Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2017. MÁRCIUS 30.

A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismeretei és attitűdjei. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során?

CSATLÓS Dalma, FERENCI Tamás, KALABAY László, LÁSZLÓ Andrea, HARGITTAY Csenge, MÁRKUS Bernadett, SZAKÁCS ZOLTÁN, TORZSA Péter

Célkitűzés - Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) kezelés nélkül súlyos cardiovascularis, cardiorespiratoricus, neurológiai és egyéb szövődményekhez vezethet, felismerésében fontos szerepe van a családorvosnak. A vizsgálat célja családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismereteinek és attitűdjének a felmérése. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során? Módszer - Keresztmetszeti vizsgálat során a validált OSAKA kérdőívet alkalmaztuk kötelező szinten tartó tanfolyamon, melyet további négy saját kérdéssel egészítettünk ki. Eredmények - 116 családorvos és 103 családorvos-rezidens töltötte ki a kérdőívet. A magyar családorvosoknak, különösen a férfi orvosoknak hiányos az ismerete az alvási apnoéról. Az orvosnők átlagos pontszáma szignifikáns mértékben magasabb volt a férfiakénál (13,4±1,8 vs. 11,7±2,6, p=0,005). Minél több szakvizsgája volt az orvosnak, annál magasabb volt az elért pontszám, a nulla vagy egy szakvizsgával rendelkezők 12,5±2,3 pontot, a két szakvizsgával rendelkezők 12,7±2,2 pontot, a három vagy négy szakvizsgások 14,0±2,1 pontot értek el (p=0,05). A rezidensek átlagpontszáma 12,1±2,4 pont volt, ami magasabb a családorvosok átlagpontszámánál (p=0,012). A rezidenseknél is a nőknek magasabb az átlagpontszáma (12,6±2,0 vs. 11,3±2,7; p=0,008). A praxis nagysága (kártyaszáma), helye és típusa, valamint az orvos életkora szerint nem találtunk statisztikailag szignifikáns összefüggést az elért pontszámmal. Regressziós vizsgálatunk szerint a modellben szereplő változókra korrigálva is összefüggés látható az orvos neme és ismeretei között, de nincs összefüggés az életkor, a szakvizsgák száma, illetve a BMI és az orvosok ismeretei között. Az attitűdpontszámokat tekintve a nők átlagos pontszáma magasabb volt a férfiakéhoz képest (3,5±0,6 vs. 2,9±0,6, p<0,001). A 16/2015. (III. 30.) EMMI rendelet ellenére csak a praxisok 39%-ában végzik rendszeresen az OSAS-szűrést a gépjárművezetői engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat részeként. Következtetések - Az OSAS magas prevalenciája és klinikai jelentősége ellenére a családorvosok gyakran nem ismerik fel az alvási apnoét, nehézséget okoz a betegek gondozása.

Lege Artis Medicinae

2013. NOVEMBER 20.

Kik a boldog orvosnők Magyarországon?

GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - Az orvosokkal foglalkozó széles körű nemzetközi kutatások legújabb vizsgálati területe a gyógyítók jóllétének és boldogságának alakulása. Magyarországon mindeddig ez a fajta „szemléletváltás” a kutatásokban még nem indult el. A jelen kutatásunkban ezért a hazai orvosnők pozitív életminőségének vizsgálatát tűztük ki célul. MINTA ÉS MÓDSZER - Kvantitatív, keresztmetszeti szociológiai vizsgálat (n=408). A pozitív életminőség mérésére a WHO Well-Being Index rövidített, magyar változatát használtuk. EREDMÉNYEK - Vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők jóllétének kulcsa az „idő” tényezőjében található. A WHO Well-Being Index alapján szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be azok az orvosnők, akik nyolc órát vagy kevesebbet dolgoztak (p=0,000), nem ügyeltek (p=0,042), napi egy óra „saját idővel” (szabadidővel) rendelkeztek (p=0,021), és elégedettek voltak a betegeikre jutó idő mennyiségével (p=0,005). A magasabb jóllétpontszám nem függött öszsze az életkorral, a családi állapottal, a gyerekszámmal és a választott szakkal. KÖVETKEZTETÉSEK - Hasonlóan a nemzetközi trendekhez, a jóllét a magyarországi orvosnők számára is szorosan összefügg a munkával és a munkával való elégedettséggel. Az „elégedett gyógyító” a hatékonyan működő egészségügyi rendszer kulcsa, így mind az elkövetkező vizsgálatoknak, mind a prevenciónak és intervenciónak fokozott figyelemmel kell kísérnie a gyógyítói jóllét alakulását és annak meghatározó tényezőit.

Hírvilág

2013. OKTÓBER 09.

Éger: nem marad gyógyító

Minden negyedik orvos más pályát választana

Lege Artis Medicinae

2013. FEBRUÁR 22.

„Egyedül nem megy” - A magyarországi orvosnők háztartási munkamegterhelésének és -megosztásának alakulása

GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - A hazai és a nemzetközi vizsgálatok egyaránt kiemelik az orvosnők szomatikus és mentális sérülékenységét, valamint a szerepkonfliktus problémáját. A háttértényezők feltérképezésekor azonban a munkamegterhelésre fokuszáló vizsgálatokkal szemben kevesebb figyelem fordul a háztartási munkára és munkamegosztásra vonatkozó kutatásokra. MINTA ÉS MÓDSZER - A feltáró jellegű, kvalitatív vizsgálatot 36 magyarországi orvosnővel készült életútinterjú tartalomelemzése alapján folytattuk le. Az elemzés fő csomópontjai a háztartásra fordított idő mennyisége, a háztartási munkamegosztás és ennek szubjektív megélése, valamint a háztartási teendők és a munkavégzés összehangolásának kérdései köré szerveződtek. EREDMÉNYEK - A mintába került orvosnők közel 66%-a „tradicionális munkamegosztás” szerint éli életét, ők azok, akik fizikailag és érzelmileg megterhelő munkájuk mellett szinte teljesen egyedül látják el a háztartási teendőket. Kisebb százalékban (33%) érvényesül a „modern munkamegosztás”, amelynek értelmében a háztartási teendőket a partnerek megosztva végzik, valamint egyetlen esetben a család férfitagja vezeti a háztartást. A vizsgált orvosnők nagyobb része mind a munka-, mind a háztartási terhek mennyiségének csökkenését tartja kívánatosnak, és nem elégedett jelenlegi helyzetével. KÖVETKEZTETÉSEK - Pilot study vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők munkamegosztása alapvetően tradicionális jelleget mutat. A háztartási munkamegosztás hiánya minden bizonynyal kulcsszerepű a szerepkonfliktus és ezen keresztül az orvosnői morbiditás alakulásban. A soron következő kvantitatív vizsgálatokban a háztartási munka mennyiségét, valamint a háztartási munkamegosztás alakulását fontos tényezőként érdemes figyelembe venni.

Hírvilág

2012. NOVEMBER 19.

A gyógyítók egészsége

Katasztrofális az egészségügyiben dolgozók egészségi állapota, különösen a 35-45 éves korosztályban.

Gondolat

2012. AUGUSZTUS 24.

Nők a gyógyító hivatásban

Bemutatkozik a Gyógyító Nőkért Alapítvány

Hírvilág

2012. JÚLIUS 26.

Kevesebb orvos menne külföldre?

Nincs tendenciózus csökkenés az elvándorlásban az EEKH 2012 első féléves adatai szerint.

Lege Artis Medicinae

2012. MÁRCIUS 22.

Milyen az orvos, ha nő? - Az orvosnő ideáltipikus képe empirikus vizsgálatok alapján

MOLNÁR Regina, GIRASEK Edmond, CSINÁDY Adriána, BUGÁN Antal

Célkitűzésünk az orvosnőkről alkotott sztereotípiák jellemzése volt, annak feltárása, az orvostanhallgató-nők milyennek látják az általuk mintaként követendő, már dolgozó orvosnőket. Az első vizsgálatban (247 hallgató a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának, 256 fő a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrumának hallgatói közül) az orvostanhallgató-nők pályaszocializációját férfi társaikéval vetettük össze. A második vizsgálatban (a szegedi egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgatónő) az orvostanhallgató- és a joghallgatónők pályaszocializációját, valamint a már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat hasonlítottuk össze. Az orvostanhallgató-lányok pályaszocializációja több ponton eltért férfi társaikétól: altruistábbak, családcentrikusabbak, a pálya mellett korábban elköteleződőek, bizonytalanabbak szakmai terveiket illetően, szüleik kisebb arányban diplomásak vagy orvosok. Az orvosnő mindkét hallgatónői csoport elképzeléseiben egyértelműen pozitív, idealisztikus és altruisztikus tulajdonságokkal bírt. Az orvostanhallgatók gyakrabban kapcsolnak az orvosnő képéhez problémákra utaló tulajdonságokat, mint a joghallgatók. A sztereotípiákból egy olyan orvosnő képe bontakozik ki, aki segítő szándékú, ám nagy nehézségek árán végzi munkáját. Ha tudott, hogy az orvostanhallgató-lányok egy idealisztikus, „törvényszerűen” problémákkal küzdő orvosnő képét látják maguk előtt, ez lehetőséget ad felkészíteni őket az előttük álló nehézségekre, így megpróbálni a szerepkonfliktust, az egészségromlást elkerülni.

Gondolat

2012. JANUÁR 25.

Nők az orvostudományban

1849. január 23.- munkába állt az első orvosnő

Hírvilág

2011. OKTÓBER 16.

A doktornő nagy mesemondó

Dr. Schneider Izabella, festő és regényíró Marosvásárhelyen, kisiparos családban született. Gyermekkorában már megmutatkozott sokrétű tehetsége.