Az egészség, mint érték

Az egészségügyi dolgozók alig várták az áprilisi fizetésüket, ám minden második munkavállaló csalódott. Pedig sokan ettől tették függővé maradásukat. Folyamatosan érkeznek a panaszok.

A szívinfarktust követő egy évben a betegek csaknem negyedét elveszítjük, ez az arány Svédországban mindössze 13 százalék. A probléma évek óta ismert, de egyelőre a részletes okokat sem tárták fel.

A neurális aktivitást dekódoló, koponyába implantált agy–számtógép-interface nemcsak a paralízisben szenvedők mozgását és beszédét segíti, de új felfedezések is születnek általa az agy anatómiájával és működésével kapcsolatban.

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.

Az American Heart Association (AHA) irányelvei alapján sikeres újraélesztést követően (return of spontaneous circulation, ROSC) a komatózus betegeknél 24 órán belül natív koponya CT-vizsgálat javasolt, mely a keringésmegállást követő neuroprognosztikáció részét képezi.

A kardiológiai útmutatásokban és szakmai irányelvekben a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére, a cardiovascularis érintettség típusától és súlyosságától, a szívbetegség társbetegségekkel történő változatos együttes előfordulásától függően számos stratégiai szer (ACE-gátló/ARB, ARNi, béta-blokkoló, MRA, SGLT-2-gátló) került 1A evidenciaszintű javaslattal az ajánlásokba.

Az akut epiduralis haematoma kezelése a minél korábbi műtét, a vérzésforrás megszüntetése és a haematoma evakuálása. Kis epiduralis vérzés esetén szigorú neurológiai és radiológiai követés szükséges.

[A szakirodalomban található beszámoló villámcsapás után kialakuló perifériás idegsérülésről. Esetismertetésünkben villámcsapás által kiváltott cauda equina szindrómáról számolunk be. ]

A japonizmus divatja a 19. század utolsó harmadában (különösen az 1867-es párizsi világkiállítást követően) rövid időn belül szinte egész Európát meghódította. Az ekkoriban Japánból egyre nagyobb számban érkező dekoratív fametszetek és különféle iparművészeti tárgyak igen keresettekké váltak az európai és amerikai gyűjtők körében, és a kortárs művészek számára is fontos inspirációs forrásul szolgáltak.

A köszvény tüneteit, az ízületi gyulladást, duzzanatot már az ókori görög és római orvosok is megfigyelték, noha nem ismerték pontosan kialakulásának okait. A középkorban a gazdagok betegségeként volt ismert, és csak a későbbi korokban vizsgálták a húgysav szerepét a köszvény kialakulásában. Cikksorozatunkban e különös betegség kultúrtörténeti vonatkozásaival szeretnénk megismertetni az olvasót.