Keresési eredmények

Korszerű Kaleidoszkóp

2018. OKTÓBER 20.

Pneumococcusinfekciók az influenzajárvány idején

SZÉKELY Éva

A spanyolnátha magas halálozásának okait vizsgálva, az elhunytak tüdőszövetének szövettani és tenyésztési adatait feldolgozva azt találták, hogy a halálok az esetek túlnyomó többségében a szekunder bakteriális pneumonia volt. A pneumonia kórokozói a legtöbb esetben a megszokott légúti patogének voltak, legnagyobb számban a Streptococcus pneumoniae.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 16.

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 07.

A szűkös egészségügyi erőforrások méltányos elosztása COVID-19 idején

A COVID-19 sajnos már eddig is lényegesen több áldozatot követelt, mint a szokásos szezonális influenza, amelynek mortalitása körülbelül 0,1%. Ezért a korábbi számszerű becsléseket és a probléma kezelését is újra kell gondolni.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 24.

A közösségi média válasza a koronavírusra a jelenlegi szükséghelyzetben

Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 27.

COVID-19 tüdőgyulladással fertőzött wuhani betegek radiológiai vizsgálata

Retrospektív tanulmányukban a szerzők súlyos akut légúti szindrómát okozó koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzött és COVID-19 tüdőgyulladással kórházba utalt 81 wuhani (Kína) beteg mellkasi CT felvételeit vizsgálták.

Klinikum

2021. ÁPRILIS 23.

Hogyan kezelik a SARS-CoV-2-fertőzést az USA-ban?

A Science tudományos magazin szerkesztői összefoglalják a legjobb stratégiákat, amikkel az USA-ban az ambuláns, illetve a kórházi ellátás keretein belül gyógyítják a coronavirus-fertőzésben szenvedőket, és felhívják a figyelmet a szegénység súlyos covid19-betegséghez vezető szerepére.

Agykutatás

2020. DECEMBER 30.

A Covid-19 neurológiai manifesztációi

A koronavírusokkal kapcsolatos eddigi ismereteink arra engednek következtetni, hogy a SARS-CoV-2 ritkán okoz központi és perifériás idegrendszeri problémát, a fertőzöttek nagy száma miatt mégis sok neurológiai betegre kell számítani; encephalitis és stoke következtében kialakuló krónikus állapotokra is fel kell készülni.

Lege Artis Medicinae

2020. DECEMBER 21.

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Hírvilág

2020. NOVEMBER 30.

A WHO Magyarországi Iroda közleménye

A COVID-19 járvány alaposan átrendezte az életünket minden területen. Megváltoztak a szociális együttléteink, a munkánk, a viselkedésünk, az utazási szokásaink. Minden abba az irányba mutat, hogy senki sincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban.

Lege Artis Medicinae

2020. JÚLIUS 01.

A SARS-CoV-2 kimutatásának jelentősége és a módszerhez kapcsolódó hibalehetőségek

NOSZEK László

A SARS-CoV-2 okozta Covid-19-járvány váratlan kitörése és elterjedése a világon a modern orvostudomány számára is nehezen megoldható problémákat hozott a felszínre. A légúti vírusfertőzések diagnosztikája sokat fejlődött az elmúlt 20 évben, és ez a folyamat különösen a SARS-, MERS-járványok kapcsán gyorsult fel, megkönnyítve az influenza-, RS-, adenovírusok stb. okozta fertőzések felismerését, igazolását. Ugyanakkor a jelenlegi, új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) esetében is szembesülünk azzal, hogy a kimutatására szolgáló, egyszerűnek mondható mintavételi eljárások (nasopharyngealis és oropharyngealis mintavétel) sok hibalehetőséget hordoznak magukban, így a fals negatív eredmények kockázata nagynak mondható annak ellenére, hogy megfelelő minta esetén az RT-PCR-vizsgálat szenzitív és specifikus, bi­zonyító erejű. A mintavételi eljárás minőségének javítása, a hibalehetőségek kiküszö­bölése, és ezzel a vírusfertőzöttség, illetve a gyógyulás megállapítása lényegesen megbízhatóbbá tehető a mintavételezők megfelelő felkészítésével, eduká­ció­jával és a mintavétel szakszerű elvégzé­sével. Ez pe­dig kulcsfontosságú a világjárvány leküz­dé­se szempontjából.