Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

A funkcionális bélbetegségek reprezentánsa: az irritábilis bél szindróma

WITTMANN Tibor

Az utóbbi években minőségileg megváltozott az irritábilis bél szindrómával (IBS) kapcsolatos orvosi szemlélet. A kórkép patogenezisét illetően jelentős új felismerések születtek, amelyeknek eredményei a megújuló farmakoterápia szempontjából is lényegesek. Ma már bizonyos, hogy a tünetek kialakulásáért több mechanizmus együttesen felelős: a tápcsatorna motilitási zavarai, a tápcsatorna hiperszenzitivitása, a bélrendszer szenzoros és motoros regulációjának zavara, a központi idegrendszeri percepció és a moduláció zavarai. A kórkép jellegzetes tüneteinek (római kritériumok I., II.) megfelelő értékelésén alapuló tünet orientált vagy pozitív diagnózis az esetek jó részében elérhető és költségkímélő célkitűzés.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Acetilszalicilsav-kezelése diabetes mellitusban

ÁBEL Tatjána

Diabeteses betegeknél nagyobb a cardiovascularis események kockázata, amely már a 2-es típusú diabetes mellitus kórismézése előtt fennállhat. A cukorbetegeknél gyakrabban mutatható ki a thrombocytafunkció károsodása, amely elsősorban a tromboxántermelődés emelkedését, és így a thrombocyta aggregáció fokozódását jelenti. Ez a folyamat már néhány nappal a napi 75 mg acetilszalicilsav szedésének elkezdését követően szinte teljes egészében gátlódik. A diabeteses férfiak és nők primer és szekunder prevenciós vizsgálatai azt igazolták, hogy amennyiben nincs kontraindikációja, szekunder prevencióban kis dózisú acetilszalicilsav kezelés szükséges. A primer prevencióhoz tartozó diabeteses betegek közül a magas cardiovascularis rizikójú betegek számára ajánlott ez a terápia.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A carbapenemek mikrobiológiai aktivitása, farmakokinetikája és klinikai alkalmazása

BÁN Éva, PRINZ Gyula

A carbapenemeket képviselő imipenem és meropenem a többi béta-laktám antibiotikumhoz hasonlóan sejtfalszintézist gátló baktericid szerek. Rendkívül széles a hatásspektrumuk: az aerob és az anaerob Gram-pozitív és Gram negatív baktériumok többsége ellen aktívak. Carbapenemekkel szembeni természetes rezisztenciája (a Chlamydia és a Mycoplasma specieseken kívül) a klinikailag fontos baktériumok közül a Stenotrophomonas maltophiliának és az Enterococcus faeciumnak van. A carbapenemek a béta-laktám antibiotikumokat bontó enzimekkel szemben a legstabilabbak: ellenáll nak a Staphylococcus penicillináz enzimjén kívül a Gram-negatív baktériumok legtöbb béta-laktamáz enzimjeivel szemben. Másodlagos rezisztenciát a penicillinnel szemben nagy mértékben rezisztens Streptococcus pneumoniae, a meticillinrezisztens Staphylococcus, a Pseudomonas aeruginosa, az Enterobacter cloaceae, ritkábban az Enterobacter aerogenes, a Serratia marcescens, a Klebsiella pneumoniae és az Acinetobacter baumannii speciesekben írtak le. A két carbapenem lényeges farmakokinetikai tulajdonságai hasonlóak. Antibakteriális hatékonyságuk, széles hatásspektrumuk, béta-laktamáz-stabilitásuk következtében a súlyos nosocomialis fertőzések empirikus kezelésére monoterápiában is alkalmas szerek. A központi idegrendszeri fertőzésekben az imipenem görcskészséget okozó hatása miatt csak a meropenem jön szóba. Intraabdominalis infekcióban, a neutropeniás betegek lázas epizódjaiban, súlyos alsó légúti fertőzésekben mindkét carbapenem első választásként alkalmazható.

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Ismétlődő stroke, pszichotikus epizódok - primer antifoszfolipid szindróma?

CSIBRI Éva, FARKAS Márta

Antifoszfolipid szindróma néven mintegy 10 évvel ezelőtt leírt tünetegyüttes fokozott artériás és vénás thrombosishajlammal és heterogén antifoszfolipid antitestek megjelenésével jellemezhető. SLE-ben való előfordulásán kívül primer formái is ismertek. A klinikai megjelenési formáiról való ismeretek egyre szaporodnak a neurológia és pszichiátria területén is. Utóbbiakat bővítvén tartottuk érdemesnek egy betegünk esetének ismertetését, amely terápiás megfontolásokat is érint. Az eset kapcsán a fiatalkori ismétlődő stroke jelentőségét és ezzel kapcsolatban a schizoaffektív pszichopatológiai tünetekben megnyilvánuló organikus mentális zavarnak mint az antifoszfolipid szindróma ritkán megjelenő formájának lehetőségét tárgyaljuk.

Hírvilág

2021. MÁJUS 17.

Nők és a lisztérzékenység

Május 16-a immár 16. éve a Coeliakia Nemzetközi Napja. Az Európai Coeliakia Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére létrejött lisztérzékenységi világnapon ezúttal a nők szerepére hívják fel a figyelmet. E betegségben kétszer annyi nőt diagnosztizáltak, mint férfit, és jellemzően a hölgyek azok, akik figyelnek a családtagok élethosszig tartó diétájára, de a betegszervezeti tagok túlnyomó többsége is nő.

Hypertonia és Nephrologia

2021. ÁPRILIS 29.

Fordulópont a primer aldosteronismus megközelítésében?

ALFÖLDI Sándor

Bajnok László figyelemfelhívó összefoglaló közleményében a szekunder hypertonia leggyakoribb endokrin kórokával, a primer aldosteronismussal kapcsolatos, közelmúltban megjelent két fontos tanulmány (1, 2) kapcsán bemutatja, hogy paradigmaváltás kezdődött a kórkép megítélésében, és az eddigi szakmai irányelvek (3, 4) megkérdőjeleződtek

Agykutatás

2021. ÁPRILIS 19.

Rekanalizációs stratégiák AIS esetén DOAC-ot szedő betegekben

A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) az utóbbi években a non-valvuláris pitvarfibrillációval élő betegek körében a primer és szekunder stroke-prevenció elsővonalbeli szereivé váltak. Ugyanakkor a betegeknél a DOAC-terápia mellett is kialakulhat ischaemiás stroke. Nem ismert, hogy ezeknél a betegeknél milyen feltételek teljesülése mellett biztonságos az akut ischaemiás stroke ellátásában alapvető szerepet játszó intravénás thrombolysis (IVT) és a mechanikus thrombectomia (MT). Seiffge és munkatársai a Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry-ben megjelent cikkükben a témában eddig publikált eredmények alapján fogalmaznak meg egy szakértői ajánlást a fenti kérdéssel kapcsolatban.

Agykutatás

2021. ÁPRILIS 19.

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás COVID-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a COVID a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain-Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatios encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő COVID-os esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

Hírvilág

2020. OKTÓBER 04.

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja

Minden év szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. Ennek alkalmából a Magyar Rákellenes Liga ismét biciklis felvonulással kívánja felhívni a figyelmet a betegségre, annak tüneteire és a korai diagnosztizálásra.