Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2018. DECEMBER 10.

A komplex energetikai egyensúly kísérletes vizsgálata

GARAMI András

A komplex energetikai egyensúly magában foglalja a normál testtömeg és testhőmérséklet fenntartását. A homeosztatikus szabályozásban lényeges, hogy több élettani folyamat aktivitása egyensúlyban legyen: például a táplálékfelvétel és energiafelhasználás közti egyensúly a testtömeg, míg a hőtermelés és hőleadás egyensúlya a testhőmérséklet fenntartása szempontjából jelentős. Az elhízás és a fogyás, valamint a láz és a hipotermia az energetikai egyensúly megbomlásának következményei. Kutatásaink során az energetikai egyensúly fenntartásában, illetve annak eltolódásában szerepet játszó receptoriális és neurohumorális mechanizmusokat vizsgáltuk. Az összefoglaló közlemény áttekintést ad azokról a legfontosabb kutatási eredményeinkről, amelyek a Prof. Dr. Romics Lász­ló Akadémikus Emlékére Alapít­vány­nak benyújtott és 3. helyezett díjat nyert pályázat alapján készült. Áttekintjük a tranziensreceptorpotenciál-ioncsatornák, főképp a vanilloid-1 (korábban: kapszaicin receptor) élettani szerepét a testhőmérséklet és a testsúly szabályozásában. Az energetikai egyensúly fenntartásában szerepet játszó neuropeptidek közül ismertetjük az alpha-melanocyta stimuláló hormon és a hypophysis-adenilát-cikláz-aktiváló-polipeptid termoregulatórikus hatásait. Végül, a szisztémás gyulladás molekuláris mechanizmusai közül, amelyben jellemzőek a termoreguláció zavarai (például láz, hipotermia), összefoglaljuk a vanilloid-1 és a neurokinin-1 receptor, valamint a bilirubin szerepét.

Ideggyógyászati Szemle

2014. MÁRCIUS 30.

A gyomorvédelem centrális neuroendokrin mechanizmusai

GYIRES Klára

Selye ismerte fel a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely stressz alatti aktivációjának a jelentőségét, és a kapcsolatot a központi idegrendszeri és a neuroendokrin szabályozás között. Ez az elmélet képezte a kutatások elkezdésének az alapját, amelyekben feltárták az agy-bél tengely jelentőségét a gyomornyálkahártya integritásának a szabályozásában. Számos neuropeptidről, így a thyreotrop releasing hormonokról, adrenomedullinról, peptid YY-ról, amylinről, opioid peptidekről nociceptinről, nocisatinról Panyagról, ghrelinről, leptinről, orexin-A-ról, angiotenzin IIről kimutatták, hogy centrálisan injektálva gyomorvédő hatású. Jól dokumentált a dorsalis vagusköteg és a nervus vagus szerepe a központ perifériára kifejtett hatásában, de további mechanizmusok is felmerültek. A neuropeptidek közötti kölcsönhatások jelentik azt a további komponenst, amely módosíthatja a gyomornyálkahártyának az ártalmas stimulusokkal szembeni ellenállását.

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Botulinum neurotoxin-A terápia migrénben

TAJTI János, SZOK Délia, TUKA Bernadett, CSÁTI Anett, KURIS Anikó, MAJLÁTH Zsófia, LUKÁCS Melinda, VÉCSEI László

A migrén nagy prevalenciájú, fejfájásrohamokkal jellemezhető, az életminőséget rontó betegség. Elsődleges oka és patomechanizmusa nem ismert. Vizsgálati eredmények a trigeminovascularis rendszer jelentőségére irányították a figyelmet. A rendszer aktiválódása nyomán vazoaktív neuropeptidek [kalcitonin gén-rokon peptid (CGRP), P-anyag (SP)] felszabadulása, neurogen inflammatio, perifériás és centrális szenzitizáció jön létre. A botulinum neurotoxin-A (BoNT-A) erőteljes toxin, melyet a Clostridium botulinum termel. A BoNT-A idegrendszeri hatását a SNARE komplexre (soluble N-ethylmaleimide-sensitive factor attachment protein receptor) hatva fejti ki, elsősorban a SNAP-25 (synaptosomal- associated protein of 25 kDa) funkciójának gátlása révén. A folyamat eredményeként a fájdalom-pályarendszerben szerepet játszó CGRP, SP és glutamát preszinaptikus felszabadulását akadályozza meg. Krónikus migrénben a BoNT-A hatását két tanulmány, a PREEMPT 1 és 2 (Phase 3 Research Evaluating Migraine Prophylaxis Therapy) adatai alapján elemezték. Placebóhoz képest statisztikailag igazoltan csökkentette a fejfájásos napok és a migrénes epizódok számát. A BoNT-A mérsékelte a fejfájásroham-gyógyszerek használatát, normalizálta a fejfájáshatásteszt eredményeit, és javította az életminőséget. A BoNT-A-kezelések biztonságosak és jól tolerálhatók voltak.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Az agyi inzulinszignál szerepe az energia-egyensúly és a perifériás anyagcsere szabályozásában

MICHAELA Diamant

Az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának világméreteket öltő, példátlan mértékű emelkedése miatt, amely cardiovascularis betegségekkel és halálozással társul, mára „elhízási járványról” beszélhetünk. Ennek fő oka a világszerte megfigyelhető életmódváltozás, amely a nagy kalóriatartalmú ételek fogyasztásában és az egyre kevesebb testmozgásban nyilvánul meg. Ugyanakkor fény derült a központi idegrendszer szerepére is az elhízásban és az inzulinrezisztencia kialakulásában. A különböző kórokok hátterének megértése elengedhetetlen a megfelelő megelőző és terápiás módszerek kifejlesztéséhez. Hagyományosan az izmokat, a zsírszövetet és a májat tekintették az inzulinhatás elsődleges célpontjainak, amely szervek részt vesznek az inzulin által szabályozott perifériás szénhidrát-, fehérje- és lipidanyagcsere lebonyolításában. Az elégtelenné váló inzulinhatás következményeként magyarázták az ezekben a szervekben bekövetkező, inzulinrezisztenciával járó működésbeli és szerkezeti elváltozásokat. A központi idegrendszer mint fontos inzulinhatáspont csak az agyi inzulinreceptorok felfedezése, a perifériásan beadott inzulin liquorban történő kimutatása, és annak meggyőző bizonyítása után került a figyelem középpontjába, hogy az intracerebroventricularisan beadott inzulin befolyásolni képes az energia-háztartást. A perifériás inzulin nélkülözhetetlen a hypothalamicus neuropeptidek és neurotranszmitterek összetett hálózatának aktiválásában, amelyek aztán befolyásolják az energiaháztartás paramétereit. A centrális inzulin viszont szerepet játszik a perifériás glükózmetabolizmus szabályozásában. Összefoglaljuk az agyi inzulinhatásra vonatkozó adatokat, amely hatás része az energia- és glükózmetabolizmus központi szabályozását végző komplex rendszernek, és taglaljuk az elégtelenné váló központi inzulinjel szerepét mint az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség patomechanizmusának lehetséges tényezőjét.

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A hypothalamicus neuroszekretoros rendszerek glutamáterg fenotípusa: új szempont a centrális neuroendokrin szabályozásban

HRABOVSZKY Erik, LIPOSITS Zsolt

Míg három évtizede a klasszikus neurotranszmitterek és neuropeptid természetű neuromodulátorok együttes megjelenését egyazon idegsejtben kivételes jelenségként értelmezte a szakirodalom, a neuronalis kemotípus összetettségére ma már általános szabályként tekintünk. A kis- és nagysejtes neuroszekretoros rendszerek olyan idegsejtekből állnak, amelyek a hypophysealis funkciók szabályozásában szerepet játszó, többségükben peptid természetű neurohormonok szekrécióját végzik. Fodor Mariann emlékének szánt összefoglalónkban áttekintést nyújtunk a különböző neuroszekretoros rendszerek klasszikus neurotranszmitter-tartalmáról, különös tekintettel a glutamát előfordulására és lehetséges szerepére a kis- és nagysejtes neuroszekretoros rendszerekben.

Ideggyógyászati Szemle

2006. NOVEMBER 30.

Bevezetõ

VÉCSEI László

A 110 éves Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága 2005. október 13-15. között tartotta Szegeden 34. jubileumi nagygyűlését. Aktuális volt a szegedi helyszín, hiszen Schaffer Károly és a Nobeldíjas Cajal tanítványa volt Miskolczy Dezső, aki tíz évig (1930-1940) vezette a szegedi idegklinikát és agykutató intézetet. A neves ideggyógyász profeszszor életútjára Csanda Endre professzor emlékezett, majd a 2005. évi Miskolczy Dezső-emlékelőadást Telegdy Gyula akadémikus tartotta „Neuropeptidek a központi idegrendszerben” címmel.

Ideggyógyászati Szemle

2003. OKTÓBER 20.

A táplálékfelvétel hypothalamicus szabályozása

PALKOVITS Miklós

A táplálékfelvételnek a központi idegrendszer által történő szabályozása egy számos idegsejt által alkotott körpályán (neuronal circuit) át történik. A táplálékfelvétellel kapcsolatos ingereket idegi és humorális pályák szállítják a hypothalamusba. Itt több, a táplálékfelvétel szempontjából specifikus receptor (inzulin-, leptin-, ghrelin-), továbbá számos neuropeptid- és kannabinoid receptor található. A hypothalamus egyes sejtjei információt kapnak a vér cukorszintjéről, a test zsírtartalmának változásáról, a gyomor teltségi állapotáról. Az eminentia mediana és a nucleus arcuatus nyitott kapuként működik a vérpályában keringő inzulin, leptin és ghrelin számára. A nyúltvelőben is találunk hasonló, a vér-agy gáton kívüli területet (area postremanucleus tractus solitarii), ahol leptin- és inzulinreceptorok vannak, s ahonnan a felszálló idegpályákon át jut az ingerület a hypothalamusba. A hypothalamuson belül öt sejtcsoportot különítünk el (nucleus arcuatus, paraventricularis, ventromedialis, dorsomedialis, valamint a dorsolateralis hypothalamus area), ahol az idegsejtek egy csoportja táplálkozást serkentő (neuropeptid Y, agouti-related peptid, orexinek, melaninkoncentráló hormon, galanin), másik csoportja gátlóanyagokat (α-MSH, CART peptid, corticotropin-releasing hormon, urokortin III, kolecisztokinin, glükagonszerű peptidek), neurohormonokat termel. Az idegpályákon át az egyes sejtcsoportok egymással kapcsolatban állnak, közülük az arcuatus-paraventricularis és az arcuatus-dorsolateralis hypothalamus közötti kapcsolat különösen jelentős, általuk biztosított a táplálékfelvétel finoman szabályzott egyensúlya. A hypothalamusból „leszálló” idegpályák futnak a nervus vagus paraszimpatikus és a gerincvelő szimpatikus sejtjeihez, ahonnan az ingerület a szervezet különböző részeihez jutva szabályozza a táplálékfelvételt, és hosszabb távon a testsúlyt, valamint a szervezet energia-egyensúlyát.

Lege Artis Medicinae

2010. MÁJUS 20.

A krónikus stressz és a depresszió, az evészavarok pszichoendokrin vonatkozásai

MOLNÁR Ildikó, MOLNÁR Gábor

Az agy nemcsak központi szerve, hanem célszerve is a stresszfolyamatoknak. Krónikus stresszben a meggyengülő allostasis, vagyis az egyén adaptációs képessége számos szomatikus és pszichés betegség elindítója lehet. Az agy hormonok, neuropeptidek, monoaminok és citokinek hatásain keresztül vesz részt a stresszfolyamatok szabályozásában. Számos endokrin betegségben vagy hormonális változásokban kimutathatók a viselkedési, vegetatív és emocionális zavarok, ami bizonyos esetekben pszichés zavarokhoz, például depresszióhoz vezethet. A pszichiátriai betegek gyógyszeres kezelésében is megmutatkozik az endokrin háttér szerepe, gondoljunk például a szelektív szerotoninreuptakegátlókra, az ösztrogén- vagy levotiroxinszubsztitúcióra. A bemutatott pszichoendokrin kórképeket, az eltérő depresszióformákat és az evészavarokat (anorexia és bulimia nervosa) gyakoriságuk és az életet veszélyeztető tulajdonságuk miatt emeltük ki. Ismertetésük e betegségek korai felismerését és kezelését kívánja segíteni, ezáltal elősegítve, hogy részét képezzék a mindennapi orvosi gyakorlatnak.