Keresési eredmények

Nővér

2015. JÚNIUS 30.

Az ápoló gyakorlati szerepe a szepszis korai felismerésében és kezelésében

TÓTH Zoltánné

A vizsgálat célja: A kutatás célja a szepszis kórállapot kategorizálásának részletes elemzése, valamint az erre vonatkozó diagnosztikai nehézségek feltárása. A vizsgálat kiterjed az ellátás során végzett diagnosztikai és monitorizálási módszertan ápolói kompetenciába tartozó elemeire, ezen belül is a triage jelentőségére. Vizsgálati módszer és minta: A kutatómunka felmérése egy fővárosi, III. progresszivitás szintű sürgősségi betegellátó-osztályon készült, kiemelve egy betegségcsoportot, a szepszist. Az osztály 2013-as adatforgalma alapján 81 szepszissel kezelt beteg került kiválasztásra. A kutatás módszere dokumentum elemzésen alapszik, melynek során adatgyűjtésre került sor. Ezzel párhuzamosan a kutatás további része az osztályon dolgozó, különböző végzettségű ápolók kompetenciájának vizsgálata, akik a triage tevékenységet végezték a betegellátás folyamatában. Az összesített eredmények értékelése SPSS 14.0 programmal készült. Eredmények: Az adatokból kiderül, hogy a szeptikus betegek ellátása során az ápolók által végzett triage tevékenységet a gyakorlati tapasztalat és a végzettség nem befolyásolja. Az osztályon ellátott betegek több mint a fele nem kapott helyes besorolást, így a terápiát sem kezdődött el időben. Következtetések: A sürgősségi osztályon dolgozó ápolók triage osztályozási rendszer ismeretei hiányosak, ezért az ott dolgozó minden ápoló részére biztosítani kell a triage ismeretek bővítését, illetve akiknek nincs ismerete a triage rendszerről azoknak a megszerzését, mint elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását.

Egészségpolitika

2015. FEBRUÁR 27.

Túl sok pénzt kértek a kórházak

Nem jutottak dűlőre helyben, rendet vág az ÁEEK márciusban

Egészségpolitika

2015. FEBRUÁR 19.

Lezárult az egyeztetés, Zombor kézhez kapta az ajánlásokat

Ha meghallanák a szakma hangját, elhalasztanák a struktúra átalakítását

Hírvilág

2013. JANUÁR 28.

Csak szabályozás után jöhet a magántőke

Betegbiztonsági szempontból jobb a nonprofit ellátás

Ideggyógyászati Szemle

2011. NOVEMBER 30.

A neurológia magyarországi (élet-) pályamodellje - megoldási javaslat 2020-ig

BERECZKI Dániel, CSIBA László, KOMOLY Sámuel, VÉCSEI László, AJTAY András

A 2009-es magyarországi neurológiai kapacitások és a szakorvos-utánpótlás helyzetének korábbi felmérésére alapozva javaslatot teszünk a neurológiai ellátások szerkezetének jövőbeli alakítására. Kitérünk a neurológusok által ellátandó diagnóziscsoportokra, a neurológiai ellátásokra és azok progresszív szervezésére. A jelenlegi kapacitásokból kiindulva teszünk javaslatot a jövőben ellátandó betegcsoportokra, és az ellátás szintjeire. Az elmúlt évek tendenciájából kiindulva megfontolásra javasoljuk a teljes akut stroke-ellátás neurológiai osztályokra szervezését, és azonosítunk néhány olyan betegcsoportot, melyek ellátásában a jelenleginél nagyobb szerepet szánunk a neurológiának. A fekvőbeteg-ellátásban három szintet jelölünk meg: egyetemi klinikák, térségi/megyei kórházak, városi kórházak. Az egységekhez a minimumfeltételek helyett gazdaságilag is működőképes rendelői és osztályszabványokat rendelünk. Az egyetemi klinikák a neurológiai ellátás minden területét lefedik, egyetemi oktatási funkciókat is ellátnak, valamint területi alapon részt vesznek a megyei és városi ellátás szakmai minőségének biztosításában, és a jelenleginél önállóbb szerepük lenne a szakképzésben. A betegellátás vonatkozásában a térségi/megyei feladatkör azonos lenne az egyetemi klinikákéval - a kizárólagosan egyetemi funkciók nélkül. Városi szinten általános neurológiai ellátás történne, itt nem feladat a neurológia minden részterületének művelése. A neurorehabilitáció a városi kórházak neurológiai osztályainak részlegeiben, önálló térségi/megyei neurorehabilitációs osztályokon, valamint házhoz járó ambuláns formában történne. A jelenlegi rendszerhez képest legnagyobb szervezeti változás a neurológiai járóbeteg-ellátást érinti. Az egyetemi klinikai és térségi/megyei speciális szakambulanciák mellett a neurológiai szakrendelések a háziorvosi rendszerhez hasonló magánrendelésként működnének, az egyes praxisok önállóan szerződnének az egészségbiztosítási pénztárral. Feladatkörük lenne a heti 30 órás általános neurológiai ellátás mellett az alapszintű, szűrő jellegű neurofiziológiai és neuroszonológiai vizsgálatok végzése, megfelelő műszerezettséggel, szakasszisztenciával. A terv megvalósításához a szakképzés és a finanszírozás átalakítása is szükséges.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kormányhatározat az egészségügyi struktúra-átalakításról

A Kormány 2011. május 31-i ülésén megtárgyalta a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó szakmai koncepcióról szóló előterjesztést, valamint elfogadta az annak végrehajtását szolgáló kormányhatározat tervezetét.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Védett adatbázist a HIV pozitív betegek számára! – Interjú dr. Kárpáti Saroltával

A nemibetegellátás újraszervezése az egyik legfontosabb feladatunk. Ma a fiatal párok 20-30 százaléka meddő, mely nagy részben a fel nem ismert, de a szexuális úton terjedő fertőzések és a kismedencébe felszálló, nem megfelelően kezelt gyulladás következménye. Rendkívül fontos a bőrtumorok prevenciója. Egyre gyakoribbak a bőrbetegségek, ezért lényeges az emberek részletes felvilágosítása, de nem csak a bőrtumorok, hanem az összes bőrgyógyászati betegség esetén. Ehhez kapcsolódik a szűrővizsgálatok végzése, melynek minden progresszivitási szinten kiemelt feladatnak kell lennie. Javasolt, pl, hogy bármilyen panasszal is jelenik meg a beteg a rendelőben, meg kell vizsgálni bőrdaganatra – mondta dr. Kárpáti Sarolta a Bőr-és nemibetegségek szakmai kollégium tagozatvezetője.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Életmentés: a finanszírozás káosza

Összeomlás fenyeget több magyar egészségügyi intézményt, így a budapesti és a debreceni orvosi klinikát, valamint a pécsi és szegedi egyetemi klinikát. Pénzügyi helyzetük stabilizálásához közel 25 milliárd forintra lenne szükségük.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Merre megy a magyar beteg?

Nagytérségi koncepciók és tényleges betegmozgások a hazai egészségügyben.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Nyugat-európai szintű, de veszteséges az érsebészet - Interjú dr. Entz Lászlóval

Nincs hiány sebészekből és érsebészekből, de nem mindegyik szakember gyakorolja a szakmát és egyre többen keresnek munkát Nyugaton. Magyarországon nyugat-európai szintű az érsebészeti tevékenység, de a jelenlegi finanszírozás mellett rendkívül veszteségesek a beavatkozások – ismertette dr. Entz László a szakmai kollégium angiológia és érsebészet tagozatvezetője.