Keresési eredmények

Hypertonia és Nephrologia

2011. JÚNIUS 10.

Posztkondicionálás: érsebészeti technika posztoperatív veseelégtelenség megelőzésére. Állatkísérletes eredmények

ARÁNYI Péter, TURÓCZI Zsolt, GARBAISZ Dávid, VARGA Márk, LOTZ Gábor, KUPCSULIK Péter, SZIJÁRTÓ Attila

Bevezetés: Rekonstrukciós érműtétek során az alsó végtagi vázizomzat ischaemiás rhabdomyolysise játszódik le, amelynek súlyos posztoperatív szövődménye a myonephropathiás metabolikus szindróma, akár akut veseelégtelenséggel. A jelen vizsgálat célja a posztkondicionálás (több ciklusú rövid reokklúziós és reperfúziós epizódok alkalmazása az ischaemiának kitett szerv reperfúziójának kezdetén), egy az ischaemiás-reperfúziós (IR) károsodások csökkentését célzó új érsebészeti módszer protektív hatásának kimutatása alsó végtagi verőérműtéteket modellező kísérletes elrendezésben a következményes posztoperatív veseelégtelenség megelőzésére. Anyagok és módszerek: Wistar-patkányokon az infrarenalis aorta kirekesztésével háromórás, kétoldali alsó végtagi ischaemiát hoztunk létre. Az állatok egyik csoportjában posztkondicionálást végeztünk (10 s reocclusio, 10 s reperfúzió, hat ciklusban ismételve). A reperfúzió kezdetén a szisztémás sav-bázis háztartás laboratóriumi vizsgálata, majd szérum-, vizelet- és szövettani mintavétel történt a reperfúziót követő 4., 24., 72. órában. A vese mikrocirkulációs változásait lézer-Doppler-flowmeterrel regisztráltuk. Eredmények: A hisztológiai és laboratóriumi (CK, LDH, AST) vizsgálatok közepes fokú rhabdomyolysisre utaltak, de szignifikáns különbség nem mutatkozott a posztkondicionált és az IR-kontrollcsoport között. A veseszövettan, a rutin laboratóriumi és a számított vesefunkciós paraméterek manifeszt tubularis károsodásra, akut veseelégtelenségre utaltak az IR-kontrollcsoportban, a posztkondicionált csoportban enyhébb fokú vesekárosodás volt detektálható. A harmadik posztoperatív napra a vesefunkció a „Renal Failure Index” tükrében javuló tendenciát mutatott. A veseperfúzió kedvezőbben alakult, valamint kisebb fokú metabolikus acidózis fejlődött ki a posztkondicionált csoportban a revascularisatiót követően. Következtetés: A posztkondicionálás ezen kísérleti elrendezésben alkalmas módszer az infrarenalis verőér-sebészeti műtétek során fellépő vesekárosodás mértékének a csökkentésére.

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A stroke-betegek ápolásának és rehabilitációjának egységes ápolási irányelvei

BALOGH Zoltán

Magyarországon - a fejlett államokhoz hasonlóan - a koszorúér-elzáródás, valamint a daganatos megbetegedések után a stroke és közvetlen szövődményei képezik a harmadik leggyakoribb halálokot. Évente 30-40 ezer új stroke (szélütés) fellépésére számíthatunk. A hazai stroke-betegek ápolásában eddig nem voltak egységesen kidolgozott, tudományos bizonyítékokon alapuló és elfogadott irányelvek. A Magyar Ápolási Egyesület mint az ápolók legnagyobb szakmai szervezete az országos Tudor hálózat tagja. Az elmúlt két évben az egyesület a bizonyítékokon alapuló ápolás témakörében kizárólag ápolók számára szervezett egy-egy kurzust, amelynek eredményeként ötven ápolót képeztek tovább e témakörben. A kiképzett ápolási szakemberek bevonásával indult el az irányelv-fejlesztési alprojekt; ennek keretében egy, a stroke-betegek ápolásának és rehabilitációjának bizonyítékokon alapuló irányelvét dolgoztuk ki. A Magyar Ápolási Egyesület úttörő szerepet vállalt az evidenciákon alapuló ápolás hazai meghonosításában és elterjesztésében, valamint a mindennapos ápolási gyakorlatba való átültetésében. A program sikeres megvalósítása példa lehetne: a tapasztalatokat felhasználva fejleszthetővé és bevezethetővé válna más ápolási, ellátási területeken is. „Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve stroke-betegek ápolásához az ellátás különböző területein, különös tekintettel a betegek életminőségének meghatározó tényezőire” címen megjelent irányelv (Egészségügyi Közlöny 2002. május 23. 1344-1360. oldal) alkalmazása a betegek kórházi és otthoni ellátása során egyaránt csökkenthetik az esetlegesen fellépő (elsősorban a nem megfelelő ápolásból eredő) szövődményeket, ezáltal növelhetik az ellátás és az ápolás hatékonyságát, javíthatják a betegek (másodlagosan a hozzátartozók) életminőségét.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A félelmetes emlékek megszelidítése

Megfelelően időzített emléknyom-frissítéssel emberekben is tartósan kioltható egy adott ingerhez társított félelem.

Lege Artis Medicinae

2005. DECEMBER 20.

Az altatógázok prekondicionáló és kardioprotektív tulajdonságai

SZÉKELY Andrea, BREUER Tamás

Egyre több állatkísérletes bizonyíték támasztja alá az inhalációs anesztetikumok védő szerepét a szívizomban létrejövő ischaemiát és reperfúziós károsodást követő időszakban. Az experimentális vizsgálatok szerint az inhalációs anesztetikumok hatásai emlékeztetnek az ischaemiás prekondicionálásra. Ez a folyamat védelmet teremt az ischaemia okozta szívizomsérülés ellen. Feltételezhető, hogy ez a mechanizmus közvetlenül hat, de az is lehetséges, hogy az altatógázok indirekt módon erősítik a mitokondriális KATP-csatorna és a csatorna agonistái közti kapcsolatot. Az inhalációs anesztetikumok akkor is csökkentik a reperfúziós károsodás mértékét, ha csak a reperfúzió idején adjuk őket. A fenti kísérletes eredmények klinikai alkalmazása további terápiás lehetőséget jelenthet az ischaemiás cardialis diszfunkció perioperatív kezelésében. Az első klinikai eredmények kedvezőbb posztoperatív hemodinamikai funkcióról és a cardialis enzimmarkerek alacsonyabb mértékű kiáramlásáról számolnak be azoknál a betegeknél, akiket altatógázzal altattak coronaria-bypassműtét során. További multicentrikus, nagy esetszámú vizsgálatok szükségesek azonban ahhoz, hogy az inhalációs anesztetikumok kardioprotektív hatását a klinikai gyakorlatban is bebizonyíthassuk.

Ideggyógyászati Szemle

2005. OKTÓBER 10.

Ischaemiás prekondicionálás az agyban

NAGY Krisztina, DOMOKI Ferenc, BARI Ferenc

Hazánkban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések után a cerebrovascularis betegségek következményei jelentik a leggyakoribb halálozási okot. A kedvezőtlen mortalitási mutatók mellett további problémát jelent, hogy az átmeneti vagy tartós vérellátási zavarok következtében kialakuló neurológiai és pszichiátriai betegségek hatalmas terheket rónak a társadalomra, a betegellátó rendszerre és a családokra. Világszerte széles körben folynak kutatások a stroke és az egyéb agyi vérkeringési zavarok (például krónikus hipoperfúzió) megelőzésére, az akut ellátás és a rehabilitáció teendőire vonatkozóan. Az elmúlt években, évtizedekben a hypoxiás agykárosodások mechanizmusát egyre mélyebben sikerült megismerni, amelynek hatására mind a prevencióban, mind a terápiában ígéretes eredmények születtek. A sokrétű vizsgálatokból világossá vált azonban az is, hogy a neurodegeneráció megakadályozása, illetve a neurológiai károsodások mérséklése komplex feladat, amely egy támadásponton hatva valószínűleg nem oldható meg. További igény mutatkozik a klinikumban is alkalmazható alternatív neuroprotektív stratégiák kidolgozására és új farmakonok kipróbálására. A számos megközelítés egyike az ischaemiás tolerancia kialakítása prekondicionálás segítségével. Ismert ugyanis, hogy több olyan behatás létezik, amely kellően kis intenzitásban vagy rövid ideig alkalmazva az egyébként letális stimulusokkal szemben ellenállóvá teszi az agyszövetet.

Lege Artis Medicinae

2003. OKTÓBER 20.

Korunk epidémiája: az elhízás

SIDÓ Zoltán

Az életmód-változtatás szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében és megelőzésében évek óta több helyen vizsgálják a világon. Az elvégzett klinikai vizsgálatok áttanulmányozása alapján egyértelmű, hogy a fizikai aktivitás fokozásával egyidejűleg alkalmazott célzott - elsősorban a mediterrán típusú - diéta, az életmód rendezése, a dohányzás mellőzése, az alkoholfogyasztás csökkentése, az egészséges testsúly fenntartása együttesen mérséklik a dyslipidaemiát, ezáltal csökkentik az atherosclerosis előfordulását, valamint megelőzhetik a cardiovascularis betegségek többségét.