Keresési eredmények

Hivatásunk

2018. FEBRUÁR 20.

Fókuszban a „Megelőzés éve 2018-2019” - A szűrővizsgálat életet menthet!

KISS István, BALOGH Zoltán, DANKOVICS Gergely,

Az elmúlt esztendők nagyszabású munkája és sikerei után 2018-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának speciális szűrőkamionja. Sajnos a magyar népesség megbetegedési és halálozási adatai az elmúlt évtizedben nem mutattak számottevő javulást, sőt bizonyos betegségtípusok előfordulási gyakorisága folyamatosan növekszik. Ezért indult útjára ebben az esztendőben a „Megelőzés éve 2018-2019” elnevezésű kampánysorozat.

Korszerű Kaleidoszkóp

2018. OKTÓBER 20.

A pneumonia időskorban - A megelőzés lehetőségei

SZÉKELY Éva

Az idős emberek száma világszerte emelkedik, a lakosság elöregszik. Egyre többször kell szembenéznünk a korral járó változások okozta problémákkal, köztük a csökkent védekezőképesség miatt kialakuló súlyos infekciókkal is. Az infekciók között legnagyobb jelentősége gyakorisága és súlyossága miatt a pneumoniának van. A betegség következményei miatt komoly terhet jelent mind az egyén, mind a társadalom számára. Az időskori pneumonia kialakulásáért felelős két jelentős kórokozóval szemben rendelkezésünkre állnak védőoltások, és bizonyított, hogy ezek megfelelő használatával szignifikánsan csökkenthető a súlyos légúti infekciók, pneumoniák és a halálozás az idős betegek körében is.

Hírvilág

2018. SZEPTEMBER 07.

Szilágyi Lenke kapta az öngyilkosság megelőzéséért járó civil díjat 2018-ban

A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány 2018-ban is díjat ad át annak a civilnek, aki sokat tett az adott évben az öngyilkosság megelőzéséért.

Lege Artis Medicinae

2021. ÁPRILIS 23.

A hypertonia jelentősége a cardiovascularis halálozás megelőzésében

NEMCSIK János, PÁLL Dénes, JÁRAI Zoltán

A hypertonia, mint önálló betegség, a legnagyobb mértékben járul hozzá a szív- és érrendszeri halálozáshoz, így megelőzésének, korai felismerésének, megfelelő kezelésének és többnyire élethosszig tartó gondozásának kiemelt népegészségügyi jelentősége van. Összefoglaló közleményünkben a hypertoniagondozás különböző as­pektu­saira mutatunk rá. Ismertetjük a Ma­gyar Hypertonia Társaság szűrő­prog­ram­jait, utalunk a gyógyszeres kezelés aktuálisan ajánlott formáira, illetve kitérünk a beteg­gel való együttműködéssel kapcsolatos tudnivalókra. Miután a nyugat-európai országokhoz képest jelentős az elmaradásunk a halálozási statisztikákban, így az is­me­ret­anyag minél szélesebb körű terjesztése ki­emelt jelentőségű.

Fókuszban

2021. MÁRCIUS 21.

Ileumconduit-képzést követő parastomalis hernia kialakulásának megelőzése profilaktikus hálóbeültetéssel

Eredeti közlemény: Fredrik Liedberg, Petter Kollberg, Marie Allerbo, et al. Preventing parastomal hernia after ileal conduit by the use of a prophylactic mesh: A randomised study. European Urology 2020;78(5):757-63.
A cikk a Fókuszban az urológia 2021/2 kiadvány része.

Klinikai Onkológia

2019. DECEMBER 30.

A daganatos betegek vénás thromboemboliájának megelőzése és kezelése

A vénás thromboembolia (VTE) kialakulása gyakori és súlyos komplikáció a daganatos betegségek esetén. A mélyvénás thrombosis és a pulmonalis embolia a második leggyakoribb halálok a daganatos betegekben. A daganatos betegek fokozott VTE-kockázatáért mind a daganattal, mind az onkológiai kezeléssel összefüggő tényezők felelnek, amelyekhez a beteg általános állapotából, társbetegségeiből adódó további rizikótényezők is társulnak. A kemoterápiás kezelés a VTE egyik legfontosabb kockázati faktora, amely 6,5-szeresére emeli a VTE gyakoriságát. Összefoglaló dolgozatomban áttekintem a VTE megelőzésével és kezelésével kapcsolatos jelenlegi irányelveket. A hospitalizált, aktív daganatos betegeknek nagyobb a VTE-kockázata, ezért minden esetben thrombosisprofi laxis javasolt. Az ambuláns, járóbeteg-ellátás keretei között onkológiai kezelésben részesülő betegeknél csak magas kockázat (Khorana-érték ≥ 3) esetén indokolt profi laxis. A daganatos betegség során a rizikótényezők változhatnak, a pontértéket folyamatosan revideálni kell, és szükség esetén a profi laktikus kezelést változtatni. Mind az elsődleges, mind a másodlagos profi laxis és kezelés során az ajánlott szer az LMWH. A direkt orális antikoagulánsok (DOAC) alkalmazásához további klinikai vizsgálatokra van szükség indikációs körük pontos meghatározásához.

Klinikai Onkológia

2019. AUGUSZTUS 30.

Gyógyszeres kezelés okozta neuropathia megelőzése a klinikai gyakorlatban

VAJDICS Tímea

Az elmúlt öt évben az onkológiai kezeléseket forradalmasította az immunterápiák megjelenése, amelynek következményeképpen a különböző immunellenőrzőpont-gátlók okozta mellékhatások kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába. A leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartozó emlő- és vastagbél daganatok kezelésében azonban napjainkban is a platina-, illetve taxánalapú kemoterápiák jelentik a kezelés alapját. Az elmúlt évtizedekben számos kemoterápia okozta mellékhatás kezelésében jelentős fejlődés ment végbe. A korszerű szupportív terápiák bevezetésével a kemoterápia okozta hányinger, hányás, neutropenia, anaemia preventív kezelése mára már magas evidenciákon alapul. Továbbra is vannak azonban olyan mellékhatások, amelyeknek a megelőzése, illetve a tünetek kezelése jelenleg sem megoldott, ezek közé a mellékhatások közé sorolható a kemoterápia indukálta perifériás neuropathia is. A cikk áttekintést nyújt a kemoterápia indukálta perifériás neuropathiák megelőzésére alkalmazható gyógyszeres terápiákról, vitaminkészítményekről, illetve a nem farmakológiai eljárásokról, azonban jelenleg nincs olyan gyógyszerkészítmény, amely a klinikai vizsgálatok alapján bizonyítottan hatékony a kemoterápia indukálta perifériás neuropathia megelőzésében.

Ideggyógyászati Szemle

2016. MÁRCIUS 30.

A pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezelésének jelentősége a stroke megelőzésében – a nemzetközi adatok és az újabb terápiás lehetőségek áttekintése

MIROLOVICS Ágnes, PAPP Csaba, ZSUGA Judit, BERECZKI Dániel

Az ischaemiás stroke leggyakoribb cardiogen oka a pitvarfibrilláció, mely ötszörösére emeli a stroke kialakulásának kockázatát és kétszeresére emeli a halálozási arányt. A pitvarfibrilláció előfordulása nemzetközi adatok alapján körülbelül 2%, azonban az életkor előrehaladásával gyakorisága nő. A nonvalvularis pitvarfibrilláció okozta stroke prevenciójában, az orális antikoagulálás szükségességének eldöntésében nagy szerepe van a stroke-rizikó becslésének. Ebben segít a CHADS2-, illetve a prediktívebb CHA2DS2-VASc-pontozórendszer. A már antikoagulált betegek vérzésveszélyének becslésére pedig a HAS-BLED-pontozóskála alkalmazható. Az orális antikoagulálás évtizedekig a K-vitamin-antagonisták alkalmazását jelentette. Nemzetközi adatok alapján látható, hogy jóval kevesebb beteg részesül antikoagulálásban, mint az elvárható lenne, továbbá az antikoagulált betegek jelentős részénél a nemzetközi normalizált ráta nincs a terápiás tartományban (cél-INR: 2–3). A K-vitamin-antagonistáknak, noha bizonyítottan hatékony antikoagulánsok, több hátránya ismert, például: gyógyszer-étel interakció, rendszeres INR-monitorozás szükségessége, fokozott vérzésveszély, ezért új támadáspontú készítmények kerültek kifejlesztésre. Ezek az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC) két nagy alcsoportra oszthatók: a direkt trombininhibitorok (dabigatran etexilat), illetve a Xa-faktor-inhibitorok (rivaroxaban, apixaban, edoxaban) csoportjára. Előnyük, hogy fix dózisban adhatók, ritkábbak az interakcióik egyéb gyógyszerekkel, élelmiszerekkel, nem szükséges rendszeres vérvétel a terápia megfelelőségének monitorozására. Emellett több vizsgálat is alátámasztja, hogy hatékonyabbak lehetnek az ischaemiás stroke prevenciójában, mint a K-vitamin-antagonisták, és hasonló arányú vagy kevesebb vérzéses szövődményt okoznak.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 25.

Holland Népegészségügyi Intézet irányelveit a COVID-19-cel kapcsolatos fokozott thrombosis-hajlamra, annak megelőzésére és kezelésére

A COVID-19, különösen a súlyosabb esetek gyakran társulnak fokozott thrombosis-hajlammal a szervezet véralvadási rendszerének részben a vírusinfekció, részben a fokozott immunválasz okozta egyensúlyzavara miatt. Egyre gyakrabban derül ki, hogy a COVID-19-ben észlelhető súlyos pulmonológiai eltérést nem csak gyulladás, hanem pulmonális mikroembolizáció vagy tüdőembólia is okozza. Viszonylag gyakran észlenek mikroangiopathiás thrombotikus károsodással összefüggő tüneteket is. Mindezek miatt fontos, hogy COVID-19-ben, főleg a súlyosabb esetekben megfelelő thrombosis-profilaxis, illetve antithrombotikus kezelés történjen.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 29.

Megjelent a 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának hazai kézikönyve

Nyilvánosságra hozták a Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr által kiadott, a 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyvét. Minden, a SARS CoV-2 okozta fertőzéssel és a COVID-19 ellátásával kapcsolatos kérdéskörre kitér és a jelenlegi legkorszerűbb ismereteket nyújtja. Köszönet a szakértő szerzőknek!