Keresési eredmények

Egészségpolitika

2020. OKTÓBER 26.

A légszennyezettség 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak

A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt.

COVID-19

2020. MÁJUS 14.

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

2020. MÁRCIUS 26.

A légszennyezés csökkentése segítené a koronavírus elleni küzdelmet, írja a TÖOSZ

Az önkormányzatok haladéktalanul hozzanak hatásos intézkedéseket a légszennyezés csökkentésére – ezt kéri a több mint 1600 TÖOSZ-tag település vezetőinek megküldött levelében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Dr. Gyergyák Ferenc a levelet a Betegszervezetek Országos Szövetségének (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére írta meg.

Egészségpolitika

2019. MÁJUS 08.

Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Hírvilág

2019. JANUÁR 03.

Súlyos ózonszennyezést okozott a légszennyezés elleni harc Kínában

Mintegy 40 százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por (PM2,5) koncentrációja a kelet-kínai városokban azóta, hogy a kínai kormány 2013-ban szigorú intézkedéseket rendelt el a légszennyezés elleni harcban, ám a drámai mértékű csökkenés megváltoztatta a légkör összetételét és súlyos ózonszennyezést idézett elő.

Hírvilág

2016. SZEPTEMBER 06.

Magnetit az emberi agyban

Számos tanulmány vizsgálta a szennyezett levegő hatását a tüdőre és a szívre, ám az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is

Hírvilág

2016. JÚNIUS 14.

A légszennyezés miatt több gyerek szenved mentális betegségtől

A kutatók azt találták, hogy a légyszennyezés viszonylag csekély növekedése is összefügg a kezelt pszichiátriai zavarok számának jelentős növekedésével.

Hírvilág

2014. MÁRCIUS 25.

Légszennyezés és öröklődő genetikai mutációk

Egy kutatás szerint genetikai elváltozást okozhat a gyerekek szervezetében a légszennyezés

Hírvilág

2013. OKTÓBER 07.

Ismét szmog van Pekingben

Sűrű szmogba borult Peking

Hírvilág

2013. ÁPRILIS 03.

A daganatos betegség a vezető halálok Pekingben

A rák az elsőszámú halálozási ok Pekingben, a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések listáját pedig a tüdőrák vezeti - derült ki a kínai média keddi jelentéseiből.