Keresési eredmények

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Klinikai Onkológia

2019. FEBRUÁR 20.

Az áttétes colorectalis rák molekuláris altípusai és a terápiás döntések fejlődése

RODRIGO Dienstmann, RAMON Salazar, JOSEP Tabernero

A colorectalis ráknak (CRC) klinikailag igen jelentős molekuláris heterogenitása van, amely különböző szinteken jelentkezik: a genomikában, az epigenomikában, a transzkripcióban és a mikrokörnyezetben. A karcinogenezis során szerzett genomikus történések hajtják („drive”) áttétes helyzetben a rák progresszióját. Például a KRAS- és az NRAS-mutációk jelzik azokat a daganatsejt-populációkat, amelyek refrakterek az EGFR monoklonális antitestekre, a BRAFV600E-mutációt hordozók viszont rosszabb kimenetelre számíthatnak a standard kezelések és a kombinált célzott kezelések mellett, míg a HER2-amplifi káció arra utal, hogy a daganat különlegesen érzékeny egy kettős HER2-blokáddal szemben. A többszörös, ritka géneltérések által hajtott EGFR monoklonális antitestek elleni rezisztencia jelentős átfedésben van a primer, valamint a szerzett rezisztencia mechanizmusában a klónszelekciós folyamat során. Ebben a tekintetben refrakter esetekben a keringő tumor-DNS szekvenciális vizsgálata vezethet gyógyszerek kifejlesztéséhez. A ritka kinázfúziós események és a DNS-károsodás utáni repair-ben részt vevő gének komplex eltéréseit is leírták, amelyek a célzott kezelések targetjei lehetnek. Másrészt a transzkripció szubtípusai és a jelátviteli utak aktivációs jelei szintén prognosztikai és potenciálisan prediktív értékkel bírnak áttétes colorectalis rákban. Ezek a jelek a stromalis sejtek és az immunkörnyezeti sejtek, valamint a daganatsejtek közötti interakciókat jelzik. Például a mikroszatellita-instabilitást mutató (MSI) vagy a POLE ultramutáns CRC-daganatsejtek különlegesen érzékenyek az immunellenőrzőpont-gátlókra, míg az olyan mesenchymalis fenotípusú daganatok, amelyeket az immunszuppresszív molekulák aktivációja jellemez, jó tárgyai lehetnek egy új immunterápiás kombináció kialakítására. Ebben a cikkben átnézzük az áttétes CRC-ben kimutatott, célzott terápiára alkalmas onkogéneltéréseket és -szignatúrákat, valamint tárgyaljuk az új molekuláris diagnosztikus próbák klinikai alkalmazásának lehetőségeit.

Klinikai Onkológia

2019. FEBRUÁR 20.

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.

Klinikai Onkológia

2019. DECEMBER 30.

A hepatocellularis carcinoma célzott és immunkezelése: előrejelzés 2019-re és azon túl

MASATOSHI Kudo

A hepatocellularis carcinoma (HCC) szisztémás kezelésének hatásossága lényegesen javult, miután a SHARP vizsgálatban és az Asia Pacifi c vizsgálatban 2007-ben kimutatták, hogy egy molekulárisan célzott kezelés, a szorafenib használatával meghosszabbodik a túlélés. A szorafenib tágította az előrehaladott hepatocellularis carcinomában szenvedők kezelési lehetőségeit, és némileg meghosszabbította az előrehaladott HCC-s betegek túlélését. Ugyanakkor szükség volt egy, a szorafenibnél még hatásosabb első vonalban használható molekulárisan célzott gyógyszerre, valamint egy progresszió után – vagy szorafenibintolerancia esetén – alkalmazható második vonalú gyógyszerre, mivel a szorafenib nem csökkenti a tumor méretét, illetve nem okoz nekrózist a tumorban, ráadásul relatíve súlyos mellékhatásai vannak, mint például a kéz-láb bőrreakcó. 2007 és 2016 között számos első és második vonalban használandó anyagot vizsgáltak, de az összes ilyen irányú klinikai vizsgálat sikertelen volt. Legújabban viszont négy anyaggal (regorafenib, lenvatinib, kabozantinib, ramucirumab) sikeresnek bizonyultak a 2017-ben és 2018-ban végzett klinikai vizsgálatok, és két anyag (regorafenib és lenvatinib) már használható is a klinikai gyakorlatban, a másik két szer (karbozantinib és ramucirumab) engedélyezése még folyamatban van. Továbbá folyamatban van öt olyan klinikai vizsgálat is, amelyekben a transarterialis chemoembolisatiót (TACE-t) és egy eddig sikertelen molekuláris célzott anyag adását kombinálják. Egy, a 2018-as ASCO-n elhangzott előadáson a TACE és a szorafenib (TACTICS vizsgálat) kombináció sikeréről számoltak be. Fázis III vizsgálatok vannak folyamatban immunellenőrzőpontgátlókkal, valamint immunellenőrzőpont-gátlók és molekulárisan célzott szerek kombinációjával, és remélhetően a HCC minden stádiumában, a korai, a középső és az előrehaladott stádiumban egyaránt drasztikusan meg fog változni a kezelés kialakult rendszere a közeljövőben.

Klinikai Onkológia

2018. MÁJUS 10.

A tüdőrák immunterápiája az újabb eredmények tükrében

OSTOROS Gyula

Tíz évvel ezelőtt az előrehaladott stádiumú tüdőrák esetén, mind a kissejtes (SCLC), mind pedig a nem kissejtes (NSCLC) csoportban, a várható átlagos túlélés egy év körüli volt. Ez, sajnos, az SCLC esetén lényegileg mára sem változott. Az NSCLC kezelésében igazi forradalmi időszakot élünk át. A patológiai alcsoportokra specifikált kombinált citotoxikus kemoterápia mellett igen hosszú túléléssel kecsegtet a célzott terápia (EGFR-mutáció, ALK, ROS1, BRAF-pozitivitás esetén). Az SCLC vonatkozásában a klinikai gyakorlat tekintetében jelentős előrelépés a gyógyszeres kezelésben az utóbbi harminc évben nem történt. Az újabb terápiás lehetőség NSCLC fennállásakor előrehaladott stádiumban az immunellenőrzőpont-gátló terápia, amely három éve már a klinikumban is a komplex kezelés része, hazánkban is. A PD1, a PDL1 és a CTLA4-gátló vegyületek beépítése a terápiás gyakorlatba igazi, új kihívás. Előrehaladott stádiumú NSCLC fennállásakor, magas PDL1-expresszió esetén, első vonalban új standard a pembrolizumab-monoterápia. Második vonalban mind a pembrolizumab, mind a nivolumab, mind pedig az atezolizumab evidenciaalapon adható. Az NSCLC-betegek mintegy harmadát kitevő lokálisan kiterjedt esetekben a radiokemoterápia után alkalmazott konszolidációs fenntartó durvalumab terápia új hatékony lehetőség. Az eddigi gyógyszeres terápiás nihilizmus az SCLC esetén oldódni látszik. Az antitestgyógyszerkonjugátummal végzett terápia alkalmazásának lehetősége már a közeljövőben a klinikumban is várható. A nivolumab, illetőleg a nivolumab + ipilimumab kombináció szintén ígéretes eredményekkel kecsegtet SCLC másod-, illetőleg többedvonalbeli kezeléseként. A biomarker-szelekción alapuló kezelési terv mind NSCLC, mind pedig SCLC esetén részben gyakorlat, részben kutatási irány (például PDL1-expresszió, szomatikus mutációs arány [TMB], DLL3, cMyc stb.). A különböző gyógyszeres kezelési modalitások egyedi alkalmazása helyett az okos, biomarker-szelekción alapuló komplex terápiás stratégia segíthet e betegség eddigi szerény terápiás eredményeinek javításában, krónikus betegséggé való formálásában.

Klinikum

2020. SZEPTEMBER 28.

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 24.

A közösségi média válasza a koronavírusra a jelenlegi szükséghelyzetben

Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

Milyen újdonságokat hozott a 2019-es ESMO-kongresszus a tüdődaganat kezelésében?

GÁLFFY Gabriella

Az elmúlt években jelentős áttörést jelentett a tüdődaganat kezelésében az immunterápiák és az új célzott terápiák hódítása. Több lehetőségünk van arra, hogy a beteget célzott terápiával, immunterápiával, kemoterápia és immunterápia kombinációjával, sőt immunterápia és immunterápia kombinációjával kezeljük. Meg kell találnunk, hogy melyik betegnek melyik a leghatékonyabb kezelés. Ezzel a betegeknek jó életminőségben további éveket adhatunk. A 2019-es ESMO-kongresszus újabb lehetőségeket adott számunkra a kezelést illetően.

Hírvilág

2021. JÚNIUS 14.

A daganatos elváltozások hatékony diagnosztikáját segítő labort alakítottak ki Szegeden

A daganatos elváltozások hatékony diagnosztikáját segítő laboratóriumot alakítottak ki uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) patológiai intézetében – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Lege Artis Medicinae

2021. ÁPRILIS 23.

Jövő Unikornisa Díj a rákdiagnosztikát segítő fejlesztésért

VARGA János

A Digital Europe kereskedelmi szövetség ebben az évben a Peták István és Schwab Richárd kutatóorvosok által alapított Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikával és precíziós orvoslással foglalkozó céget díjazta a Jövő Unikornisa Díjával. A kitüntetést azon technológiai vállalkozásoknak adományozzák, amelyek jövőbeli értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt. Az Oncompass Medicine-t 17 európai ország legkülönfélébb területeken működő vállalkozásai közül választották ki. Az elismerést Mariya Gabriel az EU innovációért felelős biztosa adta át virtuálisan a magyar biotechnológiai cégnek 2021. február 4-én, a rák világnapján. A Jövő Unikornisa Díjat a kutatóorvosok a daganatos betegek célzott terápiájának segítésére fejlesztett orvosi szoftverrel érdemelték ki. A Real-Time Oncology Treatment Calculator (TM) elnevezésű informatikai eszköz példátlanul sok, 405 ráktípusban, 52 ezer mutáció esetén, 26 838 orvosbiológiai szabály alapján, 1417 gyógyszerhatóanyag közül képes rangsorolni az adott beteg betegségéhez és genetikai profiljához kijelölhető, legjobb reményekkel kecsegtető terápiákat. Mindehhez pedig 0,02 másodpercre van szüksége. Peták István évtizedek óta foglalkozik molekuláris rákdiagnosztikával, személyre szabott precíziós onkológiával, célzott gyógyszerfejlesztéssel. A ku­tató a díj alkalmából adott interjút folyóiratunknak.