Keresési eredmények

Klinikum

2016. JANUÁR 11.

Gastrointestinalis stroma tumorok

A gastrointestinalis stroma tumorok (GIST) mesenchymalis eredetű solid daganatok. Incidenciájuk 11-14 beteg / 1 millió ember / év. A betegek átlagéletkora a betegség felismerésekor 60 év, a férfiakat és a nőket hasonló arányban érinti. A GIST-ok leggyakrabban a gyomorfalban (60%) és a vékonybelek falában (30%) alakul ki.

Ideggyógyászati Szemle

2014. MÁRCIUS 30.

Még a vendégtudósok is tehettek felfedezéseket Montrealban

LÁZÁR György

Közleményemben összefoglalom Selye Jánossal kapcsolatos tudományos élményeimet, kiemelten a ritka fémsóknak a reticuloendothelialis funkciókra kifejtett specifikus hatásával kapcsolatos ismeretekre. A ritka földfémek ionjai jelentős hatást fejtenek ki a gyulladásos és immunjelenségekben részt vevő sejtek funkciójára. A GdCl3 által kiváltott Kupffersejt- blokád a Kupffer-sejtek élettani és kórélettani szerepével kapcsolatos kutatások általánosan elfogadott módszere. Különböző sokkállapotokban, májkárosodásban és obstrukciós sárgaságban kimutattuk a macrophagblokád potenciális előnyös hatásait.

Ideggyógyászati Szemle

2013. JÚLIUS 30.

A hasi száron létrejött csomó következtében kialakult söntelégtelenség

FEKETE Gábor, NAGY Andrea, PATAKI István, BOGNÁR László, NOVÁK László

A szerzők a ventriculoperitonealis sönt perifériás szára elzáródásának ritka esetét mutatják be. A sönt behelyezésére koraszülöttkori germinalis vérzés következményeként kialakult agykamratágulat miatt került sor. Két hónappal a beültetést követően söntelégtelenség tünetei jelentkeztek, melyek a perifériás szár elzáródásához voltak köthetők. A söntrevízió során a hasi szár kihúzásakor masszív csomót találtunk a katéteren. Fölötte átvágva a perifériás szárat, a liquorpasszázs azonnal megindult és a söntöt visszahelyeztük a hasüregbe. A posztoperatív szak zavartalan volt, a gyermek több mint egy éve panaszmentes. A csomó kialakulásának patomechanizmusa ismeretlen, így a műtét közbeni felfedezés is ritka és meglepő eseménynek számít. Véleményünk szerint szoros csomó spontán nem alakul ki a hasüregen belül. Laza csomó létrejöhet, mely növelheti a liquorelfolyás ellenállását. Azt gondoljuk, hogy a csomó a hasüregből való kihúzás alkalmával szorul meg. A hosszú peritonealis katéterek többszörös hurokképződéshez és tengely körüli csavarodáshoz vezethetnek, csökkentve a sönt vezetési képességét. Amennyiben a műtét során gyanú van erre, úgy minilaparotomia javasolt.

Lege Artis Medicinae

2012. JÚLIUS 20.

Idiopathiás retroperitonealis fibrosis (Ormond-kór) társulása súlyos cardiomyopathiával: fiatal férfi betegünk esetbemutatása

KOVÁCS Erzsébet, ZEHER Margit, SZÁNTÓ János, PÁSZTOR Éva, TÓTH László, PFLIEGLER György

BEVEZETÉS - Az idiopathiás retroperitonealis fibrosis kialakulásának oka nem ismert, idült nem specifikus, feltehetően autoimmun gyulladás áll a hátterében. A ritka kórkép elsősorban középkorúakat vagy idősebbeket érint, fiatalok esetében alig fordul elő. A húgyutak szűkületét, postrenalis veseelégtelenséget, a retroperitoneumban és környezetében elhelyezkedő, létfontosságú szervek működészavarát okozza. A diagnózis képalkotó és szövettani vizsgálatokon alapul. A húgyúti akadály sebészi megoldásának eredményessége hosszú távon csak az immunmoduláns kezelés egyidejű alkalmazásától várható. ESETISMERTETÉS - Fiatal, 34 éves férfi betegünk esetében lábdagadás hátterében igazolódott a betegség, az autoimmun szerológia negatív volt. Átmenetileg jobb oldali nephrostomára volt szükség. Szteroid és colchicin kezdetben javulást eredményezett. Súlyos dilatatív cardiomyopathiája fokozatosan javult. Tamoxifennel nem jött létre regresszió, ezért azathioprin+methylprednisolon kezelésre váltottunk. A kontroll hasi CT a folyamat stagnálását mutatta. KÖVETKEZTETÉSEK - A betegség kezelésére a ritkasága miatt nincsenek véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok. A cél a tünetek megszüntetése, a húgyúti obstrukció megoldása, a vesefunkció megőrzése és a progresszió megelőzése lehet. Gyógyszeresen kortikoszteroidok, cyclophosphamid, colchicin, azathioprin, leflunomid, mycophenolat mofetil, tamoxifen eredményezhet javulást. Tudomásunk szerint esetünk egyedülálló, miután hasonló súlyos cardiomyopathiával társult idiopathiás retroperitonealis fibrosis esetét nem közölték korábban a nemzetközi irodalomban.

Lege Artis Medicinae

2010. MÁJUS 20.

A ciclesonid és a fluticason proprionat kis légúti funkcióra kifejtett hatásának összehasonlítása enyhe asthmában

BÖSZÖRMÉNYI NAGY György

Asthma bronchialéban a légúti gyulladás, a következményes hörgőszűkület (obstrukció) és szerkezeti átépülés (remodelling) az egész hörgőrendszert érinti a betegség összes súlyossági fokozatában.

Magyar Radiológia

2005. JÚNIUS 10.

Multiplex epeúti szűkületek intervenciós radiológiai kezelése

ROSTÁS Tamás, BATTYÁNY István, HADJIEV Janaki

BEVEZETÉS - A malignus epeúti szűkületek palliatív kezelésében endoszkópos és percutan módszerek alkalmazhatók. Többszörös szűkületben, magas epeúti elzáródásban a percutan módszer kell, hogy elsőbbséget élvezzen. A bilirubinszint normalizálása, a májfunkciós értékek csökkentése teszi lehetővé a betegek további onkológiai kezelését. ESETISMERTETÉS - A szerzők három beteg esetét ismertetik, akiknél a sikertelen endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia után elvégzett percutan cholangiographia többszörös epeúti szűkületet mutatott. Mindhárom esetben sikeres stentbeültetés (egy betegnél három stent, két betegnél két stent) történt. A bilirubinszintek gyorsan csökkentek, a betegek életminősége javult. A beavatkozást követően egy betegnél szelektív citosztatikus kezelésekre, egy betegnél szisztémás citosztatikus kezelésekre került sor. Az átlagos túlélés 300 nap volt. KÖVETKEZTETÉS - Többszörös malignus epeúti szűkületben a percutan stentbeültetés megfelelő palliatív módszer, amely egyben lehetővé teszi a betegek további invazív radiológiai vagy onkológiai kezelését.

Lege Artis Medicinae

2006. DECEMBER 16.

Súlyos, terápiarezisztens asthma bronchiale

HERJAVECZ Irén, BÁNKÚTI Beáta, CSOMA Zsuzsanna

A jelentős morbiditással járó súlyos asthma bronchiale az asthmás betegpopuláció viszonylag kis hányadát érinti, akiknek a kezelése ugyanakkor különös figyelmet és innovatív kezelési formák bevezetését igényli. Bár az asthmabetegséget reverzíbilis légúti obstrukció jellemzi, a betegség súlyosabbá válásával az obstrukció bizonyos mértékig rögzül és szteroidrezisztencia alakul ki. Ezen asthmafenotípusok hátterében légúti remodelling áll. A nagy adagú inhalációsszteroid-terápia ellenére is tünetes, súlyos allergiás asthmás betegek kezelésében hatékony lehet az immunglobulin-E ellen kifejlesztett omalizumab. Súlyos, krónikus asthmában fokozott tumornekrózisfaktor- α-produkció mérhető, amely magyarázhatja a szteroidrezisztenciát. Az anti-TNF entanercept javította az asthmakontrollt, és egyidejűleg mérsékelte a bronchialis hiperreaktivitást. Újabb asthmagének meghatározása, mint az ADAM33 is, további terápiás célpontok felismerését jelentheti, majd olyan kezelési formák bevezetését, amelyek nem egyszerűen hörgőtágító vagy gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, hanem módosíthatják az asthma természetes lefolyását és helyreállíthatják a remodelling okozta légúti elváltozásokat.

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése

Ne feledkezzünk meg! A perifériás verőérbetegség gyakran fordul elő. Fokozott rizikót jelent az összmortalitás, a kardiovaszkuláris és a koronáriabetegségből eredő mortalitás tekintetében, emiatt igen lényeges a betegek kiszűrése és korszerű kezelése.

Lege Artis Medicinae

2004. MÁRCIUS 20.

Daganatos betegek akut hasi kórképeinek sajátosságai

ZARÁND Attila, BESZNYÁK István, MERSICH Tamás

A daganatos betegeknél előfordul, hogy megbetegedésük első jeleként akut hasi tünetekkel kerülnek orvoshoz. Ezek az esetek nem gyakoriak, ugyanakkor súlyos következménnyel járhatnak. Fontos, hogy kiemelten figyeljünk - a háttérben álló daganatos vagy egyéb betegségtől függetlenül - az akutan jelentkező kórképek felismerésére és időben kezdett kezelésére. Az akut hasi panaszoktól szenvedő daganatos betegek leggyakrabban obstrukció, perforáció, vérzés, valamint gyulladásos tünetek miatt jelentkeznek orvosnál. Azonnali műtétet igénylő sebészi kórkép a daganatos betegek 3-5%-ánál fordul elő. Mivel a daganatos betegek gyógyulása stádiumfüggő, fontos a malignus folyamat kellő időben történő felismerése, különböző szűrővizsgála-tok bevezetése és végzése, valamint az alapbetegség, illetve a szövődmények - multidiszciplináris együttműködéssel végzett - kezelése.

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

Életminőség-mérés asthma bronchialéban

MÉSZÁROS Ágnes

Az asthma bronchiale olyan krónikus betegség, amely tünetei révén nagymértékben befolyásolja a betegek mindennapjait, így az asthmások életminősége szinte minden területen nehezített. A szerző célja az asthma életminőségre gyakorolt hatását vizsgáló saját és külföldi tanulmányok eredményeinek összefoglalása. A betegek életminőségét az általános, EuroQol és a betegségspecifikus életminőséget mérő kérdőív, a St. George’s Respiratory Questionnaire (SGRQ) segítségével ítélték meg. Az asthma súlyossága a nemzetközi GINA klaszszifikációs rendszernek megfelelően került megállapításra. A vizsgálatok eredményei alapján számszerűen igazolható, hogy az asthmás betegek betegségük miatt alacsonyabb életminőség-mutatókkal rendelkeznek a nem asthmás lakossághoz viszonyítva. Az életminőségét befolyásoló tényezők közül a kor, a nem és a légzésfunkció hatását vizsgálva kiderült, hogy a nők életminősége elmarad a férfiakétól, tehát több figyelmet kell fordítani a nőkre az asthma bronchiale gondozása során. Mivel a légzésfunkciós paraméterek és az életminőség között csak közepes korreláció (r=0,37) mutatható ki, az objektív mérésekkel igazolt légúti obstrukció mértéke alapján nem lehet megítélni, hogy a beteg hogy érzi magát. Normális értékek ellenére a betegek egy része sok esetben szorong, gyakran él át valós vagy álrohamokat, amely nagyobb gyógyszer-felhasználást jelent, állapotát a tüneti naplóban súlyosabbnak ítéli meg, mint amilyen az a valóságban. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az asthma gondozása során nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe venni a beteg önmaga által megítélt életminőségét és betegségéről alkotott véleményét a klinikai állapot, a tünetek és a laboratóriumi eredmények mellett.