Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Lelkünket betegíti a rossz környezet

Lég-, fény vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 11.

Mentális világjárvány küszöbén állunk

Szakemberek szerint, ha nem teszünk minimális erőfeszítéseket, nem avatkozunk be, a Covid-19 pandémiáját viharos sebességgel a pszichés követi. Már most vannak előjelei, egyértelműen megnőtt az erőszak, mind a családokon belül, mind az utcákon, közlekedésben, de többen fordították ezeket az indulatokat önmaguk ellen. Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint most az oltópontokhoz hasonló segítőhelyekre lenne szükség, hogy megelőzzük a „lelki katasztrófát”. A járvány megannyi szereplőt számos módon visel meg lelkileg, ami hadipszichiátriai helyzethez vezethet, bár erre fel lehet készülni. Rezidensek, pszichológusok és szakorvosok együttes munkája – de akár jól képzett önkéntesek is – sokat tehetnek azért, hogy a járvány mentális hatása is megoldódjon.

Hírvilág

2021. JÚNIUS 08.

Pszichiátria a világjárvány idején és utána – a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIV. Vándorgyűlése

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXIV. Vándorgyűlését „Pszichiátria a világjárvány idején és utána” címmel, virtuális formában tartják 2021. június 9–12. között. A mentális betegséggel élők ellátásában dolgozó szakemberek legnagyobb hazai tudományos seregszemléjére közel 1000 résztvevővel kerül sor, akik közel 200 tudományos előadást, szimpóziumot hallgathatnak és nézhetnek meg.

Hírvilág

2021. MÁJUS 11.

Mozgáshiány, elhízás és stressz – a magyarokat is súlyosan érinti a bezártság

A karantén ugyan valóban lassította a vírus terjedését, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül negatív hatásai mellett sem. A vendéglátóhelyek, fitnesztermek és más nyilvános helyek bezárása, illetve az otthoni munkavégzés erőteljesen befolyásolta étkezési szokásainkat és fizikai aktivitásunkat, a szociális izoláció pedig mentális egészségünket érinti súlyosan.

Egészségpolitika

2019. MÁJUS 08.

Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Egészségpolitika

2019. MÁJUS 10.

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 30.

Hogyan csökkenthetők a karantén káros lélektani hatásai

Fontos prediszponáló tényező még a munkakör is: a karanténban élő egészségügyi dolgozók lényegesen nagyobb haragról, bosszúságról, félelemről, frusztrációról, bűntudatról, tehetetlenségről, elszigeteltségről számoltak be, mint a lakosság többi része, valamint ők azok, akiknek nagyobb eséllyel kellett megbélyegzést szenvedniük. Az elzártan töltött időszak után jellemzőbb volt rájuk az elkerülő minták használata, ezenkívül jelentős jövedelemkiesésről is beszámoltak.

Lege Artis Medicinae

2019. JANUÁR 20.

A vendég főszerkesztő töprengője

PUREBL György

Ismét rendhagyó, tematikusan összeállított szá­mot tart a kezében az Olvasó, ami két pó­lus, az idősödés és a mentális egészség köré szerveződött. Mindkét terület nagyon fontos, és nemcsak a pszichiáterek, lelki egészséggel foglalkozó szakemberek, hanem minden, az egészségügyben dolgozó szakember számára is.

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 15.

Felfordult a világ- az alkalmazkodáshoz eszközök kellenek

„Egészségügyi, életmódbeli és intézményi ellátási krízis van. A krízisből való kilábalás szükségszerűen változtatással lehetséges csak, hiszen a krízisnek a jellemzője, hogy a régi módon nem lehet tovább haladni, tehát a krízis egyszerre foglalja magában a változtatás szükségességét, de egyúttal növeli annak lehetőségeit is. Ezt a helyzetet kellene kihasználni egyéni és intézményi szinten bizonyos dolgok átgondolására és átalakítására”- mondja Lehoczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátria Társaság korábbi elnöke.