázat összefüggései várólistás dializált és vesetranszplantált betegek körében

UJSZÁSZI Ákos, KALANTAR-ZADEH Kamyar, MOLNÁR Miklós Zsolt

A túlsúly [testtömegindex (body mass index, BMI) = 25-30 ttkg/m2)] és az elhízás (BMI ≥30 ttkg/m2) tömeges méreteket ölt, nemcsak a fejlett, hanem a fejlõdõ országokban is. A testsúlyfelesleg önmagában vesebetegség kialakulásának fokozott lehetõségével és rosszabb életkilátások kockázatával jár. A hemodialíziskezelésben (HD) részesülõ, végállapotú veseelégtelenségben szenvedõ betegek kétharmada meghal a terápia kezdetét követõ öt éven belül. Annak ellenére, hogy a transzplantációra váró dializált betegeknek kevesebb a komorbid tényezõjük, a halálozás még mindig magas, miközben a szervdonációig évek telhetnek el. A HD-betegek esetében viszonylag egybehangzóak az adatok az úgynevezett „elhízásparadoxon” fennállásáról. Az átlagpopulációtól eltérõ módon lényegesen jobbak a magasabb BMI-értékű dializált betegek várható életkilátásai. A túlsúly és az elhízás gyakori probléma a vesetranszplantált betegek és várólistán lévõ betegek körében. A legtöbb amerikai transzplantációs centrumban nem tartják várólistán a betegeket 30-35 ttkg/m2-nél nagyobb BMI felett, és javasolják a testsúly csökkentés érdekében gyomorszűkítõ sebészeti beavatkozás elvégzését. A vesetranszplantációt megelõzõ és az azt követõen kialakuló elhízás hatásai a graft és a betegek hosszú távú túlélésére nem kellõképpen vizsgálták. A jelen összefoglalóban áttekintjük a közelmúltban megismert jelentõsebb eredményeket arra fokuszálva, hogy a testösszetétel milyen összefüggésben áll a túléléssel a várólistás dializált és vesetranszplantált betegek csoportjában.

Hypertonia és Nephrologia

2011. SZEPTEMBER 20.

A testösszetétel és a halálozási kockázat összefüggései dializált betegek körében

UJSZÁSZI Ákos, KALANTAR-ZADEH Kamyar, MOLNÁR Miklós Zsolt

A túlsúly [testtömegindex (body mass index, BMI) =25-30 ttkg/m2] és az elhízás (BMI ≥30 ttkg/m2) világszerte egyre gyakoribb, és egyre több lakosságcsoportot érint. A súlyfelesleg önmagában is a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázatával és rosszabb életkilátásokkal jár. A hemodialízis kezelésben (HD) részesülő, végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében viszonylag egybehangzóak az adatok az úgynevezett „elhízásparadoxon” fennállásáról. Ennek következtében, az átlagpopulációtól eltérő módon, az emelkedett BMIértékű, dializált betegek várható életkilátásai lényegesen jobbak. Vizsgálatok során bizonyítottá vált, hogy az említett „reverz epidemiológia” a HD-betegek jelentős hányadában megtalálható, ellenben a peritonealis dialízis (PD-) kezelésben részesülők körében végzett tanulmányokkal, melyek eltérő eredményekről számoltak be. Önmagában a BMI-érték nem tesz különbséget az izom és a zsírszövet között, így nem alkalmas a végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegek testösszetételének a meghatározására. A testösszetétel meghatározására, különösképpen a vázizomzat és a zsírszövet mennyiségének az elkülönítésére, végállapotú veseelégtelenségben szenvedő betegekben is a gold standard módszernek számító képalkotó vizsgálatokra van szükség. Alternatívaként pedig olyan olcsó, rutinszerűen mérhető biomarkereket lehet használni, mint a szérumkreatinin-szint, a derék-csípő arány és a felkar körfogat. A jelen összefoglalóban áttekintjük a közelmúltban megismert jelentősebb eredményeket arra fokuszálva, hogy a testösszetétel milyen összefüggésben áll a peritonealisan dializált és a hemodializált betegek túlélésével.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Hét óra: az alvás bűvös száma

Azokban az emberekben, akik a szundikálásokkal együtt naponta hét óránál többet illetve kevesebbet alszanak, megnő a szív-érrendszeri megbetegedések kockázata.

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A statin kezelés javítja a virológiai választ a HCV-vel fertőzött diabeteses betegeknél.

Hepatitis C vírussal (HCV)fertőzött betegek körében a diabetes mellitus 2-3-szor gyakrabban fordul elő, emellett számos vizsgálat igazolta, hogy diabetes mellitus társulása esetén alacsonyabb tartós virológiai válasz arány érhető el. A vizsgálat célja olyan, a tartós virológiai választ előrejelző tényezők azonosítása volt, melyek befolyásolásával növelhető az antivirális kezelésre reagálók száma.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A vegetáriunosoknak alacsonyabb a kockázata metabolikus szindrómára

A vegetáriánusokra a metabolikus szindróma 36 százalékkal alacsonyabb kockázata leselkedik. Mivel a metabolikus szindróma a szívbetegség, a cukorbetegség és az agyérgörcs előjele lehet, az eredmények tulajdonképpen azt jelentik, hogy a vegetáriánusokban ez utóbbi rendellenességek kockázata is alacsonyabb - állítják a Diabetes Care legújabb kiadásában megjelent tanulmányukban a Loma Linda Egyetem kutatói.

Magyar Radiológia

2004. AUGUSZTUS 20.

Az emlő korszerű radiológiai diagnosztikája Onco Update 2004

FORRAI Gábor

Dolgozatunk célja az emlődiagnosztika új eredményeinek bemutatása, az egyes képalkotó és intervenciós módszerek helyének ismertetése. A legfrissebb, 2002. szeptember- 2003. december közötti szakirodalmat tekintettük át az emlőszűrés, a digitális mammográfia, a komputeraszszisztált felismerés, az emlőultrahang, az emlő-MRI, a szcintimammográfia, a pozitronemissziós tomográfia, a célzott biopsziák, egyéb intervenciók, az új diagnosztikai eljárások és a percutan tumorablatio témakörökben. Az emlődiagnosztikai módszerekkel kapcsolatos tapasztalatok világszerte évről évre rohamosan gyarapodnak. Az aktuális kivizsgálási algoritmus folyamatos átalakulásban van, új diagnosztikai és terápiás eljárások kerülnek be a napi gyakorlatba. Ezért is rendkívül fontos a szakirodalom naprakész ismerete.