Keresési eredmények

Egészségpolitika

2019. AUGUSZTUS 30.

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Hírvilág

2016. NOVEMBER 08.

Tyúkkal fizetnek a műtétért

Hardi Richárd, az Afrikában gyógyító szemorvos-szerzetes a napokban a Millenáris parki Európa pont vendége volt. Hallgatóságának mesélt az itthoniak által talán egzotikusnak gondolt orvosi munkájáról, szűkebb és tágabb afrikai környezete jelenlegi állapotairól és arról a különleges élményről, ami visszaadja betegei látását.

Hírvilág

2016. MÁRCIUS 02.

Beneda Attila: a humánerőforrás-krízis a teljes magyar egészségügyre jellemző

A humánerőforrás-krízis a teljes magyar egészségügyi ágazatra jellemző - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Siófokon, a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusának nyitónapján.

Nővér

2015. ÁPRILIS 30.

Advanced Practice Nurse (APN) MSc képzés bevezetése Magyarországon

OLÁH András, MÁTÉ Orsolya, BETLEHEM József, FULLÉR Noémi

Magyarországon a főiskolai szintű ápolóképzés (BSc) megkezdése 1989-ben - majd az egyetemi szintű (MSc) ápolóképzés elindítása 2000-ben - indokolt, hiánypótló, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő fejlesztés volt. Ugyanakkor az ápolóképzés felsőoktatási szintre emelését mind a mai napig nem követte a szakápoló képzés szerkezetének ezen szempontot is figyelembe vevő átalakítása, így a szakápoló képzések teljes köre mind a mai napig középfokú szinten zajlik. Nem történt meg továbbá az ápolói kompetenciakör (hatáskör) képzési szintenként differenciált meghatározása sem. Ezen okok jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a BSc ápolóképzés hallgatói létszáma drasztikusan csökkenő tendenciát mutat és a végzettek körében jelentős mértékű a pályaelhagyás mértéke is. Az egészségügy területén az ápolókkal kapcsolatos ezen problémákon túlmenően jelentős kihívást jelent az ápolói migráció, az egészségügyi ellátás növekvő költsége, az elöregedő társadalom, az egyes területekre mindinkább jellemző orvoshiány, valamint a diagnosztikai és terápiás eszközök alkalmazásához szükséges speciális ismeretek körének bővülése az ápolók vonatkozásában. Számos szakirodalmi példa támasztja alá ugyanakkor azt, hogy a megfelelően képzett BSc/MSc végzettséggel és kibővített kompetenciakörrel rendelkező ápolók alkalmazása mellett csökken az orvoshiány és a várakozási idő, valamint az ellátás költsége, csökken a halálozás, javul a betegek elégedettsége, illetve a kibővített feladatkörökkel/felelősségi körökkel párhuzamosan csökken a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás mértéke az ápolók körében. Mindezekből adódóan indokolt a BSc/MSc végzettségű ápolók felsőoktatási keretek közötti szakápoló képzésének és kiterjesztett hatáskörének megteremtése Magyarországon is, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. Jelen közlemény szerzői a hazai bevezetés kereteire vonatkozó javaslatukat foglalják össze.

Hírvilág

2015. MÁRCIUS 21.

Zombor vállalta a postás szerepét

Helyettes államtitkári képviseletet kaphatnak a szakdolgozók

Hírvilág

2015. JANUÁR 29.

Nőtt a külföldre készülő fiatal orvosok száma

Csak stagnálásról beszélhetünk a migrációban, javulásról nem

Hírvilág

2015. JANUÁR 15.

Információs kiadványok az Egyesült Királyságba készülőknek

A migráns munkavállalók tájékoztatását segítik a szakszervezetek

Gondolat

2015. JANUÁR 09.

Az utolsó polihisztor

Albert Schweitzer Nobel-békedíjas német polihisztor, orvos, teológus, orgonaművész, zenetudós, író, a 20. század nagy humanistája 140 éve, 1875. január 14-én született.

Hírvilág

2014. JÚLIUS 22.

Csillapodik a migrációs kedv?

A megoldás az élet és munkakörülmények javítása, és a bérek növelése az elmúlt években megkezdett ütemében, valamint a túlmunka elismerése, a mozgóbér 2012-es befagyasztásának feloldása lenne. Most már minden egyes ember elvesztését nehezen tolerálja az ágazat, az első félév számai aggasztóak a MOK elnöke szerint, aki hozzátette, örülni csak annak lehetne, ha a statisztika „mínuszos” lenne, tehát megindulna a „hazavándorlás”.

Hírvilág

2014. MÁJUS 07.

Csaknem 15 ezer orvos hagyta el Romániát

Románia sereghajtó Európában az ezer lakosra jutó orvosok tekintetében