Keresési eredmények

Hírvilág

2014. FEBRUÁR 11.

Névtelenség garantált

Felmérés készül a fiatalok egészségmagatartásáról

Lege Artis Medicinae

2013. FEBRUÁR 22.

„Egyedül nem megy” - A magyarországi orvosnők háztartási munkamegterhelésének és -megosztásának alakulása

GYŐRFFY Zsuzsa

BEVEZETÉS - A hazai és a nemzetközi vizsgálatok egyaránt kiemelik az orvosnők szomatikus és mentális sérülékenységét, valamint a szerepkonfliktus problémáját. A háttértényezők feltérképezésekor azonban a munkamegterhelésre fokuszáló vizsgálatokkal szemben kevesebb figyelem fordul a háztartási munkára és munkamegosztásra vonatkozó kutatásokra. MINTA ÉS MÓDSZER - A feltáró jellegű, kvalitatív vizsgálatot 36 magyarországi orvosnővel készült életútinterjú tartalomelemzése alapján folytattuk le. Az elemzés fő csomópontjai a háztartásra fordított idő mennyisége, a háztartási munkamegosztás és ennek szubjektív megélése, valamint a háztartási teendők és a munkavégzés összehangolásának kérdései köré szerveződtek. EREDMÉNYEK - A mintába került orvosnők közel 66%-a „tradicionális munkamegosztás” szerint éli életét, ők azok, akik fizikailag és érzelmileg megterhelő munkájuk mellett szinte teljesen egyedül látják el a háztartási teendőket. Kisebb százalékban (33%) érvényesül a „modern munkamegosztás”, amelynek értelmében a háztartási teendőket a partnerek megosztva végzik, valamint egyetlen esetben a család férfitagja vezeti a háztartást. A vizsgált orvosnők nagyobb része mind a munka-, mind a háztartási terhek mennyiségének csökkenését tartja kívánatosnak, és nem elégedett jelenlegi helyzetével. KÖVETKEZTETÉSEK - Pilot study vizsgálatunkban úgy találtuk, hogy a magyarországi orvosnők munkamegosztása alapvetően tradicionális jelleget mutat. A háztartási munkamegosztás hiánya minden bizonynyal kulcsszerepű a szerepkonfliktus és ezen keresztül az orvosnői morbiditás alakulásban. A soron következő kvantitatív vizsgálatokban a háztartási munka mennyiségét, valamint a háztartási munkamegosztás alakulását fontos tényezőként érdemes figyelembe venni.

Lege Artis Medicinae

2011. SZEPTEMBER 20.

A hálapénzkérdés értékelése IV. éves orvostanhallgatók körében

HORVÁTH Ferenc, TEREBESSY András, BALÁZS Péter

BEVEZETÉS - A hálapénztéma tudományos feldolgozása etikai, jogi és közgazdasági szempontból az 1980-as években kezdődött és az 1990-es évek végére lényegében lezárult. Azóta nincs tisztázatlan tudományos kérdés a jelenség megítélésében, az elméleti kutatások azonban nem jártak semmilyen gyakorlati következménnyel. Az egészségpolitika lényegében közvetett megoldásokkal kísérletezik, számítva az érdekelt szereplők magatartásának megváltozására. Az utóbbi két évtizedben ezzel párhuzamosan jelentek meg egyrészről a hálapénz összegére és allokációjára irányuló közvélemény-kutatások, másrészről a szereplők attitűdjeire irányuló empirikus felmérések. Ezek között elsődlegesen fontosnak tartjuk a hálapénzes üzletben még közvetlenül nem érdekelt, de klinikai tapasztalatokkal már rendelkező orvostanhallgatók vizsgálatát. ANYAG ÉS MÓDSZER - Kutatásunkat 2009/10 és a 2010/11-es tanévben, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának 701 negyedéves hallgatója körében önkitöltős kérdőívekkel végeztük, 84,5%-os válaszolási aránnyal. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapítottuk, hogy a hallgatók nagy figyelemmel követik a hálapénzkérdés alakulását, határozott elvárásaik vannak az orvosi jövedelempolitikával kapcsolatban, és attitűdjeik nem tartalmaznak semmilyen biztató utalást, amely a közvetett hálapénz-politika jövőbeli sikereit támogatná.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁRCIUS 21.

A testépítés gyakoriságának és az evészavarok egyes háttértényezőinek preventív vizsgálata fiatal férfiakon

LUKÁCS Liza, TÚRY Ferenc, ARGALÁSZ Attila, MURÁNYI István

BEVEZETÉS - A nők között a karcsúságideál által uralt területen nagy az evészavarok kockázata. A női karcsúságideállal szemben a férfiak testideálja az atlétaideálon alapszik. Vizsgálatunk fókuszában annak tanulmányozása állt, hogy az atlétaideál hangsúlyozott szerepe a férfiakra jellemző egyes foglalkozásokban kockázati tényezőként jelenik-e meg a testi elégedetlenség, illetve a fokozott testedzés tekintetében. Ez előrevetítheti az izomdiszmorfia megjelenését egyes populációkban. MÓDSZER - Katonai és általános egyetemi felsőoktatásban részt vevő férfiak testi és evési attitűdjeit, valamint testedzési szokásait vizsgáltuk 1232 egyetemi hallgató körében, kérdőíves módszerrel. Az általános demográfiai adatokon túl, a testépítéssel kapcsolatos kérdések mellett a vizsgálatban részt vevők kitöltötték az Evészavar- kérdőívet. EREDMÉNYEK - Az általános egyetemi hallgatók átlagos testtömegindexe a katonai mintával való összehasonlításban szignifikánsan magasabb (23,9-23,5 kg/m2). A katonai felsőoktatásban részt vevők között a testépítéssel foglalkozók száma meglepően magas (64,5%). Az Evészavarkérdőív több alskálájában szignifikáns eltérést találtunk a mintákon belüli és a minták közötti többszörösen kombinált csoportbontásban. KÖVETKEZTETÉSEK - A pszichológiai profil szerint a katonai felsőoktatásban tanulók inkább védőfaktorokkal rendelkeznek az evészavarok hátterében álló pszichopatológiai háttértényezők tekintetében.

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

Drogproblémák, ifjúsági pszichopatológia, szociokulturális háttértényezők

BUDA Béla

Az előadás célja a drogprobléma bemutatása, a teljesség igénye nélkül, elsősorban a társadalmi méretű drogértelmezés és drogkezelés - problémakezelés -, illetve a megelőzés szempontjából, hangsúlyozva a pszichoszociális és a szociokulturális tényezőket.

Lege Artis Medicinae

2004. JÚLIUS 20.

A művi abortuszok alakulásának pszichoszociális háttértényezői országos reprezentatív minta alapján

GYŐRFFY Zsuzsa, LŐRINCZ Jenő, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Hazánkban a művi abortuszok száma háromszoros értéket mutat az Európai Unióhoz viszonyítva. A terhességmegszakítások hátterében álló biopszichoszociális tényezők feltárása a hatékony prevenció eszközéül szolgálhat. MÓDSZER - Országos reprezentatív felmérés keretében 12 634 főre terjedt ki a vizsgálat. A minta reprezentálja a 18 év feletti lakosságot nem, kor, régiók és településnagyság szerint. A Hungarostudy 2002 egészségfelmérés a lakosság testi-lelki állapotát és a pszichoszociális rizikófaktorok átfogó vizsgálatát tűzte ki céljául. Az általunk vizsgált 6980 főből álló női almintában az abortuszok előfordulásának valószínűsége 22%-os. A statisztikai elemzés során az abortuszok háttérváltozóinak vizsgálatára került sor. EREDMÉNYEK - A művi abortuszok hátterében meghúzódó rizikótényezők dimenziói a következő faktorok köré szerveződnek: kiemelkedő jelentőségű (p=0,000) az elszenvedett bántalmazás - mind a partner, mind pedig a szülők részéről -, a korai traumatizáció hatása (p=0,000, az állami gondozottság, a szülők válása, illetve halála tényezők esetében), a társas támogatás hiánya, valamint a rossz anyagi helyzet, rossz szociális körülmények megléte. Az öngyilkossági kísérletek és gondolatok, a magas depressziópontszámok, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás szintén szignifikáns többletet mutatnak az abortuszon átesett csoporton belül. KÖVETKEZTETÉS - A Hungarostudy 2002 felmérés és az erre épülő utánkövetés fontos célkitűzése, hogy a művi abortuszok háttértényezőinek feltárásával a minél szélesebb körű és hatékonyabb megelőzést szolgálja.

Lege Artis Medicinae

2009. JÚLIUS 27.

Morbiditás és háttértényezői a magyarországi orvosnők körében

GYŐRFFY Zsuzsa, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

BEVEZETÉS - Kutatásunk célul tűzte ki a magyarországi orvosnők egészségmutatóinak felmérését, országos minta alapján. Vizsgálatunk kiindulópontjául nemzetközi és magyar kutatási eredmények szolgáltak, amelyek alapján feltételeztük, hogy az orvosnők mentális és szomatikus egészsége a lakossági mutatókkal összevetve rosszabb értéket mutat. MINTA ÉS MÓDSZEREK - Keresztmetszeti kutatásunk célkitűzése az orvosnői morbiditás és háttértényezőinek felmérése volt. Országos felmérésünkben 408 orvosnőt vizsgáltunk. Vizsgálatunk kontrollcsoportját a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés diplomás női almintája szolgáltatta (N=818). EREDMÉNYEK - Az orvosnők körében magasabb a krónikus betegségek, reprodukciós zavarok előfordulása, mint a diplomás kontrollcsoport esetében. A krónikus betegségek egy része korábbi életkorban és halmozottan jelentkezik. A megbetegedések háttértényezőinek vizsgálatakor az egészségre ártalmas anyagokkal való érintkezés, az alvászavarok fokozott jelenléte, valamint a közepes és erős mértékű szerepkonfliktus a hagyományos kockázati tényezők melletti jelentős magyarázó tényezőnek bizonyult. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink szerint tehát a magyarországi orvosnők szomatikusan és pszichésen is veszélyeztetett csoportnak bizonyultak, és ennek hatása a betegellátásra és ezen keresztül az össztársadalmi morbiditásra és mortalitásra szintén nem elhanyagolható.